BME vagy Német egyetem?

Szia! Kicsit sokat írtam, de azt remélem Számodra, és a hasonló érdeklödésüek számára nem érdektelen információkat. Igaz, én Becsben jártam fizika szakra, Berlinben PhD-ztam, inkább termeszettudomanyos erdeklödésü vagyok.

Röviden, szakmailag, karrierszempontból szerintem is a "nyugati" diploma a jobb. Hadd kezdjem néhány ellenérvvel, ebböl talán kevesebb van:-)

Nyilván van annak elönye, ha az ember "itthon", föleg Budapesten alakít ki privát és szakmai kapcsolati hálót, amire az egyetemi évek nagyon alkalmasak. Legtöbben egyetemen ismerik meg a jövendöbelijüket (vagy legalábbis egy hosszu kapcsolatot:)

Hallomásból tudom, az (üzleti) informatikában sok kapcsolat nyúlik vissza a "régi szép Schönherzes idökre"(de ez egy nálad 15 évvel idösebb generáció); tudtommal a jelenlegi kormánypárt magja is az egyetemi évek alatt szervezödött össze. Egész dél- es keleteurópára jellemzö, hogy a személyes kapcsolatoknak igen nagy a szerepük.

Egy további privát-élettervezési szempont, hogy ha az ember 18éves korában "nyugatra" ment, majd pl. 10evig külföldön él (egyetem+doktori,1sö munkahely), utána legalábbis nem triviális a visszailleszkedés.(Én ezt eppen most próbálom 20 év külföld után.) Még késöbb, pl 45 évesen visszavándorolni egy (fejletlenebb) országba, amit ahol az ember csak tinédzserként élte a mindennapokat, háát...

Sztem érdemes arra is kicsit ügyelni, hogy szakmailag ne egy olyan területre szakosodjunk, pl. diplomamunka-doktori képzés keretében, ami Magyarországon nemigen létezik, nincs nagy jövöje (talán az Ürtechnológia jó példa). Persze a legjobb, ha az ember elöre látja a trendeket, néha ez lehetséges. (azért szvsz az emeber tanulja azt ami érdekli, de sok érdekes dolog van, föleg nagyobb egyetemeken lehet válogatni).

A magyar(és keleteuropai) képzés sajátossága, hogy a matematikai-elméleti alapozás igen erös, sok esetben erösebb mint sok nyugati egyetemen. De hogy ez célravezetö-e az már más kérdés.

Most jönnek a szerintem erösebb pro-érvek:

Akárki akármit mind, a trend bizony a 'határontúliság', pejoratívvá vált szóval globalizáció, az EU is részben erröl szól (Hiszen egyre inkább a BRIC-kel szemben kell versenyezni). Mind az egyén, mind az ország szempontjábol fokozza a versenyképességet a fejlettebb országban tanult munkaerö, aki nemzetközi/nyugati gondolkodásmóddal, kapcsolatokkal rendelkezik. Mire Te végzel, már MOn sem lesz ritkaság ez az életpálya (hála az EUnak).

Németország, Svájc a világ legversenyképesebb gazdaságai között vannak, hatalmas exportot generálnak(világpiacon el tudják magukat adni), a gépészet által érintett iparágakban is. Ausztria is viszonylag jól áll, bár talán nem annyira az iparban erös. MO egy közepesen fejlett, közepesen szegény társadalom, bár persze itt is vannak jó dolgok, de az innováció tipikusan(!) nem itt történik. Reméljük, a jövöben több K+F települ ide, de jelenleg...

Kicsit plasztikusabban:

Nemrég Braziliában voltam, onnan nézve a német iparnak, diplomának remek a reputációja, a svájcinak söt meg az osztráknak is okés, de már az is kérdés MO-ról egyáltalán hallott-e valaki valaha szakmai kontextusban... (Még a tokajiról sem, bár budapeströl tipikusan talán igen.)

Nyelvtudás fontos, MOn bizony hiány van jó idegennyelv-tudásból (bár sztem az angol fontosabb). és sajnos nagyon nem mindegy mikor kerül anyanyelvi közegbe az ember: 18évesen, 25évesen, v. 35évesen. Hidd el, fiatalabban több az energiád is olyan "extra" dolgokra mint a (magas szintü) nyelvtanulás! (A legjobb nyelvtanulási tanács: szerezz anyanyelvi barát/nöt:) NOban nyilván próbálják elérni, hogy angolul is jól megtanuljon az ember gyereke, bár tipukusan nem írják formálisan elö, mint magyarországon (ami szvsz nem egy túl inteligens, elég diszkriminatív hozzáállás).

Szakmailag, úgy gondolom nem sokan vitatnák, hogy a német(nyelvü) egyetemeknek legalábbis a felsö 50%-a übereli a legjobb magyarokat is, reputációban mindenképp, l. fenn. (Persze ez nem egy matematikailag exakt kijelentés, l. az alábbi linkeket). A müszerpark, az ipari kapcsolatok, ipari trendek követése, nemzetközi kapcsolatok, a hallgatók (vagyis haverok) nemzetközisége tipukusan egyértelmüen jobbak mint MOn. (Pl. a CEU kivétel lenne, de ott nincs alapképzés, sem mérnöki szakok).

De én nem vagyok mérnök, nem látok minden árnyalatot - a természettudományban pl. a diszkrét matematika és az elméleti (részecske)fizika MOn is nagyon v. meglepöen jó.

Jó tudni, hogy a legjobb német nyelvü müszaki egyetem egyértelümen a Zürichi ETH (pedig neveben csak Föiskola), ezt madjnem Oxford - Cambridge - Ivy league(Borostyán Liga) színvonalon tartják számon. Persze ezek a legjobb angolszasz egyetemek jobbak a németeknél..., és tudtommal akármelyik 'normális' angol nyelvü egyetem nagyon-nagyon nemzetközi.

Azért egy nagyon vidéki német intézménynél talán jobb egy elit budapesti helyre járni. A hallgatók altalános szellemi szinvonala, hozzáállása sztem egy fél életre meghatározó élmény (lehet), valószínü, hogy a BME gépészek (bár nem az intellektualitás az elsö ami eszünkbe jut róluk:p) szellemileg nívósabb társaság mint a hátsó-vorarlbergi müszaki föiskola hallgatói, akik leginkább csak voralbergböl jönnek (ja és ez Ausztria lenne...;). A 'belterjesség', amikor egy közösség csak egy helyröl-régióból jön, nem igazán jár együtt magas szellemi színvonallal.

Visszatérve a 'német' felsöoktatásra, számomra még fontosabb a

*kultúrális különbség*, ami a halgató világképét alakítja ki. Számomra (német nyelvü egyetemeken felcseperedve) nagyon feltünt, mennyire "kisdiákként" vannak pozícionálva a diákok MOn, míg német nyelvterületen inkább fiatal felnöttként. Nehéz röviden, konkrétumokban kifejezni, de itthon inkább a kötött órarend, a lexikális tudásra helyezett hangsúly, a 'bizonyítvány' (index) (tisztára mint az iskolában), es ami a legrosszabb: a hierarchikus tekintélytisztelet az ami áthatja a légkört - NOból nézve.

A hagyományos német egyetemi rendszer nem is törödött vele, hány év alatt végezted el az egyetemet - igaz, a német rendszer egyre kötöttebb lett(föleg a müszaki egyetemeken, amik pár (pl:tíz) évtizede még föiskolák voltak), a magyar meg sokat lazult.

Persze, nem mindenkinek fekszik, ha magát kell menedzselnie, a kötöttebb szervezés alatt könnyebb 5-6 év alatt befejezni a képzést, bár így szvsz a személyiség fejlödése is kisebb, inkább diák maradhat az ember.

Ez probléma lehet, hiszen az egyetemnek *elsösorban* arra kell megtanítson valakit, hogy lehet az adott szakmán belül *önnállóan* beletanulni egy komplex területbe, hiszen ugysem pontosan azt fogod csinálni amit tanultál.

Naa, egy fél könyvet megírtam, de csak most térek rá arra amit a kérdezö konkrétan tudni akart:D

Fejböl a legismertebb német nyelvü müszaki egyetemek:

Svájc: ETH zürich, ETH Lausanne (de ez nem EU!!)

NO: TU München, RWTH Aachen, TU Darmstadt. De pl. a TU Berlin, stb. stb. is teljesen jók. Nem tudom, a híres régi egyetemeken Heidelbergben, Göttingenben van-e mérnökképzés.

Ausztria: sztem maximum a TU Wien-en érdemes gondolkodni, más vidéki helyek helyett inkább válaszd NO-t, hacsak nincs erös érved Graz vagy Linz mellett (vmi szemelyes ok).

Én nem szeretem a 'tömegegyetem' feelinget, bár lehet, mérnök szakokon ezt nehez elkerülni, föleg az alapkepzesben. Ebböl szempontbol kisebb egyetem is elöny lehet.

Az egyetemek 'mindöségét' nehéz statisztikailag pontosan megfogni, a különbözö ranking-ok azért megpróbálják, nem kis szellemi ráfordítással. Erdemes tanulmányozni ezeket, itt van két ismert ranking, a sztem kérdésre relevans listákra mutató linket adom meg. Lehet keresni rajta magyar v. kelet-európai intézményeket...

[link]

[link]

Próbálhatsz egy csak német listát guglizni(feltünhet, hogy ha a THE oldalon a "best 50 engineering schools" ra klikkelsz, egy német sincs benne...)

(Az ilyen ranking listákrol erdemes tudni, hogy pl. egy müszaki egyetemet egy bölcsész-TTK egyetemmel összehasonlítani nem túl szerencsés, pl. a Humboldt sokkal jobban van sorolva mint a TU münchen, de ebböl nem feltétlenül következik hogy a maga nemében annyival jobb)

Praktikus dolgok amire érdemes figyelni:

a város árszínvonala legyen számodra kifizethetö kategória(München kb. másfélszer olyan drága mint Berlin, más Keletnémet városok talán még olcsóbbak, de jó az egyetem-Lipcse?), a MO-ról való elérhetöség is fontos (fapados járat legyen a közelben). A hely azért ne legyen totálisan az ízlésed ellen (Én Budapesti vagyok, néhány kisvárosban nem szeretnék lakni, pl. Passau v. Aachen ismeretlenül is kevéssé vonzanak).

Berlin nekem, es a legtöbb fiatalnak nagyon bejött, sokkal olcsóbb mint München, Bécs, v. pláne Svájc, Easyjet is van. Persze hátránya is van, még nagyobb mint budapest, 50perc utazás szinte szokásos.

Minden régiónak-városnak megvan a kultúrája, pl. abból a szempontból is, mennyire könnyü v. nehéz kapcsolatokat teremteni, pl. Bécsben kevésbé nyitottabbak az emberek, a helyiek is, mint Berlinben.

Jó tudni, az EUban már lehet dolgozni, egy nagyvárosban (Berlin, München, London) jó eséllyel találsz valami diákmunkát, ami megkönnyiti az életet - de ne tévesszen meg, ez valószínüleg meghosszabbítja a tanulmányokat, igaz a társadalmi beágyazottságot elösegíti (nem csak egy körböl lesznek haverjaid).

Tandij, felvétel:

A felsöoktatás NOban "Ländersache" vagyis a Tartomány(Land) messzemenöen maga alakitja ki. Emlékezetböl, pl. nincsen tandij Berlinben(saját tartomány, igen baloldali) és Bajororszagban (nem baloldali, de nagyon gazdag, es tudjak: az jó oktatás a jövöbe való invesztició).

A felvételi rendszerröl EUs külföldiek számára nem tudok sokat, de idevagok harom linket NO, Svajc, Ausztria, respectively:

[link]

[link]

[link]

Ausztriaban még van az MDE (amiben en is benne voltam) akik segítenek infóval is:

[link]

Érdemes tudni, hogy az EU egyik alapelve, hogy az EUs jelentkezöket nem szabad megkülönböztetni a helyiektöl. Ezzel pl. Ausztriának nagy gondjai vannak, mert néhány szakot elöntöttek a németek. Azért néha nem eszik olyan forrón azt az egyenjogúságot, szóval nem árt guglizni, mi is a helyzet, pl. nyelvvizsga, stb.

(pl. angliaban van tandij, és az én idömben a szegényebbeknek a saját regionális oktatási hatóságuk fiztette, ami persze egy magyarnál nem jött szóba, szoval egyenjog ide v oda. nem mentem oda)

Ennyi:-p