Hogyan alakult ki mindenhol ugyanaz az alapvető istenkép?

Már az alapfeltevés is téves.

1.) Egyes népeknek pl. egyáltalán nincs semmilyen vallása, vagy van ugyan, de istenek és egyebek nélküli, így sokkal inkább nevezhető filozófiának, általános világnézetnek, semmint vallásnak. (De jó nekik...)

2.) Más népeknek nem isteneik, hanem szellemeik vannak.

3.) Ezek nem is feltétlenül teremtik a világot, van, hogy csak léteznek benne, és hatnak rá, de messze nem isteni hatalommal.

4.) Erkölcsöket sem szabnak feltétlenül, van, hogy csak élik a saját életüket, egyaránt mutatva jó és rossz példát is az emberknek - de maguk az emberek döntik el, hogy melyik a jó és melyik a rossz.

5.) Sok istent/szellemet egyáltalán nem az égben képzelnek el, hanem pl. a földben, a vízben, vagy épp emberekben, állatokban, természeti tágyakban, stb.

Szóval a legkevésbé sem áll meg a feltevésed. Innentől pedig maga a kérdés is értelmetlen.

Azért, mert az istenhit alapvetően mindenhonnan ugyanonnan ered: nem értették a természeti jelenségeket, nem tudták, hogyan működnek. És nem úgy kezdtek hozzá a megmagyarázáshoz, mint a mai, tudományos világban: nem integrálokat írtak fel, hanem teremtettek egy felsőbbrendű hatalmat, ami mindent emberi módon, saját akarat szerint irányít.

Kész volt a kép: emberhez hasonló (hiszen az embernél tökéletesebb élőlényt nem tudtak elképzelni), de annál magasabb rendű lény. Hol élhet ez a lény? Itt, a földön, köztünk? Nem lehet, hiszen találkoznánk vele, de ez nem lenne logikus, mert akkor ő is olyan ember lenne, mint mi. Ezért valami magasabb helyen kell élnie. Vagy az Olümposzon, vagy fenn, az égben. Ott, ahol mi nem érjük el. Aztán ahogy fejlődtek a vallások, ahogy egyre több ember tartozott egy valláshoz, társadalmat kellett szervezni belőlük. Ehhez szabályok kellettek. De a szabályokat nem hozhatják emberek, mert a "nép" már akkor is olyan volt, mint most: "nekem ne mondja meg senki, mit tegyek!" - ezért hát az isten, istenek nem csak a természeti jelenségeket irányították, hanem a társadalmi törvényeket is megszabták.

Legalábbis a papság ezt írta elő. Nem tudom, mi történt akkoriban, de valószínűleg a papok, tudósok által megalkotott törvényeket "adták az istenek szájába": ők találták ki, hogy X felsőbbrendű hatalom ezt és ezt mondta, ezért kell így élnünk. Bár csak a keresztény vallásban vagyok otthon, az ószövetségi törvények bizony ilyenek: roppant praktikus, a hétköznapokból induló szabályok, amelyeket emberek alkothattak a hétköznapok nyomán, de úgy állították be, hogy az istenek mondták.

12:14

Koszi, ez teljesen tetszetos valasz, bar mindjart jonnek hivok es szaladhatsz. :)

"Hogyan alakult ki mindenhol ugyanaz az alapvető istenkép?"

Nem alakult ki mindenhol ugyanaz az istenkép.

"Tudjuk, hogy az ősi időkben a megmagyarázhatatlan jelenségeket istenként tisztelték"

A legősibb időkben nem volt ilyen, hogy megmagyarázhatatlan jelenségek. Megmagyarázhatatlan jelenségek onnantől vannak, hogy bevett módszer a magyarázat keresése a természeti jelenségekre. Ami egy meglehetősen új jelenség az emberiség történetében. Az ősi időkban egyszerűen mindent megszemélyesítettek.

"az isten mégis mindenhol alapvetően ugyanazt takarja: valamilyen égben lakó felsőbb hatalom, amely a világot és az emberiséget teremtette és irányítja, megszabja az alapvető igazságokat, erkölcsöt, megadja a viszonyítási alapot"

Nem, ez korántsem alakult ki mindenhol. Pl. a klasszikus görögök sem gondolták így, pedig ők már egy elég fejlett civilizációt alkottak.