Miért pont a turanizmus?

1.

Ez így nehéz lesz, ha folyton csapongunk a témák között... Amikor genetikáról kérdeztem, nyelvészetről írtál. Amikor nyelvészetről kezdtünk el beszélni, akkor a nadrágról írtál. Most, hogy a nadrágról kezdtünk el beszélni, most megint nyelvészet... Egy koherens logikai fonalat kellene követni. Arra szeretnélek kérni, hogy lehetőleg ne összevissza írd le, ami épp eszedbe jut, hanem válaszolj logikus érveléssel a gondolataimra, a kérdéseimre, illetve ha nem tudsz, vagy nem akarsz rájuk válaszolni, akkor ismerd el. Ne válts folyton témát, és ne 5-6 rövid, de csapongó hozzászólásban írd le, amit szeretnél, hanem logikusan.

„Az angolban pseudo áltudományosat jelent akárcsak a magyarban az alternatív (a tudományostól eltérő alternatívát jelenti) „

És ha visszaolvasol, én nem alternatív nyelvtudományról beszéltem az eurázsiai nyelvészet kapcsán, hanem alternatív elméletekről. Innentől kezdve teljesen lényegtelen, hogy ki és mire használja az „alternatív tudomány” kifejezést. Viszont ami tény: az „alternatív” és az „ál-„ legtöbbször nem egymás szinonimái. Az eurázsiai elmélet statisztikailag igazolt, valódi tudományos folyóiratban megjelent cikkek alapján, valódi nyelvészprofesszorok írtak erről tudományos könyveket. És ez bizony egy alternatíva a finnugor elméletre. Nevezhetjük alternatív tudománynak, de nincs sok értelme, mivel tudomány csak egy van (az, ahol ma az eurázsiai nyelvcsalád jóval megalapozottabb, mint a finnugor származástan elmélete, illetve annak kizárólagossága). A finnugor nyelvrokonság megalapozott, ez azonban nem jelent sem közös származást, sem pedig azt, hogy más nyelvekkel ne lehetnénk (akár jóval közelebbi) nyelvrokonok. A szkepticizmussak nincs semmi baj, de érdekes, amikor úgymond „a tudomány emberei” már statisztikailag igazolt eredméynekben kételkednek, míg a sokkal kevésbé megalapozott, konszenzussal elfogadott elméletekkel szemben a világért sem szkeptikusak... És innentől ők válnak áltudományossá. Az orvostudományban is jóval árnyaltabb a kép, mint beállítod, mivel vannak valóban áltudományos kuruzslási módok, de olyan (korábban áltudományosnak gondolt) alternatív eljárások is, amelyek ma már orvosilag megalapozottak. Pl. az akupunktúra részben a Melzack-féle fájdalomkapu-teórián alapul. A fizikoterápia szintén ilyen. Sőt, amikor az orvostudománban alternatívákról beszélnek, sokszor oylan alernatív kezelési eljárásokat értenek alatta, amik szintén megalapozottak. Pl. a mozgászavarok kezelése lehetséges gyógyszeres terápiával, vagy mély agyi stimulátor beöltetésével. Ezek egymás alternatívái.

[link]

Akkor valamelyik áltudományos lenne? Valójában az érzelmi alapon vitázó, magukat tudósnak képzelő emberek szokták az alternatív kifejezést az áltudományokra aggatni, amikor semmilyen valódi érv nem jut eszükbe. Így született meg az a koncepció, hogy alternatív tudomány = áltudomány. Aztán utólag belemagyaráznak valamilyan mögöttes tartalmat. Ugyanúgy, mint amikor valaki azt mondja, hogy a magyarban azért hívjuk az emlősök vörösvérsejtjeit vörösvértestnek, mert nincsen magja (de egyébként attól még sejt marad). Közben ez csak egy átvétel a németből (rotes Blutkörperchen), csak az nem zavar senkit, hogy a német a fehérvérsejtekre is használja a (weiße Blutkörperchen elnevezést a weiße Blutzellen mellett, pedig annak van magja). Ebbe is utólag magyaráztak bele egy olyan jelentéstartalmat, amit az eredeti kifejezés nem hordozott. De felőlem összemoshatjuk az alternatív tudományokat az áltudományokkal. De az alternatíva még mindig nem egyenlő sem az alternatív tudománnyal, sem az áltudománnyal.

"(csak szólok, hogy egyébként az ugor-török háború során a török oldal már a 19. században is pontosan ezt állította, bár az indo-európai nyelvekkel való hasonlóságokat még nem vették észre vagy nem tartották elég jelentősnek)."

„MA sem bizonyított, tehát egyenlőre csak hipotetikus.”

Szernencsére ezt nem te döntöd el, hanem a tudományos tények (ld. statisztikai megalapozottság).

„De ez sem éleszti fel az 1960-as években lehanyatlott ural-altáji meséket már.”

A korábban különállónak tartott 2 nyelvcsalád között rokonság van, ha tetszik neked, ha nem (így nem mesék). Ezt nyelvész tudósok tudományos munkákban igazolták, statisztikával alátámasztva. Mivel a nyelvcsalád azt jelenti, hogy 2 nyelvnek közös őse volt, és az uráli-altaji családnál ezt már tágabban sikerült bizonyítani, így annyiban igazad van, hogy maximum urál-altaji ágról, esetleg alcsaládról beszélhetünk ezután már csak. Mivel a család az az eurázsiai vagy még tágabb. De ugyanígy nem beszélhetünk többé uráli vagy finnugor nyelvcsaládról sem. És akkor innentől beszéljünk inkább finnugor mesékről?

„Pontosan. Egyetlen magyar tudós sem támogatja, se Európai se amerikai, az általános iskolai tanárképzős nőt aki a mongoloknál mongolokról tanult, meg nem lehetne e tekintetben tudósnak nevezni.”

Örülök, hogy egyetértesz saját korábbi gondolataiddal. Mindenesetre még mindig nem a te véleményed alapján dönti el a tudományos közvélemény, hogy ki a tudós.

„Még mindig több a finnugor eredetű szó a magyar nyelvben, de a latin és a német is mint a török eredetű szó.”

Ezt gyakran leírják, de általában nem tudják bizonyítani. Amúgy sem az számít, hogy a nyelvben hány adott eredetű szó van, csak az, hogy az alapszókincsben. És a szavak eredetét szinte sosem lehet bizonyítani, ezért igényes ember nem is beszél általában a szavak eredetéről, csak a szavak rokoníthatóságáról.

„De ha nem a szó statisztikáról beszélünk, hiszen a tudományos nyelvösszehasonlítás nem ezen alapul, hanem nyelvtanon toldalékoláson ragozási formákon.”

Érdekes, amikor a finnugor elméletet védik, akkor mindig azt írják, hogy az alapszókincs szabályos hangmegfelelései a „bizonyítékok”. Amikor valaki bemutatja, hogy ilyenek az altaji nyelvekkel is vannak (ráadásul több), akkor jönnek azzal, hogy dehát a nyelvtan a lényeg. Amikor valaki azt is bemutatja, hogy ugyanolyan párhuzamok vannak, akkor meg jön a személyeskedés. De ugye az alternatív elméletek hirdetői mind gonosz finnugorellenes emberek, akiket tűzzel és vassal irtani kell:

[link]

Amikor meg valaki konkrét érveket hoz fel a magyar és az altaji nyelvek rokonsága ellen, akkor könnyű bemutatni, hogy nem mond igazat (téved, vagy esetleg szándákosan?).

Nézzünk erre egy példát kedvenc „cáfolós” blogjaid egyikéről:

[link]

„A vadon élő állatok és növények nevei között vannak egyértelműen finnugorok (nyúl, róka, vagy mint a fent említett fa, fagyal, fűz)...”

Nézzük csak:

Nyúl: njoammel (lapp), numol (mordvin), nimol (zürjén). Ráfogható, bár a szó közepi m kiesése nem túl szabályos.

Róka: repo, rөwөž. Ezt a magyar „ravasz” szóból vezetik le, a ravasz azonban nem rókát jelent. Valamint hogy lesz a p-ből v?

Fa: legtöbb finnugor nyelvben pu. Rendben.

Fagyal, fűz: a finn ág paju (fűz) szavát rokonítja a magyar „fagyal”szóval. Nem túl életszerű. Ráadásul: fűz = potoqto (tunguz-mandzsu), pǝ̀tɨ́r (koreai). f/p, z/t szabályos hangmegfelelés...

„...míg a török nevek között nincsenek”

Attól, hogy ő nem hallott róla, attól még vannak, ráadásul több:

- béka: melxej (mongol), baqa (török nyelvek)

- madár: bildir, buldur (török nyelvek), bildu'ur (mongol)

- kacsa: gus (azeri, türkmén, jelentése madár) kus (török nyelvekben madár, a yakut és dolgan nyelvekben kacsa), xulda (mongol), kas (hanti)

- holló: garga (türkmén, azeri), qarɣa (török, kirgiz, kazak, stb.), kere, xire (mongol), kernez, kirniz (udmurt), kula (nganasan)

-bagoly: bajkuš, pajoq (török), beg- (mongol nyelvek)

-daru: durna, turna (török nyelvek)

-borz: borsuq, porsuq, morzuq (török nyelvek), boŕx (mongol nyelvek)

- fű: pajqta (tunguz-mandzsu), phul (koreai), pum (manysi), fű (magyar), megvan a dravidában is (pul)

-fenyő: bes, pes (török nyelvek)

-sás: saz (török nyelvek)

-csalán: čalu (török nyelvek)

-csalit: čalɨ (török nyelvek)

- féreg: pere, pelle (koreai) f́aru (mandzsu), féreg (magyar), ez is megvan a dravidában is (puri, pulu)

-hal: xolto (hal, tunguz-mandzsu), xalim (bálna, mongol), kárei (rája, japán), kala (finn)

-tetű: tikte (tunguz-mandzsu), täi (finnugor ynelvek)

-bögöly: böjö, bög (török nyelvek)

Vadon és háziasítva is élő állatok:

-tyúk: toyuk (török), tudom, ez nem csak vadon él...

-ló: lav, laša (csuvas)

Egyéb növéynekhez kapcsolódó kifejezések:

-bogyó: büldir- (török nyelvek)

-bot: but, put (mongol nyelvek), po- (uráli nyelvek)

-kéreg, héj: qajrɨ (török nyelvek), xajr (mongol), kará (japán), kor (uráli nyelvek)

Szóval nincsenek, ugye?

„A testrésznevek közül is a „fő” legszembetűnőbb testrészek nevei (fej, fog, fül, kéz, száj, szem stb.) finnugor eredetűek, a török eredetűek inkább részletezők, kiegészítők”

Általában megvan a megfelelőjük az altaji nyelvekben is, nézzük csak:

fej: peje (tunguz-mandzsu), pää, pe (finnugor nyelvek), fej (magyar)

fog: pali (tunguz-mandzsu), pii (finn, észt), fog (magyar), dravida: pal

kéz: kɨč, Gɨč (török nyelvek)

szem: sil-, silm-, sorm- (mongol, tunguz-mandzsu)

stb:

nyak: nikimna (tunguz-mandzsu)

csont: sünj (török nyelvek)

haj: gil, qil (török nyelvek)

máj: maksa, maks (finn, észt), baɣɨr (török, azeri), bawɨr (kazakh)

„Az igék is sokkal specifikusabbak, ha olyan finnugor eredetű igékkel vetjük őket össze, mint a áll, eszik, él, hal, iszik, ül, van/lesz stb”

áll: il- (tunguz-mandzsu, dravida), ezzel szemben az uráli nyelvekben sil-. Tessék mondani, hova lett a szó eleji sz?

eszik: etmek (török), ede (mongol), ezzel szemben az uráli nyelvekben söö, li-, vagy ti...

iszik: is-, ič- (török nyelvek), ezzel szemben finnül juoda, észtül jooma. Ez akkor milyen szabályos hangmegfelelés?

él: olox, oluar (török nyelvek)

öl, hal: öl- (török)

ül: finnül és észtül ist-, törökül otur. Egyik sem túl meggyőző. Hol van akkor a finnugor eredet?

van, vala, válik: vol-, bol- (török és mongol nyelvek), vel-, vil-, al-, ol- (finnugor nyelvek)

„De még inkább mérvadó, hogy a legnehezebben változó szókincsréteg, a kis számokat jelölő számnevek és a névmások a finnugor, és nem a török nyelvekkel mutatnak rokonságot.”

Személyes névmások:

- én (szem. névm.): minä (finn), mon (mordvin), én (magyar, eredetileg valószínűleg „mén”), men (türkmén, üzbég, stb.), ben (török, gagauz), bi (mongol nyelvek). Tehát a török nyelvekben is megvan az m-es változat.

- te: sen (török nyelvek), sin- vagy te- (finnugor nyelvek). Tehát a finnugor nyelvekben is megvan az sz-szel kezdődő változat.

- ő: egy magánhangzót nem lehet rokonítani, de érdekes módon a török nyelvekben is o vagy on, míg a finnugor nyelvekben hän vagy son.

- mi: me (finn, észt), mi (lapp, udmurt, magyar), miz (kirgiz, balkar), biz (számos egyéb török nyelv). Ugyanúgy m/b szabályos hangmegfelelés.

- ti: ta (mongol), ti, tü (finnugor nyelvek), siz (török nyelvek). Ugyanúgy t/sz, mint a „te” esetében.

- ők: magyarul ő (E/3) + k (többesjel), törökben ular vagy onlar (E/3: o, on + többesjel (-lar)). Nyilván véletlen.

Tehát a 6 személyes névmás közül 4-et mindkettővel tudtunk rokonítani, a maradék 2-t meg inkább az altaji, mint az uráli nyelvekkel. De azért ő azt mondja, hogy fordítva van...

Egyszerű számnevek:

-egy: finnben ugyan ik-, de a g és a gy nem fér össze, így nem rokonítható. Török nyelvekben bir. Egyik sem felel meg a magyarnak.

-két: finnugor nxelvekben kit, kak. A kit még rendben van, de hogy lesz a k-ból t? Egyébként mongolban: gad (a pár egyik tagja), illetve xolbo- (pár, összeköt)

-három: gurba (számos mongol nyelv), gǫlbmâ (lapp), qurban (mongol), kolm- (finn, észt), három (magyar)

-négy: uráliban nil, ugyanúgy mint a dravida nyelvekben

-öt: vit (uráli nyelvek), itu, itsu (japán nyelvek)

-hat: kut, kuus (finnugor nyelvek)

-hét: het, yed, set (altaji nyelvek), seit, siz (finnugor nyelvek). Megint van összecsengés tehát a 2 nyelvcsalád között.

-nyolc: ugor nyelvekben nyololov, többi uráliban kadheksan, japánban ya-tsu

-kilenc: xuju (tunguz-mandzsu), ellenben yhdeksän, üdekse (finnugor nyelvek)

-tíz: das (egyes finnugor nyelvek), to (japán), de a finn ágban pl. kim-, küm-

-száz: žüz (török nyelvek), su, sado (finnugor nyelvek)

Láthatjuk tehát, hogy a számaink egyik nyelvcsaláddal sem rokoníthatók túl szabályosan, de mindkettővel vannak összecsengések.

Összefoglalva: jól hangzott tehát a „cáfolós” cikk, amíg elolvastuk, de amikor ellenőriztük az állításait, kiderült, hogy sajnos egyik sem igaz....

2.

Nézzük meg, miket ír az említett nyest.hu bejegyzés általánosságban a szabályos hangmegfelelésekről:

„Pl. a finnugor szókezdő p- a magyarban f-fé változott, míg a legtöbb nyelvben, így pl. a finnben is megmaradt.” A legtöbb nyelvben, tehát nem midig. Talán mégsem olyan szabályos?

„Pl. a szó eleji finn s-nek a magyarban időnént semmi felel meg – azaz a mássalhangzó eltűnt és a szó magánhangzóval kezdődik – pl. syksy : ősz.”

Időnként, tehát nem mindig.

„A finn s-nek magyar sz- is megfelelhet.”

„Az is előfordulhat, hogy két különböző hang egybeesik, ezért ugyanannak a hangnak a másik nyelvben két (vagy több) szabályos megfelelője lehet”

„Így pl. a finn szó eleji k-nak a magyarba k és h is megfelelhet”

Ebből látszik, hogy az ún. „szabályos” hangmegfelelések korántsem olyan szabályosak. Viszont amikor valaki a magyar és az altaji nyelvek között mutat be szabályos hangmegfeleléseket, akkor a kritizálók mindig kiemelik, hogy ezek nem szabályosak, mert a mongol vagy török g-nek vagy k-nak a magyarban valamikor k, valamikor h felel meg... Holott általában mindig találunk példát a g-vel vagy k-val kezdődő alakokra is, csak mindig más nyelvekben. A magyar h szintén legtöbbször k-nak felel meg a török és mongol nyelvekben, de néhány nyelvben g-nek (ilyet azonban a finnugor szabályos hangmegfelelések között is lehet találni bőven). Csak az a baj, hogy az apróbb szabálytalanságok a török nyelveknél roppantul zavarják a finnugor nyelvészeket, míg a finnugor nyelvek rokonságának igazolásánál ergyáltalán nem...

„Mi kell tehát még a nyelvrokonság bizonyításához? Az, hogy ezek a megfelelések az alapszókincsben legyenek kimutathatóak, azaz a szókincs olyan rétegében, amely nehezen változik.”

Nézzünk is akkor meg pár szabályos hangmegfelelést a magyar (valamint esetenként egyéb urálinak tartott nyelvek) és altaji nyelvek alapszókincse között. Ezeket ellenőrizheted bármelyik uráli és altaji nyelveket tartalmazó adatbázisban, pl:

[link]

Egy részüket Greenberg könyvében is megtalálod (ott azonban nem szabályos hangmegfelelések szerint csoportosítva, hanem betűrendben).

b/m szabályos hangmegfelelés:

én (szem. névm.): minä (finn), mon (mordvin), én (magyar, eredetileg valószínűleg „mén”), ben (türkmén, üzbég, stb.), ben (török, gagauz), bi (mongol nyelvek)

mi: me (finn, észt), mi (lapp, udmurt, magyar), miz (kirgiz, balkar), biz (számos egyéb török nyelv)

más(ik): muu (finn, észt), mat, mot (manysi), más (magyar), baška (török, kirgiz, baskir, gagauz), bus, busa (mongol nyelvek)

madár: bildir, buldur (török nyelvek), bildu'ur (mongol)

máj: maksa, maks (finn, észt), baɣɨr (török, azeri), bawɨr (kazakh)

béka: melxej (mongol), baqa (török nyelvek)

g/k/h szabályos hangmegfelelés:

három: gurba (számos mongol nyelv), gǫlbmâ (lapp), qurban (mongol), kolm- (finn, észt), három (magyar)

homok: gum (azeri, türkmén), qum (egyéb török nyelvek), xumxi (monfol nyelvek), homok (magyar)

hamu: kül (török), kulov (mordvin), kōĺǝ.m (manysi), hamu (magyar)

hegy: xure (tunguz-mandzsu-nyelvek), kûʔeo (nyenyec, enyec), hegy (magyar)

hó: gar (azeri, türkmén), qar, kar (legtöbb török nyelv), kim (udmurt), hó (magyar)

kacsa: gus (azeri, türkmén, jelentése madár) kus (török nyelvekben madár, a yakut és dolgan nyelvekben kacsa), xulda (mongol), kas (hanti), kacsa (és nem hacsa, magyar)

holló: garga (türkmén, azeri), qarɣa (török, kirgiz, kazak, stb.), kere, xire (mongol), kernez, kirniz (udmurt), kula (nganasan), holló (magyar)

p/f szabályos hangmegfelelés:

fiú: pikte, putte (tunguz-mandzsu nyelvek), pi- (uráli nyelvek), fi- (magyar), ez amúgy egy nagyon ősi szó, amely még a dravida, sino-kaukázusi és afro-ázsiai nyelvekben is megvan ugyanilyen alakban

féreg: pere, pelle (koreai) f́aru (mandzsu), féreg (magyar), ez is megvan a dravidában is (puri, pulu)

fű: pajqta (tunguz-mandzsu), phul (koreai), pum (manysi), fű (magyar), amúgy ez is megvan a dravidában is (pul)

fog: pali (tunguz-mandzsu), pii (finn, észt), fog (magyar), dravida: pal

fej: peje (tunguz-mandzsu), pää, pe (finnugor nyelvek), fej (magyar)

b/p/(f) szabályos hangmegfelelésekre is akad számos példa.

felhő: bulut (török, üzbég, ujgur), pulut (shor, hakasz), pel-, pil- (uráli nyelvek), felhő (magyar)

facsar: bisal (burját), posǝr (hanti), facsar (magyar)

por: buru (altaji nyelvek), por (magyar)

„A nyelvek közötti rokonság kérdésével a több mint kétszáz éves történeti összehasonlító nyelvtudomány foglalkozik, tehát megvan a kifinomult módszertana, amely szerint a mai nyelvek rokonságának kutatásában igazán jelentős, új eredmények már csak elszórva valószínűsíthetők. „

A tudományban nincsenek örök érvényű igazságok, sem megkérdőjelezhetetlen tételek. Ha mégis lennének, akkor azok már dogmák, a tudomány pedig onnantól hit, nem pedig tudomány. Az magyar és altaji nyelvek közti párhuzamokat már a 19. században igazolták, így semmiképp nem mondhatók újnak. Ráadásul ugyanazokkal a módszerekkel, amikkel a finnugor rokonságot is valószínűsíteni lehet. Csak a finnugor nyelvészek érzelmi és politikai alapon nem nagyon akarnak erről tudomást venni.

„Ez nem rokoni kapcsolat, csak érintkezés.”

Amikor egyes szavakat (pl. addig ismeretlen, új fogalmak neveit) át lehet venni, de ez nem az alapszókincs.

„Nehéz eldönteni, hogy melyek a rokonnyelvek és melyek az areális vagy kulturális érintkezésben lévő nyelvek. Ennek az alapja a történeti összehasonlító nyelvtudomány, amelynek az alapmódszerei már a 18. század végén megjelentek!”

„Lényegében adatbázisok közötti szignifikáns szabályszerűségek kereséséről van szó.”

Pontosan ezt magyaráztam eddig.

És amelyekkel igazolható az eurázsiai nyelvcsalád létezése, valamint a magyar és az altaji nyelvek rokonsága. És hiába másolsz ide alapvető módszertani téziseket, ezeket az eurázsiai nyelvcsalád létének igazolása kapcsán is figyelembe vették. Mint ahogy ezek mind érvényesülnek akkor is, amikor a magyar és az altaji nyelvek rokonságát akarjuk bemutatni.

„A nyelvtani rendszer változik a leglassabban, az a legállandóbb.”

Nézzük csak, vannak-e közös nyelvtani elemek az uráli és altaji nyelvek között:

- Ragozó szerkezet (agglutináció)

- Magánhangzó-harmónia.

- Mássalhangzó-torlódás kerülése.

- Dinamikus hangsúlyozás hiánya.

- Nyelvtani nemek hiánya.

- Tulajdonragok használata.

- Birtoklást kifejező ige hiánya.

- Létige hiánya.

- A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya.

Mint láthatod, vannak nyelvtani érvek is, de ha nem lennének, a rokonság igazolásához akkor is elég lenne a közös alapszókincs. Van-e még olyan nyelvcsalád, amelyre a fentiek együttesen jellemzők? Ráadásul közös alapszókinccsel is rendelkeznek?

Használhatnál etimológiai szótárat is, mert a felhozott pédáid többsége elég butus, pl ezt:

Ja és ne használj nyelvújítás során kreált modern szavakat sem.

[link]

[link]

Az ember szétröhögi az ostoba szóhasonlataidon magát

KEdves önjelölt nyelvészkedő.

Szóval máskor gépeljed be a kamu türk eredetűnek vélt szavakat etimológiai szótárba, mielőtt bármi kamu mesét készpénznek veszel valami táltos tudós türk blogjáról.

"A korábban különállónak tartott 2 nyelvcsalád között rokonság van, ha tetszik neked, ha nem (így nem mesék). Ezt nyelvész tudósok tudományos munkákban igazolták, statisztikával alátámasztva. "

Ma ezt nyelvösszehasonlítással foglalkozó nyelvészek nem ismerik el. Törődj bele, furcsa statisztikáid sem változtatnak ezen.

Fura módon még a magyarországi turkológusok sem tartják a finnugort és a török nyelveket rokon nyelvnek, és ezen még a nagyon csekély számú türk szóátvétel sem segít.

The invention of the stirrup occurred relatively late in history, considering that horses were domesticated in approximately 4500 B.C.E., and the earliest known saddle-like equipment were fringed cloths or pads with breast pads and cruppers used by Assyrian cavalry around 700 B.C.E.[5]

The earliest manifestation of the stirrup was a toe loop that held the big toe and was used in India late in the second century B.C.E.,[6][7] though may have appeared as early as 500 B.C.E.[8] This ancient foot support consisted of a looped rope for the big toe which was at the bottom of a saddle made of fibre or leather. Such a configuration was suitable for the warm climate of south and central India where people used to ride horses barefoot.[9] A pair of megalithic double bent iron bars with curvature at each end, excavated in Junapani in the central Indian state of Madhya Pradesh have been regarded as stirrups although they could as well be something else.[10] Buddhist carvings in the temples of Sanchi, Mathura and the Bhaja caves dating back between the 1st and 2nd century B.C.E. figure horsemen riding with elaborate saddles with feet slipped under girths.[11][12] In this regard archaeologist John Marshall described the Sanchi relief as "the earliest example by some five centuries of the use of stirrups in any part of the world".[12]

Na mit mondtam!!!! a nomádok csak másolni tudtak mindig is.... :)))

Akár ide is mehetett volna, nálad sosem lehet tudni.

„Használhatnál etimológiai szótárat is, mert a felhozott pédáid többsége elég butus.”

A felhozott példáim többsége a Swadesh-lista szavaiból, a finnugor nyelvrokonságot is igazoló szavak, valamint a valük azonos szókincsrétegből kerültek ki. És nem én kreáltam őket, hanem nyelvészprofesszorok etimológiai adatbázisaiból származnak, vagy Greenberg könyvéből. Vagy ők is butusok? Amúgy a finnugor nyelvészek részben ugyanezeket a szavakat rokonítják a finnugor nyelvekkel, nyilván ők is butusok. Amúgy ha értenél hozzá, akkor lehet, hogy 1-2 áltlam felsorolt szónál esetleg még be is tudnád mutatni, hogy nem valós etimológiák (de sajnos a többségük valós, és tudom, hogy ez neked nagyon fáj, de hát ez van).

Amúgy azt ugye tudod, hogy az etimológiai szótárak többsége a finnugor meséken alapul, ahol a szavak FELTÉTELEZETT eredetét tüntetik fel?

Pl. [link]

Az altaji párhuzamról megfeledkezik. Innenől áltudományos féligazságnak tekinthető.

A Czuczor-Fogarasi szótárat már inkább érdemes alapul venni, mint ahogy én is tettem.

Érdekes, az leírja a fellegnél és a felhőnél is az altaji párját. Persze tudom, az etimológiai szótárak arra jók, hogy ha egy szóról valaki már kimondta, hogy "finnugor eredetű", onnantól nehogy valaki meg merje nézni, hogy hogy néz ki ugyanez a szó pl. az altaji nyelvekben. :)

„Ja és ne használj nyelvújítás során kreált modern szavakat sem.”

Nem használtam. Vagy szerinted melyek azok, illetve mely szavakból kreálták őket?

Biztosan a személyes névmások, az alapvető testrészek, az alapvető növény- és állatnevek is mind a nyelvújítás során kreált moder szavak, ugye? Tessék, itt a lehetőség megcáfoni. Felhívom a figyelmedet, hogy a „szinte mindegyik hülyeség” nem komolyan vehető érv. Lényeg az, hogy megint nem tudtál semmi konkrétumot felhozni, mert ahhoz már gondolkodni kéne. De ha tudtál volna egyetlen konkrét ellenérvet írni, leírtad volna. Nem tudtál, így egyszerűen annyit írtál, hogy az egész hülyeség. Az ilyen érveket viszont nem lehet komolyan venni.

„Az ember szétröhögi az ostoba szóhasonlataidon magát”

Ahhoz képest egyetlen konkrét hibát sem tudtál felhozni. A fölényeskedő szöveg meg elég kevés, kedves öntelt, laikus barátom.

„Ma ezt nyelvösszehasonlítással foglalkozó nyelvészek nem ismerik el. Törődj bele, furcsa statisztikáid sem változtatnak ezen.”

„Fura módon még a magyarországi turkológusok sem tartják a finnugort és a török nyelveket rokon nyelvnek, és ezen még a nagyon csekély számú türk szóátvétel sem segít.”

A nyelvösszehasonlítással foglalkozó nyelvészek (még a turkológusoknak is) többsége a finnugor meséken nevelkedett. Nem különösebben érdekel, hogy elismerik-e. A legújabb kutatások igazolták, ld. a 2 PNAS-cikket (amik nem az én furcsa statisztikáim, hanem nívós tudományos szaklapokban megjelent tudományos cikkek). Persze nyilván az írói meg a bíráló is butusok. Vagy globálisan összeesküdtek szegény finnugribugristák ellen.

„A nyest.hu- n csak a proletár turánista önjelölt táltos-tudósok járatták le magukat, nem pedig a nyelvész. Aki végigolvassa az csak jókat nevet az áltudományos (azaz alternatív) laikus nyelvészek erőlködésein és stílusán.”

Igen, nyilván azért tudtam az alábbi szösszenetről is pontról pontra bemutatni, hogy minden állítása hamis: [link]

Szinte arcpirító ha a civilizált világ népeivel hasonlítjuk őket össze.

Nincs más szó rá csak az hogy SOKKOLÓ különbség!!!!

[link]

[link]

[link]

[link]