Keresztėnyeķ! Nektek volt már keresztėny állmotok? Le irnátok?

Volt...

Ismeretem egy nagy kedves, aranyos lányt, aki mindenkinek a javát kereste és kizárólag másokért élt. Amikor valaki bajban volt, ő éjszakákon keresztül önzetlenül segített az embereknek, nem csak lelkileg, hanem akár anyagilag is.

Több helyen önkénteskedett, ez volt a hobbija. A legnagyobb örömöt az adta az életének, hogy ha másoknak segíthetett. Segített, vakoknak, árvának, mindent megett hogy jobb és boldogabb életük legyen. Szegény minden megtakarított vagyonával jót akart tenni, így nagyon sovány volt és nyaralni is csak ritkán nyaralt, akkor amikor árvíz vagy betegápolásra volt sürgősen szükség egyik másik városban.

Sokan irigyelték és voltak akik bántották is, de még többen szerették a személyiségét. Kedves, vidám lány volt.

Hétvégenként gyakran besegített a templomok takarításában, kertek gondozásában vagy énekelt és vigyázott mások gyerekeire.

Nagyon szerette a gyerekeket. Sajnos örökbe fogadással nem tudta volna eltartani őket, így második munkaként délután elkezdett egy árvaházban dolgozni, ahol megismerkedett egy fiúval. Nagyon megszerették egymást, lassan imádattá változott ez az érzés, de továbbra sem zártak ki senkit az életükből, mert egyformán hivatásuknak érezték mások segítését.

De egy napon minden megváltozott. A lányt egy sötét hideg téli éjszaka, amikor sürgős eset miatt az intézetbe hívták, sietés közben ismeretlen támadók megerőszakolták, megkínozták és felgyújtották. A fiú pedig összeomlott és öngyilkos lett.

Eztuán láttam a lányt egy mocskos, sötét, sziklás helyen, ahol nagyon jeges volt, mégis a szél leégette a húst a bőrről.

Emberi maradványokon hevert és sírt/zokogott, s a vértől és mindenféle undokságtól nem tudott segítségért kiabálni. Meg volt kötözve a lábainál és ha el akarta kerülni az izületek és idegei szétmaracngolását, csak a mellette felakasztott oszló szerelmébe tudod kapaszkodni, akinek olyankor néhány őrült kiálás és haláljörgés után vérbugyogott ki a száján.

Mindketten ott égtek és őrültek meg, borzasztó kínok között, mikor a lány egy felökelendezés után felkilátott, hogy Istenem miért teszed ezt velem?!

Ekkor sötét alakok jelentek meg könyvekkel és keresű tekintettel, akik letépkedték róluk ideglenesen az őket evő lényeket. Majd megjelent köztük egy öltönyös ember, aki büszkén, önelégülten, megintően, minimális együtérzéssel kijelentette, hogy nem kellett volna házasság előtt szeretkeznetek. Majd elment, örökre.

A vallástól még senki nem lett okosabb vagy bölcsebb.

Btw, az elmúlt pár napban egyértelműen megpróbál valami keresztény (vagy egy keresztény csürhe) visszaélni a fórummal, és kérdés/válasz oldal helyett prédikációkat tartanak "kérdés" ürügyén.

Így bár álatánosságban köpnék erre a "kérdés"-re, és hagynám a fenébe, és Lucira néznék hogy "ezt most mér' kellett", de látva a VISSZAÉLÉST, teljesen igazat adott neki hogy beletrollkodott.

#kérdező

Ez az internet. Írhatsz amit akarsz, MINDENKI be fog írni. Nem tetszik a rendszer menj és duzzogj a sarokban. Innen nem tiltasz ki minket.

Főleg azt nem hagyjuk hogy egy szekuláris oldalon megpróbálja a söpredék átvenni a hatalmat. Húzz egy vallásos oldalra ha téríteni akarsz.

És mint mondtam: alapvetően nem lenne problémám hogy "lécci csak keresztények válaszoljanak". Az a problémám hogy az elmúlt 3-7 napban ugyanilyen NEM KÉRDÉS, HANEM KÉRÉS topicokat szültetek sorban, pusztán térítő jelleggel, hogy közös maszturbációban mondogassátok "férfiak vagyunk, igen férfiak" [link]

Húz a retekbe ilyen ál-kérdésekkel vmi keresztény honlapra ahol mindnekit kicenzúráznak aki nem ért veled egyet. Itt csaka levegőt szennyezitek.

Jézus Krisztus megjelent egyszer álmomban, 24 évvel ezelőtt.

Sok-sok emberrel történik ilyen, itt van pl ez az angol nyelvű videó: http://www.youtube.com/watch?v=yOCNQgQyIeA

http://www.youtube.com/watch?v=RNcPVNboooQ

1. Sehol nem írtam, hogy ne volnék keresztény vagy hogy az volnék, de úgy gondolom, hogy itt most a mondat első fele jobban számít. (mellesleg bárkinek lehet "keresztény" álma, aminek nem feltétlen muszáj csöpögősre sikerülni. Habár a legtöbb ilyen látomás teli van rágalmakkal és irracionális téveszmékkel is).

2. Nem gondolom, hogy jogos volna a felháborodásotok, amiatt amit ide írtam. Ugyanis miért ne álmodhattam volna a történetet, amit elmeséltem? És ha álmodtam is, miért volna nekem ez a bűnöm?? Tehetek én róla?

3. Beismerem, hogy volt bennem egy fajta "provokáló" szándék is, nagyjából azért amit az egyik kedves válaszoló kifejtett itt. Viszont emelett az elgondolkodtatás is lett volna a célom. És nem igazán értem, hogy az írásomnak melyik része ferdítés vagy hazugság. (főleg egy álom esetén). A túlzások és szélsőséges esetek megmutatják a teljes valóságot, mert ezek is annak a részét képzik. A lázításról meg annyit, hogy sajnálom, hogy a saját tanításaitoktól fel áll a szőr a hátatokon. Lehet, hogy te nem ezt tanítod kérdező vagy a másik agresszív ítélkező válaszoló, de nagyon sokan közületek igen.

Vagy melyik része nem tetszett annak, amit meséltem?

4. Ha bajatok van a nevemmel, akkor írjátok ki ti is a neveteket. Látszik, hogy a külsőségek rabjaivá válltatok. Honnan ez a sok gyűlölet? Miért várjátok el, hogy bárkinek kivülről ismerni kellene a könyveteket? Ha pedig nem, akkor ostoba, nem álmodhat, nem lehet keresztény stb.. Vagy az álmok már a valóság?

Rágalmazás nélkül nehéz válaszolni?