Mi kell ahhoz, hogy valaki apáca lehessen?

Szerintem elsősorban elhivatottság. Mindenhol van több éves képzés, egy novíciusi időszak, amely után fogadalmat tesznek, de az elvárások, szabályok a rendekben különbözőek. (Ha valaki konkrétabbat tud, írjon.) Van egy oldal, ahol sok infot lehet találni erről:

[link]

Nem akarlak bántani (ha általánosságban, kiváncsiságból kérdezted akkor elnézést), de például nem igazán kellene az interneten lógni, tv-t hagyagolni, sokat imádkozni, szerintem igen tájékozottnak kell lenni a Bibliában, rendszeresen Misére járni, példamutató életet élni (mindenki hibázik persze), huhhhh talán még sok feltétel nélküli szeretetet sugározni.

Ez az én privát véleményem, lehet nincs igazam... Remélem azért tudtam segíteni :-)

"igen tájékozottnak kell lenni a Bibliában"

Ezt miből gondolod, talán beszél a Biblia az apácákról?

Vagy helyesli ezt a fajta életmódot?

Inkább szerintem pont fordítva, minél kevesebbet kell tudnia róla, neki annál egyszerűbb. De olyanokról már hallottam, hogy jobban megismerték a Bibliát, és kiléptek a rendből.

Ajánlanék Neked egy könyvet. A címe: Tenyerembe írtam a Nevedet

Akár apácának készülsz, akár csak érdekel a téma, érdemes elolvasni, egy apáca írta a saját életéről, nagyon sok mindent megtudhatsz belőle.

Komoly meggyőződés kell arról, hogy csakis Istennek szeretnél élni. Ezt hívják elhivatottságnak.

Apácarend sokféle van,A tanítórendekben lehetsz óvónő, tanárnő, hitotató,A korházi rendekben ápolónő, aszisztens, vagy orvos.A rendeknek nagyon különböző a szabályzatuk, minden embernek más felelhet meg, ezért érdemes alaposan körülnézni. Egy apácának be kell tartania a rend szabályzatát, és szótfogadni az elöljáróknak (tulajdonképpen a munkahelyeken is ezt várják el). Ennek megtanulására van a noviciátus (1-2) év, utána lehet dönteni, hogy akarja az ember, vagy inkább továbáll. A rendek iskolába, egyetemekre, vagy továbbképzésekre küldik tagjaikat, hogy a legjobban el tudják látni feladataikat.

Én így kérdeztem: 'miből gondolod'... Ugye ez a kifejezés, kérdés nem volt sértő? Én sem vagyok tévedhetetlen. De azt tudom, hogy sok pap sem ismeri pontosan a bibliát, olvastam már jó néhány beszámolót, volt apácától is, akik pont a Biblia valódi megismerése után jöttek rá, hogy nem akkor tették fel Istenre az életüket, amikor apácák lettek.

Most hívőként kérdezek vissza. A kérdezőnek is szól a kérdés: a laikus emberek általában úgy beszélnek azokról a személyekről, akik valamely egyház életében felettébb buzgók, hogy 'Istenre tették fel az életüket'.

Ez szinte bármely vallás őszinte, elmélyült követője lehet?

Ha valaki erősen és őszintén hisz abban, amit a vallása tanít, és eszerint is cselekszik, akkor mondhatjuk rá, hogy az Igaz Istenre tette fel az életét? Mindegy mit hisz és mit cselekszik?

Ugye nem? Akkor miért nem erről közelítjük meg a kérdést? Ha valaki apáca akar lenni, akkor 100%, hogy Istennek tetsző életet akar? Miért hisszük minden 'vallásos', jámborságot mutató emberről, hogy Istenre tette fel az életét? Szerintem Istent is meg kellene kérdezni erről.