Keresztényi szempontból van-e "igazságos háború"?

Miből gondolod, hogy a Róma 13-k fejezete jóváhagy bármiféle "igazságos háborút", amit az ember annak gondol?

Ha elolvasod ennek a fejezetnek az első hét versét, akkor láthatod, hogy a politikai „felső hatalmasságok” „Isten szolgájaként” álltak fenn, hogy "dicsérjék a jónak cselekvőit, és büntessék a rossz dolgok gyakorlóit".

De mit mutat a szövegösszefüggés? Hogy Isten az — és nem a felsőbb hatalmak —, aki meghatározza, mi a jó, és mi a rossz. Ugye így van?

Ebből logikusan következik szerintem, hogy ha tehát a római császár vagy bármilyen más politikai hatalom olyan dolgokat követelt meg, amelyeket Isten megtiltott, vagy ennek fordítottjaként olyan dolgokat tiltott meg, amelyeket Isten megkövetelt, akkor nem Isten szolgájaként ténykedett többé.

Te itt idézted a Róma 13-t, de ne feledkezz meg Jézus szavairól sem, a Máté 22:21-ben: "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené".

Tehát szerintem ebből az következik a Biblia alapján, hogy ha a Római Állam olyan dolgokra tartott igényt, amelyek Istenéi voltak, mint például az imádat vagy egy személy élete, a keresztények az apostoli tanácsot követték: (Mint uralkodónak) "Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek" (Cselekedetek 5:29).

Ha az a politikai hatalom, ahol élsz, elvárja azt, hogy életedet áldozd érte, akkor vajon lehet-e mondani, hogy az életeddel együtt, az "imádatot" is megköveteli tőled, amikkel valójában Istent illető, legszentebb tulajdonodra tart igényt?

És most őszintén, melyik volt Isten "igazságos háborúja" a kereszténység történelmében? Tán azok, melyeket jórészt egymás ellen vívtak? Vagy másként feltéve a kérdést, a Róma 13-k részét úgy kell érteni, hogy az emberi politika által okozott háborúkban, a kereszténynek is részt kell venni?

Igazságos volt akkor a lengyelek Hitler elleni háborúja?

Jó, de ez nem egyértelmű, mivel a Tízparancsolat a Törvényszövetség része volt és Jézus (mint szó szerinti, írott törvényt) megszüntette. Ez nem jeleneti azt, hogy a szelleme érvényét vesztette, vagy nem lenne igaz, ami benne van, de Jézus a keresztényeknek jóval egyszerűbben magyarázta el, hogy mi a két legfontosabb törvény.

Éppen ezért tetem fel a kereszténység Újszövetsége alapján a kérdésem.

Igen, szerintem is teljesen nyilvánvaló, hogy Jézus nem valóságos kardról beszélt a szűkebb és tágabb szövegkörnyezet alapján. Hiszen maga Pál mondta: "bár a testben járunk, nem aszerint viselünk hadat, amik a testben vagyunk. Hadviselésünk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem az Isten által hatalmasak erődítések lerontására" (2Kor 10:3, 4)

Pál itt gondolom arról beszélt, hogy sohasem nyúlt testi fegyverekhez, például politikai ármánykodáshoz, furfanghoz, hangzatos beszédhez vagy véres harci eszközökhöz azért, hogy megoltalmazza a gyülekezetet a hamis tanításoktól.

Jézus még világosabbá tette a tanítását, mikor ezt mondta: "Én pedig azt mondom nektek, akik figyeltek, hogy szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket."

(Luk 6:27, 28)