Az unitáriusok hogy lehetnek keresztények?
Ennek szerintem egy külön vallásnak kéne lennie, mert Jézus Krisztuson alapszik a keresztény vallás.
És hiába Istenhívők, attól még nem keresztények, csak vallásosak.
Sziasztok!
Én úgy gondolom, hogy a kereszténység nem az Isten egységéről, vagy háromságáról szól, hanem a krisztusi lelkületről. Akik kizárják a másként gondolkodókat, akik erőszakosan próbálják támadni mások hitét, akik mindenáron téríteni akarnak a felekezetüknek, azok pontosan a krisztusi lelkületet mellőzik. Isten nem a dogmatikai tudást fogja számonkérni, hanem a másoknak segíteni akaró lelkületet. Mindamellett Krisztus istensége, és a Szentlélek személy volta a Biblia tanítása.
Üdv. Péter
"Akik kizárják a másként gondolkodókat, akik erőszakosan próbálják támadni mások hitét, akik mindenáron téríteni akarnak a felekezetüknek,"
Péter te vajon nem olyanokkal vagy együtt, akikkel egyetértesz? Akkor te nem "zárod ki", a másként gondolkodókat? Vagy te másként érted ezt? Nem, pontosan ilyen alapon keres minden ember magának társaságot és ez a világ legtermészetesebb dolga.
Az apostolok nem támadták-e a mások hitét, akik nem krisztusi szellemben tanítottak? És ha valaki nem az igazságot tanítja Istenről és Jézusról, akkor nevezhetők-e krisztusi szelleműnek?
Milyen érzékenyek lettünk kérem szépen. Amikor fizikai támadás éri a Tanúkat a hitük miatt a "végtelenül toleráns keresztények" részéről, akkor ők ezt méltósággal viselik, mert tudják, hogy ezek napjaiban élünk és nem kell elszenvedniük örökké, nemsokára véget ér a hatalmuk mindenhol.
De amikor arról van szó, hogy az igazság leleplezésével a Tanúk csak és kizárólag a hazug vallásos tanításokat támadják, nem az embereket magukat, akkor már ezt is súlyos kritika éri.
A "mindenáron térítésről" meg ne beszéljünk, mert ez is csak a pszichikai hadviselésed része.
A kiírt kérdésre pedig itt is elgondolkoztató választ lehet találni:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__1..
Alfa és Omega: Kit illet meg valójában ez a cím? A Jelenések 1:8 szerint a Mindenható Istent. A Károli viszont a 11. vers első felében ezt a címet arra a személyre alkalmazza, aki a további leírás folyamán Jézus Krisztusnak bizonyul.
A bibliatudósok elismerik, hogy a Jel 1:11. vers első felében az Alfára és Omegára történő utalás nem hiteles, és ezért a Kat., ÚRB, B.—D., KNB és Káldi nem tartalmazza. Tehát a népszerű Károliban még megtalálod.
A másik betoldásos hamisítás:
1János 5:7, 8
A Károli ezt írja: „Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy. És hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a földön, a Lélek, a víz és a vér; és ez a három is egy.” (A B.—D. és a Káldi is tartalmazza ezt a háromságot támogató kitételt.) Az ÚV-ból azonban hiányzik az, hogy „a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy. És hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a földön.” (A háromságot támogató részletet a Kat., ÚRB, KNB és Csia sem tartalmazza.)
A Kat. a következő jegyzetet fűzi a fenti, háromságot támogató részlethez: „Ez egyetlenegy görög szövegben sincs meg, sőt még a Szent Jeromos-féle fordítás régebbi példányaiból is hiányzik” (707. o.).
Az egymásnak ellentmondó és következetlen félrefordításokkal meg "tele" van a Biblia egyes fordításokban. Csoda, hogy megszületett az Új Világ fordítás?
Két kérdésem van: 1. mennyire naprakész az ógörög tudásod (a tiéd) 2. Melyik görög fordítást használod?
Tisztában vagy vele, hogy minden teológia hallgató tanul ógörögöt meg hébert, olvassa az eredeti szöveget, és senkiből nem lett még közülük jehova tanúja?
Továbbá tisztában vagy-e azzal, hogy ez az egész Biblia központi tanítása, és hogy mi is a szentháromság valójában? A múltkor egy órát beszélgettem 2 tanúval, de nem tudtak meggyőzni, mert a legtöbb érvük használhatatlan volt. És az ÚVF is tartlamaz fordítási hibákat, mégpedig úgy, hogy saját szájízre magyaráz. Mindjárt így kezdődik a teremtés esetében: Isten tevékeny ereje lebegett a vizek felett. Nos, az eredetiben nem ez van, ez a ti értelmezésetek által felruházott Isten Lelke. Ugyanez a név illeti azt a Lelket, aki tanít, vezet, ítél, megbántódik, akarata szerint osztja a szellemi ajándékokat, akire Jézus a személyre utaló névmásokat használt (ő, őt, aki), akinek a nevében kersztelünk is. Jézus pártfogóként (paraklétosz)mutatta be, ez a szó csak személyre utalhat. A versben Jézus "másik" (allon) Segítőként utal rá. A kifejezés szótári alakja: allosz, alapjelentése:másik, más, de ugyanabból a fajtából.Jézus tehát egy olyan pártfogót ígért, aki olyan lesz mint Ő. Ennek egy személytelen erő nem igazán felel meg. Még ha nem is hisztek a háromságban, erős túlzás személytelen erőnek hívni. És ez csak egy példa volt.
A lélek nem személytelen.
"A válasz megírásának időpontja: 01-25 03:56"
Ez a válasz az alatt a link alatt van, amelyik a tegnap 15:08-kor írt válaszom alján található. Légy szíves olvasd el figyelmesen azokat az érveket az állítólagos háromság harmadik "személyéről". Olvasd el és értelmezd a verseket is, mert ha nem teszed meg, akkor valójában nem érdekelnek a kritikák ebben a témában és csak a homokba dugod a fejed.
"Tisztában vagy vele, hogy minden teológia hallgató tanul ógörögöt meg hébert, olvassa az eredeti szöveget, és senkiből nem lett még közülük jehova tanúja?"
Na ezt honnan veszed? Látod ilyen érveket használnak azok, akik nem tisztességgel érvelnek! Fogalmad sincs neked arról, hogy hány pap és más, ógörögöt is értő ember lett már Tanú.
Hogy pedig mi a Biblia "központi tanítása", arról jól árulkodik azon egyházak híveinek általános viselkedése a történelem során, amelyek ezt az istentelen tant (és még sok más Írásellenes filozófiát) tanítják. Ha a tömegeknek nem az életadó igazságot, hanem emberi mítoszokat tömnek a fejébe, akkor az a viselkedésükön is meglátszik majd!
A következőben röviden összefoglalom a szent szellem egyik "arcát".
„Menjetek azért, és tegyetek tanítványokká minden nemzetből embereket, alámerítve őket az Atya, a Fiú és a szent szellem nevében” (Máté 28:19). A „nevében” kifejezés azt jelenti: „elismeréseként”.
A bibliában a „szent szellem” kifejezés az az irányított(!) erő, amelyet Jehova Isten sokféle módon felhasznál szándékának megvalósítására. Bizonyos értelemben hasonlítható az elektromos áramhoz, vagyis olyan erő, amely sokféle formában képes működni.
Mondj olyan példát a bibliában, ahova ez a szent szellemmel kapcsolatos analógia nem illik! Mutass olyan verset, ahol a közvetlen, vagy a tágabb szövegkörnyezet nem teszi világossá, hogy a szent szellem természetét hogyan értsük.
A példa lehet egy atomerőmű. A belőle eltávozó elektromos áram vajon tekinthető-e egynek magával az erőművel? És ha az erőművet "személynek" tekintjük, szükségképpen személynek kell-e tekinteni az általa teremtett áramot, ami messze tőle fejti ki energetikai hatását és rengetegféleképpen hasznosul, attól függően, hogy éppen milyen gépet, eszközt üzemeltet?
A Biblia azt mondja, hogy amikor Jézus megkeresztelkedett, a szent szellem galambként, de nem emberi alakban szállt rá (Márk 1:10). Isten e tevékeny ereje birtokában Jézus képes volt betegeket gyógyítani és halottakat feltámasztani. Ahogyan Lukács 5:17 mondja: „Az Úr (Isten) ereje állt (Jézus) gyógyító tevékenysége mögött” (JB). Isten szelleme által Jézus tanítványai is képesek voltak csodákat tenni. Tehát az apostolok is csak egyszerűen "erőként" írták le.
A háromság dogma hívei csak arra tudnak hivatkozni, hogy néha személyes tulajdonságokkal ruházzák fel a szent szellemet. Ez semmiképpen sem lehet jogos és valóságos érv, hiszen sem a Biblia nyelvezetétől, sem a mindennapi nyelvhasználattól NEM IDEGEN az, hogy tárgyakat, fogalmakat személyesítünk meg. Ilyen alapon a "bölcsesség" és a "halál" is létező személyek, ez nevetséges!
Jézus a szent szellemről mint „segítőről” beszélt, és azt mondta, hogy az majd megtanít titeket, elvezet benneteket, és beszélni fog (János 14:16, 26; 16:13). Görögben a segítőnek fordított szó (pa·ra’kle·tos) hímnemben áll. Amikor tehát Jézus arra utalt, mit tesz majd ez a segítő, a hímnemű személyes névmást használja (János 16:7, 8). Másrészt, amikor a görögben a szellemnek fordított (pneu’ma) szót használja, az ennek megfelelő semlegesnemű névmást „az”-t használja.
A legtöbb fordító, ha trinitárius szellemben fordít, elhomályosítja ezt a tényt, amint ezt a katolikus New American Bible (Új Amerikai Biblia) a János 14:17-tel kapcsolatban el is ismeri: „A görögben a ’Szellem’ szó semlegesnemű, és bár mi angolban (magyarban is) hímnemű személyes névmást (’he’, ’his’, ’him’ = ő, övé, őt, vagy aki) használjuk, a legtöbb görög MSS [kézirat] a semlegesnemű ’az’ szót használja.”
Ha tehát a Biblia a János 16:7, 8-ban a pa·ra’kle·tos szóval kapcsolatban a hímnemű személyes névmást használja, akkor nyelvtani egyeztetésnek kíván eleget tenni és nem dogmatikai tételt akar felállítani.
A New Catholic Encyclopedia (Új Katolikus Enciklopédia): „Az Ószövetség nem tekinti Isten szellemét személynek. . . Isten szelleme egyszerűen Isten ereje vagy hatalma. Ha időnként úgy ábrázolják mint Istentől megkülönböztetett dolgot, rendszerint ez azért van, mert Jahve lehelete külsőlegesen hat.” Ezt is mondja: „Az újszövetségi írásszövegek többsége Isten szellemét valaminek és nem valakinek tünteti fel; ez különösen kitűnik a szellem és Isten ereje közötti párhuzamosságból.”
A Catholic Dictionary (Egy katolikus szótár): „Az Újszövetség, akárcsak az Ószövetség, egészében véve úgy beszél a szellemről mint Isten energiájáról vagy hatalmáról.”
Az úgynevezett Ótestamentumhoz hasonlóan, a Bibliának az a része, amelyet Keresztény Görög Iratoknak vagy „Újtestamentum”-nak neveznek, szintén azt mondja, hogy a szent szellem „betölthet” egy személyt, vagy „rajta” lehet (Cselekedetek 2:4; Lukács 2:25–27). Szent szellemet lehet ’kapni’, ’kitöltetik valakire’ és ’szétoszthatják’ (Lukács 11:13: Cselekedetek 10:45; Zsidók 2:4). A tanítványok i. sz. 33 pünkösdjén kaptak „valamennyit” Isten szelleméből (Cselekedetek 2:17). A Szentírás beszél a szent szellemmel való bemerítésről és felkenetésről is (Máté 3:11; Cselekedetek 1:5; 10:38).
Az effajta bibliai kijelentések azt bizonyítják, hogy a szent szellem nem személy. Ezt a következtetést erősíti meg az a tény, amikor azt látjuk, hogy a szent szellemet más személytelen dolgok közé sorolják. Például a Biblia megállapítja, hogy István „telve volt hittel és szent szellemmel” (Cselekedetek 6:5). Valamint Pál apostol is úgy ajánlotta magát mint Isten szolgája „tisztaságban, ismeretben, hosszútűrésben, kedvességben, szent szellemben és képmutatástól mentes szeretetben” (2Korinthus 6:4–6).
Igaz, a Biblia néhány esetben megszemélyesíti a szent szellemet. Ésaiás például azt mondta, hogy néhány lázadó ’bánatot okozott a szent szellemnek’ (Ésaiás 63:10). Pál azt mondta, hogy a szent szellemet meg lehet „szomorítani” (Efézus 4:30). Valamint számos írás mondja, hogy a szent szellem tanít, vezet, beszél és tanúskodik (János 14:26; 16:13, 14; 1János 5:7, 8). Azonban a Biblia más élettelen dolgokat is megszemélyesít, úgymint a bölcsességet, a halált és a bűnt (Példabeszédek 1:20; Róma 5:17, 21). Valójában ez csupán annak eleven módja, ahogyan a Szentírás olykor bizonyos dolgokat kifejez.
Ma hasonló módon beszélünk a Bibliáról, amikor azt mondjuk róla, hogy állít valamit, vagy valamilyen tantételt tanít. Ilyen kifejezések használatán ugye nem azt értjük, hogy a Biblia személy lenne? Nos, amikor összehasonlító kifejezéseket használ, a Biblia sem értelmezi a szent szellemet úgy, mintha személy lenne.
Akkor hát mi a szent szellem? Nem személy. Inkább Isten saját cselekvő ereje, melyet akarata véghezvitelében használ (1Mózes 1:2).
„Menjetek azért, és tegyetek tanítványokká minden nemzetből embereket, alámerítve őket az Atya, a Fiú és a szent szellem nevében” (Máté 28:19). A „nevében” kifejezés azt jelenti: „elismeréseként”.
Nocsak. És ezt honnan veszed? És akkor a Jézus nevében imádkozás is és minden alkalommal, amikor Jahve azt mondja, az én nevemben tegyetek valamit, az azt jelenti, ogy elismerésemként? Vagy inkább csak azt hogy a nevében és kész? Egy szeméytelen erő nevében minek keresztelni? A gravitációéban mondjuk?
"Bizonyos értelemben hasonlítható az elektromos áramhoz, vagyis olyan erő, amely sokféle formában képes működni."
Szomorítottad már meg az elektromos áramot?
"A példa lehet egy atomerőmű. A belőle eltávozó elektromos áram vajon tekinthető-e egynek magával az erőművel?"
Bocs, de ez a példa csak akkor jó, ha a Szent Lélek egy tevékeny erő. Ha viszont nem az,akkor a kérdés az: Tekinthető-e a Lélek egynek azzal, akié? Enyém-e a lelkem, egy vagyok-e vele? A válasz az: Igen.
"A Biblia azt mondja, hogy amikor Jézus megkeresztelkedett, a szent szellem galambként, de nem emberi alakban szállt rá (Márk 1:10)."
Igen, Jahve meg égő csipkebokorként és tűzoszlopként jelent meg a népnek, vagyis személytelen formában. Szokása ez neki. Tanulság?
"Ahogyan Lukács 5:17 mondja: „Az Úr (Isten) ereje állt (Jézus) gyógyító tevékenysége mögött” (JB)"
Természetesen ezzel minden keresztény egyetért. Ha ezt hozod fel példának, a háromság ellen, nem is érted, mit tanít a háromság.
"Isten szelleme által Jézus tanítványai is képesek voltak csodákat tenni. Tehát az apostolok is csak egyszerűen "erőként" írták le." Hm. Az apostoli levelek és a cselekedetek könyve hemzseg az olyan idézetektől;amelyek személyként utalnak rá.
"hiszen sem a Biblia nyelvezetétől, sem a mindennapi nyelvhasználattól NEM IDEGEN az, hogy tárgyakat, fogalmakat személyesítünk meg. Ilyen alapon a "bölcsesség" és a "halál" is létező személyek, ez nevetséges!
Nos, a Bibliában valóban előfordul élettelen dolgok megszemélyesítése, ezek a megszemélyesítések mégsem kísérik végig az adott élettelen dolgot az egész Bibliában. Bár a Példabeszédek könyvében a bölcsesség az utcán kiált és tereken hallatja szavát, de ez egyedi eset. Általában a Biblia nem így beszél a bölcsességről. Isten Igéjére nem jellemző, hogy egy megszemélyesítést következetesen végigvezet a teljes íráson és az adott személytelen fogalmat többnyire megszemélyesíti.(csak zárójelben jegyzem meg, hogy a példabesz.8.fejezetre szoktatok hivatkozni, aminek a címe is ez: Hívogatása és ígérete a bölcsességnek, mely öröktől fogva Istennél van. Mégis, amikor Jézus istensége ellen akartok érvelni, ebből idézgettek. Jó lenne, ha eldöntenétek, a 8. fejezet most akkor Jézusról szól, vagy a címben szereplő bölcsességről.)
"Jézus a szent szellemről mint „segítőről” beszélt, és azt mondta, hogy az majd megtanít titeket, elvezet benneteket, és beszélni fog (János 14:16, 26; 16:13). Görögben a segítőnek fordított szó (pa·ra’kle·tos) hímnemben áll. Amikor tehát Jézus arra utalt, mit tesz majd ez a segítő, a hímnemű személyes névmást használja (János 16:7, 8). Másrészt, amikor a görögben a szellemnek fordított (pneu’ma) szót használja, az ennek megfelelő semlegesnemű névmást „az”-t használja."
Talán azért is, mert a Szellemnek nincs neme, a segítő, mint személy viszont valamiféle nemmel kell, hogy rendelkezzen. Tehát ez oda vissza működik.
A továbbiakban sorozatban idézel mindenféle katolikus enciklopédiákból, ami azért mókás,mert a katolikusok szerited tele vannak tévtanításokkal. Talán kevesebb katolikus enciklopédiát kellene olvasnod :-))Én nem vagyok katolikus, gondolom a tisztító tűzről is írnak, meg Mária mennybemeneteléről, tehát maradjunk inkább a Bibliánál, jó?
"szintén azt mondja, hogy a szent szellem „betölthet” egy személyt, vagy „rajta” lehet (Cselekedetek 2:4; Lukács 2:25–27). Szent szellemet lehet ’kapni’, ’kitöltetik valakire’ és ’szétoszthatják’ (Lukács 11:13: Cselekedetek 10:45; Zsidók 2:4)"
Tovább nem is idézlek,tudod, miről van szó. Nos, mivel szellemről, Lélekről van szó, melyet fizikai test nem határol, ezek természetes megnyilvánulásai.
Ehelyett nézzünk inkább másik megközelítést. Azt, hogy a Sátán személy, gondolom, te is elismered. Na, akkor most hasonlítsuk össze Sátánt a Szent Lélekkel. Idézetek a teljesség igénye nélkül, csak mutatólagosan
Jellemzőik: mindkettő:
1. beszél. Lélek: csel 1:16, Mt. 10:20, Csel 10:19-20, 20:23 Zsid 3:7, 10:15 Jel.22:17 stb.
Sátánt tudjuk.
2. Sátán megítéltetik (1Tim.3,6, Jel12,9)a Szent Lélek pedig ítél.(Ézs 4:4 Jn 16:8)
3. mindkettőnek akarata van.
Sátán: I Krón21,1 (rávette, azaz megszállta Dávidot...hm)
Szent Lélek: (1Kor 12:11, csel 15: 28 csel 16: 6-10, Mt 4:1)
4. Ellene lehet állni mindkettőjüknek.
Sátán: Jak.4:7
Lélek: Csel 7:51 5:3, Mt 12:32 Ef 4:30)
5. Mindketten megszállják, betöltik az embert.
Sátán: csel 3,5
Lélek: csel 2:4, 4:8, 31
6. a Sátán megkísért (1Kor 7:5) a Lélek megvizsgál (1Kor, 2:10)
7. És mindkettő visz, vezet:
Sátán:Mt, 4:8
Lélek Mt 4:1
Elfogadjuk, hogy a Sátán egy személy, de azt látjuk, hogy ezek a vonások a Lélekkel kapcsolatban is megjelennek. A Lélek is beszél, sőt tanít is. Sátánról tudjuk hogy ítélet vár rá, a Szent Lélek azonban maga ítél: Jézus azt mondta, elküldi a lelket a világba, és Ő majd leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, a igazság és az ítélet. A Lélek akarata szerint osztja kegyelmi ajándékait, akarata szerint meghatározta, milyen feltételeknek kell eleget tenni a pogány keresztényeknek stb.
A szentírás teljességéből azt látjuk, hogy a Biblia többnyire úgy beszél a Lélekről, mint egy személyről. "Nekünk pedig kinyiltakoztatta Isten a Lélek által, mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. (1Kor2:10) Ilyesmire egy személytelen erő nem képes.
A Lélek nem csak tanít, beszél és tanúságot tesz, de hazudhatunk neki (Csel5:3)próbára tehetjük (csel 5:9), sőt KÁROMOLHATJUK ÉS EZ EGYENLŐ AZ ISTENKÁROMLÁSSAL.((Mt 12:31-37) továbbá meg lehet szomorítani (Ef 4:30)Ő örökké velünk marad, sőt bennünk lakik, általa élünk(Róm 8:9)közösségben lehetünk vele (1Kor 13:13), esedezik értünk(róm 8:26) sőt szeret minket.(Róm 15:30)
Már zúg a fejem, nem is idézek mindenhol, ti úgyis jobban tudjátok az írásokat.
A végére tartogattam a legjobbat: Egy személytelen fogalom megszemélyesítésekor tisztában vagyunk a megszemélyesítés tényével.Amikor azonban a Szent Lélekről azt olvassuk, hogy beszél, akkor a hangját valósággal hallják az emberek(Csel 10:19-23) és engedelmeskednek neki. Hogyan lehet egy erőnek ereje, hogyan rendelkezhet érzelmekkel? Hogyan lehetek közösségben egy erővel? Lehetük közösségben az Atyával és Jézussal (1 Jn, 1:3)ez egy szoros, bensőséges kapcsolat. Miért ne lehetne ugyanez a Szent Lélek esetében is, amikor a Biblia maga buzdít a vele való közösségre? (1 Kor 13:13)
Elfogadjátok, hogy az Atya bennünk lakik(2Jn9), a Fiú bennünk lakik(2Kor13:5) de nem gondoljátok, hogy amiért lakozást vehet bennünk azért valamelyik nem személy. Akkor miért nem érvényes ez a logika a Szellemmel kapcsoltaban is?
Jó éjt, elnézést a kisregényért, egy tanulmányból vagyok tájékozott, nem magamtól.
Freya
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!