Jogon miket kell tanulni?

Tapasztalatok az ELTE jogi karáról:

Első év az jogtörténeté és az alapozó tárgyaké.

- Római jog: a tankönyv 666 oldal, hosszabb-rövidebb latin kifejezésekkel és azok definíciójával, amiket nem árt szó szerint tudni. Az utóbbi évben az ELTÉ-n puhult belőle a számonkérés, hogy a fizető hallgatóknak ne menjen el a kedvük már első évben az egyetemtől.

- Magyar állam- és jogtörténet: nem vészes, de inkább tanártól függ.

- Latin: Semmi értelme az oktatásának. Attól még, hogy kell tudni latin szakkifejezéseket, tök felesleges tudni igét ragozni. Hogy milyen, nehéz, az a tanártól függ. Nekem operett volt.

- Jogi alaptan: nem vészes, főleg az utóbbi időben

- Jogi adatbázisok kezelése: ebbe sem lehet belehalni.

- Alkotmányjog: Mostmár a második legkeményebb a róma után (korábban az egyetemes jogtörténet volt, de azt a már említett okokból átteték harmadévre). Az alkotmányos szervekről kell tudni, az állampolgársági szabályokról, stb.

- Van statisztika meg közgáz is. Humánosként nem fogod szeretni, de nem vészes.

- Filozófia

Későbbi említésre méltó tárgyak:

- Polgári jog: nézd meg a ptk-t. Na, lényegében azt kell tudni ide, a magyarázatával együtt. Nem könnyű, de objektív, írásbeli számonkérés folyik. Talán a leghasznosabb tantárgy.

- Büntető jog: egészen érdekes, tanulható, még ha nem is erre a pályára szánod magad.

- Polgári perjog: harmadéves tárgy, ami tizedeli a hallgatókat. Sírni fogsz. Eléggé szó szerint kérik vissza. A fő anyag a polgári perrendtartásról szóló törvény, a számonkérés pedig a lehető legszubjektívebb, nagyon függ az oktatótól, meg annak hangulatától. Egyes tanérok vizsgaátlaga 1,7 körül mozog.

- Pénzügyi jog: humánosoknak nem könnyű. Adójog, államháztartási jog, stb.

- Munkajog: Aki nem erre szakosodna, annak nem túl fontos, mégis eléggé komolyan veszi magát a tanszék. Lehet bukni.

- Közigazgatási jog: Száraz. Van belőle bukás rendesen, főleg a Közigazgatási eljárásról szóló törvényt tárgyaló félévben. Objektív a vizsgáztatás, és a tárgy is hasznos.

Ezeken kívül van még nemzetközi jog, jogbölcselet,büntető-eljárásjog, agrárjog, meg sok más.

Közben írsz két évfolyamdolgozatot, ami olyan mint a szakdolgozat, csak fele olyan hosszú.

Meg lehet csinálni az eltén is, és megéri. A "jogászokkal Dunát lehetne rekeszteni" duma csak részben igaz, és csak a bénább egyetemeken végzetteket érinti. Ők aztán a földhivatalban pecsételgetnek, és hajmeresztően hülye határozatokat hoznak.

Ha túl erősnek tűnik az ELTE, esetleg ott a Pázmány, az elviselhetőbb. A Károlit nem javaslom, ha jó állást akarsz.

tomala!

Láttam hogy sok jogász szakkal kapcsolatos kérdésben nagyon otthon vagy és hátha tudnál segíteni!Engem az érdekelne hogy mit gondolsz?Szerinted érdemes nappali tagozatra jelentkezni a jogász szakokon még akkor is ha nem lesz államilag támogatott képzés hanem mindenhol költségesen indul?Csak mert így ösztöndíjat sem kaphatnak a hallgatók!Okosabb ha levelezőre jelentkeznek már ha az anyagi oldalát is nézzük vagy a nappali képzést ajánlod inkább?

Én is joghallgató vagyok, igaz Miskolcon. Nálunk teljesen mindegy hogy nappalis vagy levelezős-e az illető, nem tesznek különbséget. A levelezőn tömbösítve adják le ugyanazt az anyagot amit nappalin, és a rizsát kihagyják belőle, csak a lényeget mondják. Vizsgák ugyanúgy zajlanak, nálunk senki sem tudja h ki levelezős vagy nappalis. (max az illető életkorából következtethetnek, de van nálunk 30 éves nappalis is...)

A tárgyakat tekintve, a római jog nem olyan vészes mint mondják. Az egyetlen baj vele, hogy sok. Ugyanez igaz az összes jogtörténeti tárgyra. Az alkotmányjog-büntetőjog-büntetőeljárás már jobb, de ott meg rengeteg a jogszabály, és bár kevés a tétel, de iszonyatos mennyiség az is. Polgári jogban sok a fogalom, és vannak olyan tantárgyaink is ami kifejezetten a racionális gondolkodásra tanít. Aki a jogászokat/joghallgatókat szidja, szerintem arra ne hallgass, ha jól tanulsz az egyetemen, akkor keresett leszel, ellenkező esetben nem biztos, de ez minden szakra igaz. Érdemes lenne majd TDK-ra jelentkezned és minden ösztöndíjas dolgot megpályáznod, az is plusz pénzt jelenthet.

Törit konkrétan amúgy csak az első éven fogsz tanulni (római jog, magyar jogtörténet, egyetemes jogtörténet, latin), II. évtől bejön már a tételes jog.

Igazából az "ügyvédkedéssel" nálunk egyik tagozat sem foglalkozik. ( se levelező, se nappali). A nappalisok járnak tárgyalásokra kötelezően a gyakorlati órák alatt, DE ezt a levelezős is megteheti. Pl. levelezősként ugyanúgy bejárhatsz a nappalis órákra, részt vehetsz a gyakorlataikon stb.(ahogy időd engedi). Ami különbség hogy te hivatalosan csak a tananyag lényegét kapod meg az órán (mmmint a konkrét levelezős órán), úgy működik mintha magántanuló lennél. Az állásokkal kapcs, szokott lenni kifüggesztve a faliújságokra is az egyetemen állás, és a karunk honlapjára is szoktak tenni állásokat amikre egyaránt jelentkezhet nappalis és levelezős is.

Az igaz, h levelezőre inkább azok jelentkeznek akiknek van már állásuk, sőt levelező mellét már célszerű a szakmában elhelyezkedni. Pl. ügyvéd mellett adminisztratív munkát végezni, hogy lásd hogy működik egy határozatszerkesztés, vagy h néz ki bármilyen irat, mi alapján születik egy döntés, szabályokkal ismerkedés stb... mire lediplomáznál addigra lenne 5 év szakmai tapasztalatod a területen.