Mitől világnyelv egy világnyelv?

A világnyelv attól függ, hogy mi a hivatalos nyelve a legdominánsabb országnak, vagy valaminek. Régen ez a latin volt, mert a Római Bir. nyugati részében ezt használták, és 1500 éven keresztül mindennek a lingua francája volt. Utána a francia millitáris dominancia, no meg a felvilágosodás hatásárára a francia volt. Az USA miatt pedig az angol.

Az eszperantó nem rendelkezik saját frazeológiával, tehát nincsen kultúra, amely a nyelvet megformálná.

Tehát nincsen az eszperantóban "fűtyfánfütyörészit" meg etcetera nyelvi kincs, amely a kommunikációnak egyik kényes alapfeltétele. Az angol igen toleráns nyelv, hiszen a világnyelv egyre romlik; minél többen használják kiszakad az adott nép kincsei, és egyre könnyebbé válnak a nyelvi kifejezések. Ezért válik az angol jelegge egyre analítikussá, meg sok %-ában a flektáló nyelvek szintetikusságát kicsúfoló izolálóvá.

ma 17:32

Ők előbb fognak spanyolul beszélni.

Attol lesz egy nyelv vilag nyelv, hogy hanyan, hany orszagban beszelik. Tehat, angol az egyik legtobbet, legtobb orszagban beszelo nyelv, ezert vilag nyelv.

Itt van egy felmeres, 1999-bol

Chinese* (937,132,000)

Spanish (332,000,000)

English (322,000,000)

Bengali (189,000,000)

Hindi/Urdu (182,000,000)

Arabic* (174,950,000)

Portuguese (170,000,000)

Russian (170,000,000)

Japanese (125,000,000)

German (98,000,000)

French* (79,572,000)

A kínai sohasem lesz világnyelv, ahogy a hindi vagy az arab sem.

Teljesen értelmetlen azt listázni, hogy melyik nyelvet hányan beszélik, mert ez semmit sem mond egy nyelv nemzetközi jelentőségéről. A kínainak nulla a nemzetközi jelentősége, mert csak 4 országban beszélik (ha HK és Taiwan külön országnak számít).

Az angol hivatalos 57 országban, a spanyol 20-ban (további 4 országban sokan beszélik), a francia 29-ben. Aki pl. tud angolul, franciául és spanyolul, az 110 ország hivatalos nyelvét ismeri, a maradék 90 országban pedig minden komolyabb üzletemberrel, tudóssal, politikussal, hivatalnokkal stb. fog tudni beszélni. Aki az angol, francia és spanyol mellett tud még portugálul és olaszul is (ami elméletileg nem nagy ügy, mert ezek rokon nyelvek), az már 123 országban tudja magát megértetni, és ezekben az országokban összpontosul a világgazdasági termelés 2/3 része.

A francia, vagy éppen a spanyol is inkább világnyelv, mint a kínai, nemcsak azért, mert aki franciául tud, az 29 országban jól elboldogul és egy csomó más országban bizonyos eséllyel érteni fogják a műveltebb rétegek, hanem azért is, mert a francia közeli rokona a spanyolnak és minden praktikus megfontolás szerint az angolnak is, ezért továbbfejleszthető az angoltudás felé is az ilyen nyelvismeret. Tehát az angol és az újlatin nyelvek egy olyan összefüggő komplexet alkotnak, amelynek bármelyik részébe megéri "befektetni", minimum azért, mert ez a többi megtanulását megkönnyíti. Ez nem igaz a kínaira.

Egyébként az orosz is olyan, hogy 4 országban hivatalos, 13-ban pedig sokan beszélik, és kaput nyit a többi szláv nyelvre is. Tehát az orosz tanulása ugyanolyan jó befektetés nyelvi szempontból, mint mondjuk a franciáé.

Az alatt az idő alatt, amíg valaki megtanul mondjuk kínaiul és japánul (és ezzel még mindig csak Kelet-Ázsiában fogja magát otthon érezni), megtanulhatók az említett újlatin nyelvek és az angol, meg még hozzájuk az orosz. Bárki eldöntheti, hogy mondjuk japánt és kínait tanul (5 országban fogja magát "otthon" érezni) vagy angolt, újlatin nyelveket és oroszt (eredmény: alsó hangon kb. 140 országban érteti meg magát, azért alsó hangon, mert pl. azt nem is vettem figyelembe, hogy az angolt sokan értik Magyarországon vagy Kínában is, míg a kínait sem Magyarországon, sem Csehországban, sem Bolíviában, sem Angliában nem értik).