Mik lehetnek ezek a dolgok?

3Móz 11:6: ’A mezei nyúl kérődző.’ Bár ezt az állítást egyes kritikusok hosszú időn át támadták, végül az angol William Cowpernek a XVIII. században sikerült megfigyelnie a nyúl kérődzését. Ennek szokatlan módját az 1940-ben megjelent Proceedings of the Zoological Society of London című mű írja le (110. köt., Series A, 159—63. o.).

Ézs 40:22: „Van Valaki, aki a föld kereksége felett lakik.” Az ókorban az volt az általános felfogás, hogy a föld lapos. Több mint 200 év telt el e bibliavers megírása után, és csak akkor történt, hogy egy görög filozófusokból álló csoport úgy érvelt, hogy a föld valószínűleg gömb alakú, és úgy további 300 évvel ezután volt, hogy egy görög csillagász kiszámította a föld sugarának megközelítő értékét. De még ekkor sem volt általánosan elterjedt az a nézet, hogy a föld gömb alakú. Csak a XX. században vált lehetővé, hogy az emberek repülőgépen utazzanak, később pedig eljussanak a világűrbe, sőt a holdra is, ahonnan a föld horizontjának ’kerekségét’ világosan lehet látni.

Mi tartja helyükön az égitesteket?

Arisztotelész a következőket gondolta: A világegyetem telített. A föld és a légköre négy elemből áll, azaz a földből, a vízből, a levegőből és a tűzből. A kristályszférák az éternek nevezett örök anyagból vannak. Az égitestek a láthatatlan szférákra vannak rögzítve. A tudósok hosszú időn át elfogadták Arisztotelész nézetét, mivel látszólag összhangban volt egy alapvető feltevéssel, mégpedig azzal, hogy egy tárgyat alá kell támasztani, vagy valamihez rögzíteni kell, különben leesik.

És mit mond a Biblia? Feltárja például a hűséges Jób szavait, aki azt mondta Jehováról, hogy a semmire függesztette a földet (Jób 26:7). Ezt Arisztotelész biztosan lehetetlennek tartotta volna.

A XVII. században, mintegy 3000 évvel Jób napjai után, még mindig az volt az elterjedt tudományos nézet, hogy a világegyetem telített. Ám ekkor már úgy gondolták, hogy egy fajta folyadék, nem pedig a kristályszférák töltik ki. A század végén azonban Sir Isaac Newton fizikus egy teljesen más elmélettel állt elő. Azt mondta, hogy az égitestek vonzóerőt fejtenek ki egymásra. A gravitáció felismerésével Newton egy lépéssel közelebb került annak megértéséhez, hogy a föld és a többi égitest a légüres térben függ, vagyis emberi nézőpontból a semmiben.

Nos talán erre gondolt az aki írta, de nem biztos:

Az állatok olyan életet élnek, amit mikor az ember felfedezte, és koppintott az állat világból, és úgy tüntették fel, hogy az ember találta ki.

pedig csak az állatoktól látták.

A Repülést a madaraktól és rá jöttek a felhajtó erő titkára tanulmányozva a madarakat.

Vagy a hangyáktól sikerült ellesni, a Hűtőszekrény titkát, hogyan tartják ezek az apró kis jószágok az élelmet hosszú ideig hogy nem romlik meg...

MEZŐGAZDASÁG.

A földművelés és az állattenyésztés emberemlékezet óta ismeretes. A levélvágó hangyák azonban sokkal régebben foglalkoznak kertészkedéssel. Táplálékul szolgáló gombát termelnek péppé rágott levéldarabkák és nyáluk keverékéből álló komposzt segítségével. Bizonyos hangyák levéltetveket tenyésztenek, kifejik édes mézharmatjukat. Még istállókat is készítenek védelmükre. Az aratóhangyák magvakat gyűjtenek föld alatti raktáraikba (Példabeszédek 6:6–8). Egy bogárfaj megmetszi a mimózafát. A pocoknyúl és a mormota szénát vág, szárít és tárol.

PAPÍR. Évezredekkel ezelőtt az egyiptomiak már előállították. Mégis megelőzték őket a darazsak és a lódarazsak. Ezek a szárnyas munkások péppé rágják az elmállott fát és így szürkés színű papírt állítanak elő, ebből készítik fészküket. A lódarazsak gyakran faágra függesztik nagy, kerek fészküket. A külső fal többrétegű, a rétegek közt táskaszerű légkamrák vannak. Ez olyan hatékonyan véd a hideg és a meleg ellen, mint egy 40 cm vastag téglafal.

23 HŐMÉRŐK. A XVII. századtól kezdték meg a hőmérők előállítását; ezek elég primitíveknek bizonyultak a természetben találhatókhoz viszonyítva. A gyötrő szúnyog érzékelői 1/150 °C hőmérsékletkülönbséget képesek felismerni. A csörgőkígyó fejének oldalán kis mélyedésben helyet foglaló érzéksejtek 1/300 °C hőmérkségletkülönbséget is észlelnek. Az óriáskígyó 25 ezredmásodperc alatt reagál egy fok töredékrészét elérő hőmérsékletváltozásra. A homoki lábastyúk csőre fél Celsius fok hőmérsékletváltozást képes észrevenni.

24 Ha megfigyeljük, mi mindent átvett az ember az állattól, eszünkbe jut a bibliai tanács: „Kérdezd csak a barmot az is megtanít rá, és az ég madarai hirdetik majd neked. Tanítód lesz, mi a földön csúszik-mászik, a tenger halai elbeszélik neked” (Jób 12:7, 8, Katolikus fordítás).