Lehet-e 24 órás szombat ünneplés nélkül is üdvözülni?

Péterék a mózesi parancsok Sabbath-ját (nyugalom nap) tartják meg. Isten adta a zsidóknak, hogy sose feledjék azt, hogy ki lettek hozva Egyiptomból. Mivel Isten a hetedik napot áldotta meg (náluk a hét vasárnappal kezdődik), ezért adja magát, hogy így lett a Sabbath szombat.

A többi felekezet több Bibliai igével érvel (ha kell, akkor bemásolom az összeset), miszerint Jézus betöltötte a törvényt, így nem egy nap, hanem az összes nap az Úré.

A Biblia is írja, hogy már az első keresztények is vasárnap gyűltek össze és nem szombaton, ahogy a zsidók.

Az adventisták azzal érvelnek, hogy szerintük nincs feloldva a parancs és sehol sincs leírva a Bibliában a vasárnap neve, ami tévedés, mert említve van. Így ők tartják a mózesi parancsot, szombaton tartják a Sabbathot.

Sziasztok!

Több alapvető tévedés is van a szombattal kapcsolatosan.

1. Mi a Teremtés emlékünnepét tartjuk meg, melyet Isten a Teremtéskor alapított: "Mikor pedig elvégezte Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott, megszűnt a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott, és megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt; mivelhogy azon szűnt meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett Isten." (I.Móz. 2:2-3)

A Tízparancsolatban is erre hivatkozik az Isten:

"Mert hat napon teremtette az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott. Azért megáldotta az Úr a szombat napját, és megszentelte azt." (II.Móz. 20:11).

2. A Tízparancsolatot Isten a saját ujjával véste a kőtáblákra, szó nincs itt mózesi törvényről (II.Móz. 31:18).

3. A hét a keresztényeknél is vasárnappal kezdődik. Egyetlen ige beszél erről, hogy az első keresztények ekkor gyűltek össze - a hét első napján (ApCsel. 20:7), de ugyanitt olvasunk arról, hogy minden nap összegyültek (ApCsel. 5:42, 6:1...), sőt arról is hogy már a hét első napján tegyék félre amit összegyüjtenek, hogy ne akkor történjen a gyűjtés, mikor az apostol odamegy (I.Kor. 16:2).

4. Arra nincsen ige, hogy a keresztényeknek a vasárnapot kellene tartani, arra viszont igen, hogy a szombatot (Mt. 24:20).

Nem vitaként szántam, csak tisztázásképpen.

Üdv. Péter

1. Teremtéskor megszentelte, nem azt mondta, hogy tartsd meg.

2. A mózesi törvények a zsidóknak íródtak, egyiptomi kivonulásuk miatt. Pál sem volt a törvény alatt. Tudom, ti azzal érveltek, hogy de csak a szokások törvénye szűnt meg, célozva a körülmetélésre. Pedig ez nem igaz, mert maga a körülmetélés jelentette mindazt, ami zsidóvá tette az embert, 10 parancsolattal és tömeges szabályrendszerrel együtt.

Össze van mosva a kettő. Miért nincs benne az ÚJ SZÖVETSÉGBEN (kiemeltem az ÚJ SZÖVETSÉGET), hogy még mindig fontos a szombat megtartása? Miért döntöttek úgy Péterék, hogy a pogányokat ne terheljék olyannal, amit a zsidók sem bírtak megtartani? És itt nem a kézmosásról és a szertartásokról van szó, hisz azokban profik.

Soha nem értettem miért kell egyetlen napot kiemelni, ami valóban meg lett áldva, de Jézus egy árva szóval sem mondta, hogy azt mindenképpen tartsuk meg.

Nincs a Bibliában sem a számítógép használata, sem a tévé tiltása, sem a születésnapé, sem a karácsonyé, ami egy téves indok miatt nem kerül megünneplésre egyes egyházaknál, mert azt hiszik, hogy az egy pogány ünnep, holott csak a zsidók egy népszerű halál/fogantatás/születés elképzelésének a végrehajtása. Mindenki tudja, hogy Jézus születésének napja ismeretlen.

Félre ne értsd, nem akarok most sem vitatkozni, de ezt úgy éreztem, hogy le kell írnom. Nem győzködlek, hisz akit sima egyszerű internetes győzködéssel el lehet tántorítani a választott közösségétől (ahová hitem szerint Isten vezeti), akkor nincs benne túl nagy hit. Okosnak és tanultnak tartalak és remek adventistának. De ami miatt nem ragadtam meg a közösségetekben az pont ez a merev, makacs, konok kitartás olyan mellett, amit Krisztus halála feloldott (ismét lásd. ApCsel 15,10: Akkor miért teszitek próbára Isten türelmét? Miért akartok ilyen nehéz terhet tenni Jézus nem zsidó tanítványainak vállára? Hiszen ezt a terhet sem az őseink, sem mi nem bírtuk el!) és az, hogy amit olvastam Ellen White-tól, az nekem nevetséges volt. Sem Mihály arkangyal nem Krisztus (mert az angyalok teremtett lények, Jézus pedig öröktől fogva létezik. Ezt a Tanúk azért szeretik hangoztatni, mert így nem kell Jézus isteni mivoltát elismerni), sem azt nem látom biblikusnak, hogy több világ lakója figyel minket, sem a többit. Bár bevallom, azzal nem vagyok tisztában, hogy egyes felekezetek nálatok hogy állnak ezekhez a próféciákhoz.

Elnézést, hogy sokat írtam.

Kedves Frank!

Te valamit nagyon félreértettél. Isten a törvényeket a mi érdekünkben hozta. A szombat lett az emberért és nem fordítva.

1. Vajon az Isten nem tudott volna 1 szempillantás alatt megteremteni mindent? Akkor miért 7 nap alatt teremtett? Ilyen elven akkor Kain sem vétett, hoszen Isten azt sem mondta, hogy ne ölj...és még lehetne folytatni...

2. A szombat már a mózesi törvények előtt is létezett. Az idő kezdetével Isten számlálni kezdte a napokat és mindegyiknek a nevének megfelelő sajátos számot adott. A hét különböző nap tehát a számozásának megfelelő nevet kapott. Annak emlékezetére, amit a legutolsó napon cselekedett, ezt a napot nevével is szent használatra különítette el. Ez a cselekedet keltette életre a heteket, vagyis a hét napból álló periódusokat, mert a hetedik nappal abbahagyta a számolást és azzal, hogy ezt a napot szent használatra kijelölte, hogy megemlékezzenek arról, miszerint Ő is megnyugodott ezen a napon, és új hét számolása kezdődött, mihelyt az első hetedik nap véget ért. Ahogy tetszett az Istennek, hogy hét különböző napot adjon az embernek, és mindegyik napnak nevet is adott, ami jelzi a napnak a hétben elfoglalt helyét. Ha valaki azt állítja tehát, hogy Isten nem is rendelte el ezt a napot akkor, hanem csak Mózes idejében, ez nem csupán a beszámoló elferdítése, hanem azt is állítja, hogy Isten 25 évszázadon át nem tett meg azt, aminek a megtételére már a teremtéskor is megvolt az oka.

A hetedik nap, ahogy Isten az Édenben megszentelte, nem zsidó, hanem isteni eredetű volt, nem Izráel Egyiptomból való menekülésének, hanem a Teremtő nyugalmának volt az emlékünnepe. Már a tízparancsolat kihirdetése előtt ezt olvassuk: "Holnap az Úr szent szombat nyugalma lesz" (II.Móz. 16:23).

Az a tény, hogy bizonyos előírások nem találhatók meg a Genezisben, nem bizonyíték arra, hogy ezek nem voltak kötelező érvényűek a pátriárkákra számára. A könyv persze azt sem parancsolja meg az embereknek, hogy szeressék Istent teljes szívükből és felebarátjukat, mint magukat, nem tiltja a bálványimádást, a szülők iránti engedetlenséget, hamis tanubizonyságot vagy a kapzsiságot sem. Ki az, aki ebből arra következtet, hogy az ősatyáknak nem tiltották ezeket a dolgokat?

Ha megfigyeled a szombatot nem említik Mózestől Dávidig, egy ötszáz éves korszak alatt, amikoris halálbüntetés terhe mellett tették kötelezővé. Azt bizonyítja, hogy nem ünnepelték meg ebben az időszakban? ;-)

Olvasd el figyelmesen az Apostolok Cselekedetei 15. fejezetét. Kifejezetten ajánlom a 21. vers indoklását! ;-)

"Mert Mózesnek régi nemzedékek óta városonként megvannak a hirdetői, mivelhogy a zsinagógákban minden szombaton olvassák."

Jézus nemcsak hogy hirdette, de gyakorolta is szombatünneplést, ahogyan az apostolok is.

Én nem érzek a közösségünkben merev, makacs és konok kitartást éppen ennek ellenkezőjét. Nem tudom te milyen adventistákkal találkoztál... ;-)

Le tudod írni pontosabban milyen könyvet olvastál White-tól?

Üdv. Péter

Sziasztok!

Én pedig úgy gondolom, ha valaki szeretné megismerni a tanításainkat és hitvallásunkat akkor ne kritikai oldalakat olvasgasson, mert ezek igencsak elferdítve adják vissza, hanem a saját hitvallásunkat tanulmányozzák.

Én személy szerint elkeserítőnek tartom, hogy a keresztények számára nem természetes az Isten parancsolatainak a megtartása, és nem objektíven tekintenek erre a dologra. Ugyanakkor vallom azt - minden ezzel ellentétes kritika és híresztelések ellenére - hogy "az üdvösség egyedül kegyelem által van, nem cselekedetekből, hogy senki sem kérkedjék." Az Isten törvényének megtartása az ember javát szolgálja, Isten pedig soha nem kényszerítette az embert semmire, hanem önkéntes választáson alapuló szeretetkapcsolatra hívta el. Ha az ember nem abból a meggyőződésből tartja meg bármilyen parancsolatát Istennek, hogy az a saját javát szolgálja, akkor annak a világon semmi értleme nincsen. Isten a megszentelődésünket akarja munkálni, és azért adta a törvényeit, hogy "gyönyörködjünk" azokban, és azonosuljunk azok céljával.

Üdv. Péter