Mi van ha a teremtés és az evolúciós ősrobbanás elmélet nem zárja ki egymást?

Aquinói Szent Tamás szerint, az aki különválasztja a vallást és a tudományt, az még nem tanult eleget.

Igazából nagyon sok tudós, akit a elbűvől a világunkban található rend, hisz Istenben. Pl: Planck, Einstein, Schrödinger, Heisenberg. Ezek a tudósok arra mutatnak rá, hogy az evolúciót irányító törvényeket is egy végtelenül értelmes valakinek kellett létrehoznia.

A Biblia tanításait nem szóról szóra kell érteni. De ha elfogadjuk azt, hogy van Isten, akkor azt is elfogadhatjuk, hogy neki nem vett olyan sok időt igénybe.

Azt felejtsük már el, hogy Einstein vallásos volt!

Az alábbi idézet tőle származik:

„Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyarlóságok kifejeződése és terméke, a Biblia pedig kétségkívül tiszteletre méltó, ám primitív, ráadásul elég gyerekes legendák gyűjteménye”

[link]

Tévedés, valamilyen értelemben mindeki vallásos.

"...a biblia egész pontosan nyilatkozik az időpontokról, azaz kizárja több milliárd évvel ezelőtti teremtést."

Mikor volt ’a kezdet’?

A teremtési beszámoló ezzel az egyszerű, de jelentőségteljes kijelentéssel indul: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). A bibliatudósok megegyeznek abban, hogy az a cselekmény, amit ez a vers ír le, az nem azonos a 3. verstől említett teremtési napok eseményeivel. És ez nagy horderejű kérdés, tudniillik a Biblia azzal a kijelentéssel kezdődik, hogy a világegyetem, beleértve a mi Föld bolygónkat is, már egy meghatározatlan idővel azelőtt létezett, hogy a teremtési napok elkezdődtek volna.

A geológusok úgy becsülik, hogy a föld megközelítőleg 4 milliárd éves, a csillagászok pedig úgy kalkulálnak, hogy a világegyetem akár 15 milliárd éves is lehet. Vajon ezek a megállapítások — vagy azok a lehetséges kiigazítások, melyeket a jövőben ezzel kapcsolatban tesznek — ellentmondanak az 1Mózes 1:1-nek? Nem. A Biblia nem határozza meg pontosan ’az ég és a föld’ tényleges korát. A tudomány nem cáfolja meg ezt a bibliai szövegrészt.

Milyen hosszúak voltak a teremtési napok?

Mit mondhatunk a teremtési napok hosszúságáról? Betű szerint 24 órásak voltak? Némelyek úgy érvelnek, hogy mivel Mózes — a teremtési beszámoló írója — a későbbiekben úgy utal vissza a hat teremtési napot követő napra, mint ami a heti sabbat mintája, ezért minden teremtési napnak egy betű szerinti 24 órás napnak kell lennie (2Mózes 20:11). De vajon a teremtési beszámoló szóhasználata ezt a következtetést támasztja alá?

Nem, mert a „napnak” fordított héber szó nemcsak egy 24 órás időszakot, hanem különféle hosszúságú időt jelenthet.

Például amikor Mózes Isten teremtési munkáit összegzi, a hat teremtési napról együttesen úgy beszél, mint egyetlen napról (1Mózes 2:4).

A Szentírás tehát egyáltalán nem ad alapot arra, hogy valaki önkényesen 24 óra hosszúságúnak jelentse ki a teremtési napokat.

Milyen hosszúak voltak tehát a teremtési napok? A Mózes első könyvében az első és a második fejezet szóhasználata azt mutatja, hogy meglehetősen hosszú időszakokról van szó.

Az ősrobbanásról pedig kérek szépen mindenkit, aki korrkt módon akar érvelni, hogy írja be csak úgy egyszerűen a Google-be ezt a szót, olvasson néhány újkeletű kritikát.!

Mindjárt az eső oldal ezekkel van tele.

Lehet, hogy meg fog döbbenni!!!

Az evolúciós elméletekkel kapcsolatban hasonló kutatást kívánok.

A baj az, hogy sokan úgy fogadják el ezeket az elméleteket(!), mint a pénzt, csak mert forgalomban vannak!

Az hogy a biblia napokban írja le a teremtést az nem feltétlen jelenti azt hogy 1nap egy földi nap. Csupán csak a sorrendet mutatja. Az már kicsit érdekesebb hogy elöbb teremti a földet és csak aztán a Napot és csillagokat. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint a csillogok szülték a bolygókat és hozták létre az élet alapfeltételeit.

Tehát a két elmélet kis mértékben akár fedheti is egymást, ha az ösrobbanást úgy fogjuk fel hogy az egy évmilliárdok alatt végbemenö teremtés. De a Darwini evolúciós elmélet és a teremtéselmélet már teljesen kettéágazik.

"A tudomány jelenlegi álláspontja szerint a csillogok szülték a bolygókat és hozták létre az élet alapfeltételeit."

Nem teljesen pontos, segítek:

Sokan nehezen fogadják el a teremtési beszámolót. Azt állítják, hogy az ókor népeinek, elsősorban az ókori Babilon, teremtési mítoszaiból fakad. Egy újabb bibliai szótár ezzel szemben kijelenti: „Eddig még egyetlen olyan mítoszt sem találtak, amely kifejezetten a világegyetem teremtésére vonatkozna.” Azonkívül a mítoszokat „politeizmus és az istenségek hatalmi harcai jellemzik, ami feltűnő ellentétben áll az [1Mózes 1, 2 héber] monoteizmusával”.

A babiloni teremtési mítoszokkal kapcsolatban a British Museum képviselői ezt mondták: „A babiloni és héber leírások alapvető felfogásában lényegbevágó különbségek vannak.”

Nyugodt szívvel megállapíthatjuk, hogy a teremtési beszámoló tudományosan jól megalapozott „okirat”. Megnevezi a növények és állatok nagyobb osztályait, amelyek sokféleségükben csupán a saját „nemük szerint” szaporodnak. Bizonyítékul szolgálnak erre az ősmaradványok. Igen, ezek alapján felismerhető, hogy minden „faj” hirtelen jelent meg, minden olyan átmeneti forma nélkül, amelyek kapcsolatot jelenthetnének valamilyen korábbi „fajhoz”, amire viszont az evolúciós elmélet alapján szükség lenne.

Egyiptom bölcseinek összes ismerete sem adhatott volna egyetlen támpontot sem Mózesnek, a Genezis írójának a teremtés folyamatára vonatkozóan. Az ókori népek legendás teremtési történeteinek semmi hasonlóságuk sincs ahhoz, amit Mózes az első könyvében leírt. Honnan vette hát Mózes a bölcsességét? Nyilvánvalóan olyan valakitől, aki a teremtésnél jelen volt.

A valószínűség számítás döntő próbája annak, hogy a teremtési beszámoló tényismeretből ered. A bibliai teremtési beszámoló 10 fő szakaszt sorol fel a következő sorrendben:

1.Kezdet. 2. Őskori sötét, nehéz gázokkal és vízzel borított föld. 3. Fény. 4. Kiterjedés, azaz atmoszféra. 5. Szárazföld nagy felületei. 6. Szárazföldi növények. 7. Nap, hold és csillagok láthatók a kiterjedés fölött, megkezdődnek az évszakok. 8. Tengeri szörnyek és repdeső teremtmények. 9. Vadon élő állatok és háziállatok, emlősök 10. Ember.

A tudósok elismerik e szakaszok sorrendjének helyességét.

Mennyi lehet a valószínűsége annak, hogy a Genezis írója csupán kitalálta ezt a sorrendet? Pontosan annyi, mintha találomra kiszednél egy dobozból 1—10-ig terjedő számokat és emelkedő sorrendbe raknád azokat. Annak valószínűsége, hogy ezt első kísérletre sikerüljön kitalálni 1:3 628 800. Ezért nem realisztikus azt állítani, hogy az író, anélkül, hogy az arra vonatkozó tényeket ismerte volna, véletlenül a helyes sorrendbe rakta a fentebb felsorolt eseményeket.

Az ősrobbanás körüli vitákról egy link:

[link]

Egy dolgot meg kell értenünk, a "tény" szót helyes, elfogadható értelemben szabad csak használni.

Sok hiszékeny vallásos ember van, akik meggyőződés nélkül egyszerűen csak hiszékenyek. Pedig a Biblia figyelmeztet:

"Győződjetek meg minden felöl"

De ugyanígy van ez a tudományos világban is ahol, ha léteznek áltudományok -márpedig léteznek(!), azoknak is sok hívük van.

Az evolúciónak semmi köze az ősrobbanáshoz.

A hivatalos álláspont az, hogy a világegyetem természeti törvényei az ősrobbanás utáni másodpercekben alakultak ki. Magáról az ősrobbanásról, illetve az az előtti világról a tudomány sajnos semmit sem tud mondani. Tulajdonképpen Isten is mondhatta éppen, hogy "Legyen világosság!"

De magáról az "nagy bumm"-ról sem beszélhetünk tényként!

Még matematikailag sincs bizonyítva, mert nem sikerült sehogy sem összehozni. Nem a levegőbe beszélek(!), nem több egy üres elméletnél.

Olvassatok utána!

Miért kellene összehozni egy bizonyíthatatlan fikciót a teremtéssel?