Mi a különbség a gyógyszervegyész-mérnök, a gyógyszerész és a vegyészmérnök között?

A gyógyszervegyész-mérnök a vegyészmérnök egy szakiránya (Msc képzés).

Gyógyszerészként szerteágazóbbak az elhelyezkedési lehetőségeid, mint vegyészmérnökként, így inkább gyógyszerész légy, ha még bizonytalan vagy abban, milyen munkát szeretnél majd folytatni. Gyógyszerészként lehet gyárban dolgozni (főleg farmakológiai kutatásokban, analitikai laborokban), az egyetemen maradni kutató-oktatóként (orvosi tanszékeken is), lehet gyógyszertárban dolgozni (közforgalmú, intézeti vagy galenusi gyógyszertárban), lehet a nagykereskedelembe menni (orvoslátogatók, gyógyszerszállítók) vagy a hatóságokhoz (analitika, törzskönyvezés, gyógyszerellenőrzés, rendeletkiadások). Mérnökként mindenképpen gyárakban fogsz dolgozni, esetleg itt is maradhatsz az egyetemen kutató-oktatóként. Ha teljesen biztos vagy benne, hogy a kémia érdekel, az orvostudomány kevésbé, inkább vegyészmérnöknek vagy akár biomérnöknek menj!

A gyógyszerészetin jóval nagyobb tananyagokat kell elsajátítani, mivel az orvosi egyetemhez tartozik, orvostudományos képzéssel, és az orvosi tudományoknál hatalmasabb anyagmennyiség nem létezik. Ez nem jelenti azt, hogy "nehezebb" ez a szak, mivel sokaknak nem az a nehéz, ha éjt nappallá téve tanulni kell, hanem ha olyasmit kell megtanulni, ami kevésbé érdekli őket. Épp ezért ne hallgass arra, ki mit mond a szakok nehézségéről, hanem válaszd azt a területet, ami érdekel, amit szívesen csinálnál egész életedben!

A vegyészmérnöki képzés lefedi a teljes vegyipari kutatáshoz, fejlesztéshez és termeléshez szükséges ismereteket. Pl.: szerves és szervetlen kémiai reakciók, eljárások, berendezések, analitikai műszerek és működési elvük, anyagok tulajdonságai és megmunkálhatósága, tervezési feladatok.

A gyógyszervegyész-mérnök MSc szakot (nem szakirány!) tipikusan vegyészmérnök BSc után végzik el, tehát aki ezt tanulja, nem kell feltétlenül a gyógyszeriparban elhelyezkednie, a képesítése elegendő arra, hogy pl. az olajiparban vagy finomvegyszergyárban helyezkedjen el. A BME-s képzés a hatóanyagok előállítására, gyógyszerészeti formulálására és analitikai elemzésére koncentrál. Emellett más szerves kémiai rekaciókat is hangsúlyosabban tárgyal a Gyógyszervegyész MSc mint a sima vegyészmérnök MSc.

Gyógyszeriparban a vegyész- és gyógyszervegyész-mérnököket főleg a hatóanyagok kutatásában, fejlesztésében és előállításában szokták alkalmazni, de van példa arra is, hogy gyógyszerészeti területen (tehát az előállított hatóanyag formulálásában, tablettává, kapszulává alakításában).

A gyógyszerészek vagy gyógszertárban dolgoznak, vagy iparban az említett formulálási lépések kutatás-fejlesztésén, ill. a termelés irányításában. További lehetőség az orvoslátogatás.

Szerintem meg a vegyészmérnökben van a legtöbb lehetőség, ha azt elvégzed, akkor bárhol el tud helyezkedni, aminek köze van a kémiához: élelmiszeripar, olajipar, gyógyszeripar, műanyagipar stb. Míg egy gyógyszerész végzettséggel gyógyszeriparra és orvostechnikával kapcsolatos területre lekorlátozódik az elhelyezkedés.

Én tanultam gyógyszerésznek és vegyészmérnöknek, nem tudom, hogy a felettem lévő hozzászólóknak mennyire volt köze ehhez a két képzéshez, szakmához.

Azt tudom saját tapasztalatból elmondani, hogy egy mérnök képzés gyakorlatiasabb, használod kell az agyadat, gondolkodni, kell ész, értelem hozzá. Emiatt szokták nehéznek tartani. Gyógyszerészhez szépen be meg kell tanulni rengeteg anyagot.

Az emberek többsége inkább bemagol telefonkönyveket, minthogy megpróbálná megérteni a dolgokat, és ezért tévesen könnyebbnek érzik.

Nem tudom, hogy végül hogy döntöttél. Ha olvasod a hozzászólást írd meg.