Miben hiszel?

Igen. Talán egy örök mechanizmus. Ezt még én is egészen elképzelhetőnek tartom:) Sőt, így jobban meggondolva...:D Talán csak apró porszemek vagyunk ebben az egészben. A véletlen irányít. Arra is sokat gondoltam már, hogy talán a sorsunk előre meg van írva, de nem isten keze által. Hanem ha abból indulunk ki, hogy az, hogy milyen emberek vagyunk/leszünk, azon múlik, hogy milyen ingerek, hatások érnek minket születésünk pillanatától halálunk pillanatáig. És mindenki egyformának születik, pusztán ezek a hatások teszik olyanná, amilyen. És ha ez így van, akkor előrelátható, hogy egy meghatározott ingerek alapján

kialakult meghatározott jellemű ember vagy lény mit fog létrehozni, milyen hatással lesz egy szintén meghatározott ingerek alapján kialakult jellemre. És minden döntés, cselekvés a jellemünkből származik, az is, ami látszólag spontán, pl. hogy mégsem szállok fel a buszra. Így ez az egész egy örök körforgás, és mégsem ismételheti meg önmagát sosem, hiszen nincs és nem lesz soha két olyan ember, akit teljesen ugyanolyan behatások érnek.

Nem tanultam pszichológiát:) Csak szeretek elgondolkozni dolgokon, és általában próbálok valamilyen logikai alapon. Pluszban szeretnék választ kapni a kérdéseimre, és ezért sokszor jártatom az agyam, meg szeretem mások véleményét meghallgatni, sokat lehet belőle tanulni:)

Egyébként 15 éves lány vagyok:) Ha ez nem akadályoz meg szívesen beszélgetnék veled.

hatalmas a beszélgetésetek!a 20 éves lánnyal teljesen egyformán gondolkozunk,reinkarnációba vetett hitem nekem is megvan,én az istent ugy fogalmazom,hogy a mindent átható életenergia.a menyország nekem a túlvilággal egyenlő,ahol megpihenünk életeink során..a pokol pedig a fizikai lét,ahol meg kell tapasztalnunk a teljes tudáshoz a benne lévő fájdalmas dolgokat..én abban is hiszek,hogy eljön egyszer az a világ,ahol az ember már születésétől kezdve tudja mi a jó és a rossz,és nem kell bibliákkal kordában tartani őket,mert rájönnek,hogy az ölés és egyéb rossz dolog csak a saját lelkükben tesz kárt,és persze másokéban..valamint hiszek a sorsban,amit életünk előtt magunk írunk meg úgy,hogy abból megszerezzük az itteni szügséges tapasztalatokat a tanuláshoz..gyakorlatot serzünk abból,amiből a túlvilágon csak sejtésünk sem volt..nekem ez az élet értelme,a tapasztalatszerzés!

17:50-es!

Igen, azt hiszem ez nagyjából az indiai hitvilág, ha jól értelmezem? Kiválasztjuk előre az életünk, a feladatunk, a nehézségeket, amikkel meg kell birkózni, azután megszületünk, élünk belátásunk szerint, azután meghalunk. Innentől kezdődik újra. Viszont az a gondolatod nagyon érdekes, miszerint: "hogy eljön egyszer az a világ,ahol az ember már születésétől kezdve tudja mi a jó és a rossz,és nem kell bibliákkal kordában tartani őket,mert rájönnek,hogy az ölés és egyéb rossz dolog csak a saját lelkükben tesz kárt,és persze másokéban".

Végülis teljesen logikus. Hiszen, ha a buddhizmusból indulunk ki, ahol (ha jól emlékszem) ha megoldunk minden "feladatot"(értsd a lelki hibáid pl. önzőség, irígység stb. kiiktatod) akkor eljutsz a Nirvanaba (pontosabban ha megszűnnek a vágyaid, de ez egy hogy összefügg, kettő, hogy most tekintsünk el tőle). Na most, ha minden lélek addig születik újjá, amig el nem éri ezt a tökéletes állapotot, és közben nem jönnek létre új lelkek, akkor egy idő után mindenki tökéletes lesz, így a világ is. Tehát eszerint előbb vagy utóbb el fog jönni valóban ez az állapot. Hacsak a következő életedben el nem felejted az addig tanultakat.

Egyébként te mit gondolsz, jönnek létre új lelkek, vagy mindig a régiek "keringenek"?

"tetszik a hozzáállásotok ehet a témához,én is mindíg azért szeretem mások véleményét,mert tanulhatok belőle,szerintem itt sokan nem így vannak vele,inkább megakarják győzni az embereket a sajátjukról...ami aztán elég gonosz és önző dolog.."

Bárcsak mindenki így állna hozzá:) Sajnos sok ember nem tudja elfogadni mások véleményét, álláspontját. Bár őket is érdemes megvizsgálni, hogy vajon miért nem képesek elfogadásra.