" és lőn este és lőn reggel, első nap" Mikor változott meg, hogy nem reggeltől számít a nap, ahogy az ige is mutatja, hanem estétől, ahogy tartják a sabbatot a zsidók?

Egyetértek veled kérdező, nekem is volt hasonló kérdésem már, és „természetesen” nagy ellenállásba ütköztem. Három fő csoport van Magyarországon, akik bizonyos ünnepeket megtartanak a Bibliai írások alapján. Az adventisták mindhárom „ága”, az úgynevezett Church of God nevezetű egyház, illetve annak szimpatizánsai, és persze a zsidó vallásúak.

Egyetlen hely van a Bibliába, ami estétől estig tartó időtartamot ír le, és ezt a helyet szokták is idézni. Ez a 3Mózes 23:32.

„… A hónap kilencedikének estéjén, egyik estétől a másik estig ünnepeljétek…”

De ez pont arról tesz bizonyságot, hogy nem estétől kezdődik a nap, ugyanis ebben az esetben az ünnep maga 10-e. Mégis külön kiemeli, hogy 9-e estétől sanyargassák meg magukat.

A teremtés leírásánál jól látod, reggellel van vége minden ciklusnak. Bár pontosítanék, véleményem szerint az estével, ugyanis estétől reggelig nem történt semmi. Viszont ez nem azt jelenti, hogy este, ha véget ér, akkor ott is kezdődik. Szerintem este vége a napnak, és reggel kezdődik. Ezt úgy tudnám szemléltetni, hogy attól, hogy elhagysz egy települést, nem kezdődik rögtön egy következő. A kettő között lakatlan terület van. Vagy talán szebb, ha úgy mondom, hogy megszületsz (reggel), élsz (nappal), majd meghalsz (este), Halott vagy (éjjel). Feltámadsz (reggel). Látható, hogy ugyan eltelt idő, míg halott voltál, de az mégsem az életed volt. Jézus is alvásnak nevezte a halál állapotát.

Gondolkoztam már én is a kérdéseden, és nekem van egy véleményem erről. A héber ember megtartotta az újholdakat. Újhold napja sabbat volt, azaz nyugalom napja. Nem dolgozhattak, nem kereskedhettek. A Hold alapján számolták a hónapokat is. Mi úgy jellemezzük az újholdat, ha nem látszik az égen semmi. Viszont ez nem egy látványos és szembetűnő jelenség. Ráadásul ebben mi az új, mint Hold? Ez egy láthatatlan Hold, nem egy új. Több vélemény is azon van, és az enyém is, hogy az újhold az, mikor először látszódik a holdsarló keskeny íve. Ezt a jelenséget naplemente után lehet megfigyelni. Az újhold nyugalmát megtartó ember, bár a következő nap volt az ünnep, miután tudatában volt az újhold meglétének, abbahagyta munkáját, és onnantól aznap nem dolgozott. Tehát estétől kezdődött gyakorlatilag neki az ünnep. És ha ki is számítható, mert kiszámítható, tételezd csak fel, hogy szerda estére várható, vagy akkor észrevehető az újhold, vajon az Istenfélő ember, kinek fontos az újhold ünnepét megtartani, folytatja-e a tevékenységét, ha kell reggelig, vagy törvénytisztelő ember lévén akkor abbahagyja-e a tevékenységét?

Így az újholdakat estétől tartották, az engesztelési napot - a törvény értelmében természetesen - estétől tartották, elfogadottá válhatott az a beidegződés, hogy estétől kezdődik a nap. Holott a teremtésleírásnál éppen nem erre láthatunk példát. Szerintem Este van vége a napnak, és reggel kezdődik. Így nem a következő naphoz tartozik az éjjel, hanem mivel a következő nap csak reggel kezdődik, az előzőhöz van sorolva.

Még egy megállapításom lenne ezzel kapcsolatban. A pászka vacsora előtt, mikor Jézust keresztre feszítették niszán hónap (első hónap a héber naptárban) 14-én volt (tehát 14 nappal újhold után). Ha a szerint nézzük a 14-ét, hogy az újhold az, mikor nem látszik a sarló, a mi naptárunkban idén Magyarországon március 11-e, akkor niszán hónap 14-e március 24-ére esik. Ha viszont a szerint nézzük, hogy megjelenik a sarló, ez március 13-án este volt látható, tehát az újhold ünnepe a mi naptárunk szerint március 14-e, azaz a héber naptár szerint ez niszán hónap elseje. Ha kiszámoljuk, hogy mikorra esik niszán hónap 14-e, azaz a páskka vacsora, akkor március 27-ét kapunk. És lám, tudod, hogy mikor volt telihold? Akkor.

Vajon ezek után mettől meddig kellene tartani a szombatot? Ugyanis az elején felsorolt felekezetek estétől estig tartják. Szerintem napfelkeltétől kellene napnyugtáig. (Persze tévedhetek.) Látható viszont hogy Ők fél nappal előbb kezdik, tehát semmi gondot ez nem okoz. Inkább előbb, mint soha alapon, jól teszik.

„És amit leírtál, nos örülök, hogy már nem vagyunk törvény alatt, mert képtelenség megtartani.”

Ezt a részét nem értem, hogy mire érted, mit írtam olyat, ami elrettentett. Amit leírtam, néhány ünnep megtartása. Istennek rendelt napjai vannak, amikor össze kellett (kell) gyűlni, és úgymond Isten dolgaival kell foglalkozni. Nem a magunk önös érdekeivel, hanem másokkal, és Istennel. Nem hinném, hogy ez teher lenne. Pál részletesen kifejtette, hogy a törvény jó. A törvény értelmében viszont mindannyian halottak vagyunk, ugyanis a törvény rávilágít, hogy mi bűn, és mi nem az. Mit lehet, és mit nem. Nincs ember, aki ezt maradéktalanul be tudná tartani. Jézus ezért is mondta arra a kérdésre, hogy ki üdvözülhet, hogy embernek ez lehetetlen. Ilyen módon nem vagyunk a törvény alá rekesztve, hiszen a törvény kimondja, hogy a büntetés: halál.

De Pál is közölte, hogy hiábavalóvá tesszük-e a törvényt? Távol legyen. Sőt, inkább betöltjük. Hogyan tudnánk betölteni egy törvényt, ha nem tartanánk meg?

Istennek rendelt napjai vannak, amik nem véletlenszerűen rendelt.

Nézd meg, hogy Ézsaiás hogyan fogalmazott arról az időről, mikor már új ég, és új föld lesz:

Ézs 66,23 „És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr.”

Szombat, és újhold.

Néhány rendelt ünnepről egy kis okfejtést olvashatsz itt is:

[link]

"És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság."..."És nevezi Isten a világosságot nappalnak, és a sötétséget nevezi éjszakának"

Jn 8,12 Ismét szól azért hozzájuk Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága.

Jel 3,14 A Laodiczeabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete.

Krisztus a világ világossága, akit Isten a teremtésének kezdetén teremtett. Ahol Krisztus van, ott a világ világossága van.

Jn 9,5 Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.

Éjjel nem történt semmi, mert csak olyan, ami jó, csak akkor történhet, ahol Ő van.

Nap nélküli világosság jelenik meg a Jelenések könyvében, az új ég és az új föld után, ahol nem lesz szükség Napra, hogy betöltse világossággal a világot:

Jel 21,23 És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány.

Jel 22,5 És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségök szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön örökké.

Tehát a világosságot nem az határozza meg, hogy van-e Nap, vagy nincs. Isten az írásokban pontos leírást adott erről, de ezt csak akkor értheted meg, ha nem egy sort emelsz ki.

Szia

Vagyis időnként leáldozik Isten dicsősége (este), aztán meg feldereng (reggel)?

Mit tesz éjszaka?

Ha megfigyeled, akkor a teremtésleírás egy pontból van leírva. Ahol Krisztus nincs, ott sötétség van. Így van ez most is. Isten dicsősége nem áldozik alá. Most a világ sötétségben van. Ha olvastad a Bibliát, tudod, hogy Jézus a Naphoz van hasonlítva az ószövetségben. A Nap bevilágít mindent. A Hold a hívők közössége. Ahogy a Holdnak nincs saját fénye, úgy a hívőknek sincs. A Naptól, azaz Krisztustól kapják a világosságot, hogy világítsanak, míg nincs itt a világ világossága, és nem ragyogja be a világot. Ez a világosság lesz, miután Isten végrehajtja a megváltási tervet.

Szia

Szép volt Péter, mert úgy sejtem, Te írtad.

Kedvelem az írásaidat, mert valódi értelem sugárzik belőle, másrészt az egyszerű szövegeknek modern, mély tartalmat adnak, a kőbaltából atombombát szerkesztesz.

A teremtés első napjára is elvonatkoztatnád?

Szia

Kedves Kérdezõ!

Alapvetõ tévedésben vagy.

Pont a Biblia szerint kezdõdik a nap az estével.

Ha egyszer az Írás ( az Örökkévaló - áldott a Neve - Tórája ) azt írja: "lett este és lett reggel elsõ nap" ( vájchi erev vájchi boker yom echod - a magyar ennek betû szerinti fordítása, csak a jelzõ és jelzett szó cserélõdik fel ) és ugyanezzel a fordulattal fejezõdik be mind a 6 nap története ( csak az változik, hogy második, harmadik, stb, akkor világos, hogy a nap ESTE KEZDÕDIK, estétõl estig tart.

A Tóra, vagyis az Örökkévaló szerint.

Nincs ellentmondás:

Pesach: "a hónap tizennegyedik napjának estéjétõl egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszonegyedik napjáig, napestig". Többször írja: "hét napon át" vagyis a HÉT NAP a 14. nap estéjétõl a 21. nap estéjéig tart, estétõl estig.

Vagyis, mint a Teremtés történetébõl amúgy is világos, a nap estétõl estig tart.

„… A hónap kilencedikének estéjén, egyik estétől a másik estig ünnepeljétek…”

Már bocsi, de ez PONTAZT jelenti, hogy a nap EGYIK ESTÉTŐL A MÁSIK ESTIG tart, vagyis ESTE KEZDÕDIK.

Az ünnepek - nevezzük így - elõestéjét ( beleértve a Szombatot, a Sabbatot is ) egyébbként héberül úgy mondjuk: erev Sabat, erev Pesach, erev Savuot, erev Ros Hasono. Erev - egyszerûen este. nincs külön szó. Erev Pesachnak van külön neve: Széder este, széder azt jeenti: rend, mert ennek az estének meghatározott rendje van, ugyanúgy töltik a zsidók kb 3500 év óta. Van külön neve az Engesztelõ Nap, a Yom Kippur elõestéjének is: Kol Nidre, ez azt jelenti, "minden eskü", így kezdõdik az ima, amit az I-tentisztelet elején mondunk, miután megengedtük magunknak, hogy a hitehagyott is velünk imádkozzék ( mert engesztelés neki is jár ). ( Más kérdés, hogy akit zsidó anya szült, az a zsidók között akkor is zsidó, ha közben kersztény, majd buddhista, majd muszlim, majd esetleg még woodoo lwtt :) )

De, hogy a lényegre visszatérjek, a nap a Biblia szerint ESTE KEZDÕDIK, estétõl estig tart.

A komoly ember napja méginkább, mert este gondolja át, hogy mit kell majd tennie reggeltõl estig, majd este átgondolja, mit tett meg abból. :)

+++

Baromira tetszik, amikor vki idéz a Tórából, de ott a világért nem írná, hogy onnan van, bezzeg Jn, Jel, azt nem lusta odabiggyeszteni.

Tessék szíves lenni felfogni végre, hogy a Vatikán szerint: az "Ószövetség" elnevezésben "az 'Ó' nem jelenti, hogy korszerûtlen, v elavult. ... forrása a Keresztény Revelatiónak " ( [link] - lábjegyzet )

Bocsi, csak kimaradt:

tzolko!

"Hogyan lehetett reggel és este, meg nappal, ha még nem volt Nap?"

Ezt komolyan kérdezed? Mi szüksége lett volna a Mindenhatónak Napra ahhoz, hogy este meg reggel meg nappal legyen, ha egyszer Õ Mindenható?

"időnként leáldozik Isten dicsősége (este), aztán meg feldereng (reggel)?"

I-ten dicsősége sohasem áldozik le.

"Mit tesz éjszaka?"

I-ten dolgait azért nem mindig lehet emberi léptékkel, logikával mérni. :)