A vallások egytől-egyig azt állítják, hogy van egy hely, pl Pokol, ahol a gonosz emberek szenvedni fognak. De ha nincs testük, csak lelkük, akkor hogy szenvedhetnének a pokolban? Hisz nincs idegrendszerük, mivel testük sincs.

Ha csak a kérdésedet tekintjük, akkor is az a helyzet, hogy szenvedni nem csak fizikai fájdalommal lehet!

De ahogy az első válaszoló nagyon frappánsan megírta, Isten majd megoldja valahogy!

Én inkább nem próbálnám ki! :D

Szia!

Ez a "hely" nem kívül van, hanem belül. A Pokol a tudatod egy szélsőséges állapota, amikor egy negatív, természeténél fogva destruktív gondolati halmazzal azonosulsz, amely, ha tartósan fennmarad megbetegíti a lelket, pszichét.

A pokolban az ember asztralteste jut, ez pedig a vagyak, szenvedelyek, erzesek osszesege. A fizikai itt marad a foldon, a temetoben. Azaltal szenved, hogy mar nem tudja kielegiteni szenvedelyeit (pl.ital utani vagy), mert mar nincs meg a fizikai teste.

Egyetertek Pietrosol valaszaval is.

Egyet értek az előzőekkel.

Gondolj bele,mennyi mindenbe bele lehet őrülni,a sok öngyilkos akiknél találgatnak hogy miért lett az,hisz mindene meg volt,nem volt beteg se,és mégis megtette...Nem csak a (fizikai) fájdalom van.

Szia

Ha jól értem a kérdésedet, te nem általános lelki, illetve fizikai fájdalomra gondolsz, inkább arra a fájdalomra, amelyet a pokolban kell átélni? Ha igen, a következőt szeretném elmondani neked:

Nem tudom mit mondanak a különböző vallások a "pokoli szenvedésről".

Arról írok inkább mit ír a Biblia róla. Ez e legilletékesebb információs forrás erről.

Mit jelent a pokol?

A „pokol” szó sok bibliafordításban megtalálható. Egyes fordítások azonban ugyanezekben a versekben a „sír”, „holtak országa” és ehhez hasonló kifejezésekkel élnek. Más bibliafordítások nem fordítják le a „pokol”-nak megfelelő eredeti nyelvű szavakat, hanem átveszik őket a saját ábécénk betűivel írva le azokat. Mely szavakról van szó? A héber se’ól′ és az ennek megfelelő görög hai′dész szóról, amelyek nem egyes sírhelyekre, hanem az elhunyt emberiség közös sírjára vonatkoznak; ezenkívül az örök megsemmisítés szemléltetésére használt ge′en·na kifejezésről. Ám mind a kereszténység soraiban, mind a nem keresztény vallásokban azt tanítják, hogy a pokol a démonok lakhelye, s büntetésül (amely egyesek szerint kínzást is magában foglal) ide kerülnek a gonoszok a haláluk után.

Utal-e arra a Biblia, hogy a lélek túléli a test halálát?

Ez 18:4: „Amely lélek vétkezik, az hal meg” („lélek”, Kár., ÚRB, KNB, Kecsk., Kám.; „aki”, Kat.).

„A Bibliában nem létezik . . . a »testtől« független, tisztán szellemi, anyagtalan természetű »lélek« fogalma” (La Parole de Dieu. [Párizs, 1960] Georges Auzou, a Szentírás professzora, Roueni Szeminárium, Franciaország, 128. o.)

Bár a héber nefes szót [a Héber Iratokban] gyakran a »lélek« szóval fordítják, pontatlan lenne, ha a szó jelentését görög módon értelmeznénk. Nefes alatt sohasem értendő olyan, ami a testtől függetlenül is képes működni. Az Újszövetségben a görög pszükhé szót is sokszor fordítják »léleknek«, de a szónak ugyancsak nem alkalmazhatjuk a görög filozófusoktól kapott jelentését. Általában azt jelenti: ’élet’, ’életerő’, helyenként pedig ’egyén’” (The Encyclopedia Americana. [1977] 25. köt., 236. o.).

Milyen emberek kerülnek a bibliai pokolba?

Mondja-e a Biblia, hogy gonoszok kerülnek a pokolba?

Zsolt 9:18, Káldi: „Térjenek az alvilágba a vétkesek, az Istenről megfeledkezett összes nemzetek!” („pokolba”, Kom.; „holtak hazájába”, ÚRB; „alvilágba”, KNB, Kecsk.; „Seolba”, Kár., ÚV [9:17]; „holtak világába”, Kat.).

Azt is mondja vajon a Biblia, hogy igaz emberek kerülnek a pokolba?

Jób 14:13, Dy: Jób így imádkozott: „Ki adná meg nekem, hogy megőriznél a pokolban, és elrejtenél, míg a harag távozik, és kiszabnád nekem az időt, amikor megemlékezel rólam?” (Maga Isten mondta Jóbról azt, hogy „feddhetetlen és egyenes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat” [Jób 1:8].) („Holtak hazájában”, ÚRB; „alvilágban”, KNB, Kám.; „alvilág ölében”, Kat.; „holtak országában”, Kár.; „sirban”, Szep.; „seolban”, ÚV.)

Csel 2:25–27, Káldi, 1865: „Dávid mondja felőle [Jézus Krisztus felől]: mert lelkemet nem hagyod a pokolban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.”

Az a tény, hogy Isten nem ’hagyta’ Jézust a pokolban, nemde arra utal, hogy Jézus a pokolban, azaz a hádeszben volt, legalább is egy ideig? „Pokolban”, Soós.; „hádeszben”, ÚV; „sírban”, Maszny., Kár.; „alvilágban”, Kat., KNB; „halottak birodalmában”, ÚRB.

Nincsen mitől félni a pokoltól. Ott senki sem szenved.

arra azért kíváncsi lennék, hol Ír a biblia az asztráltest fogalmáról és annak pokoljárásáról, hehe.

egyébként ki mondta hogy minden vallás ismer valamiféle "poklot"?

Egyrészt, a lélek is képes fájdalmat érezni. A depresszióban a test és a lélek is szenvedhet, külön is. Tud szenvedni a lélek is, például egy nagy hiányérzettől, amiről tudja, hogy sosem fog kielégülni. A reménytelenség is szenvedés.

Másrészt, nem hiába tanítják a test feltámadását. A kárhozottak teste is épen és egészségesen fog feltámadni, de a lelki fájdalmak testi fájdalommá is átalakulnak. Hiába maradna meg a autonóm neuropátia IV-es típusa, ha a lélekből sugárzik át a fájdalom, az megkerüli a nem működő idegeket.

Betegségek, csak itt a földön létezenek. Például akinek csak fél lába van odaát a szellemi testébe meglesz mindkét lába. Úgyan így az autonóm betegségnél is.

Lélek is képes szenvedni. Szerintem kérdező te is érzed azt néha mennyire fáj a lelked, amikor szenvedsz.

Van pokol, de van mennyorszá is!