Ezt a feladatot ki érti? Ezt a szorgalmi feladatot kaptuk, persze ha megoldjuk potya 5-ös. Bocsássakok meg, de nemtudom leírni a feladatot, mellé az ábrát, amit a feladat is említ, így hát kép formájában adnám meg.

Ott kezdődik, hogy észre kellene venni, hogy az olajnak nem lehet 0,8 kg/m3 a sűrűsége...

-falcon-

Konkrét választ kaptál.

Mivel a rendszer nincs nyugalomban, ahogy előttem is írták

az olajos edény elkezd szabadon esni. Ekkor az olaj nem nyomja az edény alját.

A sűrűség mértékegysége persze csak elírás, de az edény tömege vagy súlya kicsit problémás. A feladat azt mondja, hogy az olaj és az edény együttes tömege 3 kg. Ugyanakkor az olaj tömegét és az edény aljára ható nyomóerejét abból kellene kitalálnunk, hogy az olaj magassága 20 cm. Nyilván arról lenne szó, hogy a 3 kg tömegű olajtömb 0,8 kg/dm³-es sűrűséggel összesen 3,75 dm³ térfogatú (0,00375 m³), és a térfogata 0,2×A m³, amiből A=0,01875 m². Ehhez viszont azt kell feltételeznünk, hogy az edény 0 tömegű, különben nincs adatunk az olaj tömegéről.

Az olaj súlya ekkora nyomott felülettel kiadja a nyomást. A súly a gyorsulás és a nehézségi gyorsulás arányával csökken, itt az olajat gyorsító erő 30 N a 10 N ellen, azaz ~20 N gyorsít 3 kg-ot. Az olaj súlya 30 N lenne, most csak 10 N, osztva A-val, 533,3 Pa.

Ezt bebuktam. A második bekezdésem nem jó. A kötélerő legyen K, az olaj tömege m2=3 kg, nehézségi ereje G2=30 N, a nehezék tömege 1 kg, nehézségi ereje G1=10 N. (Nem a súlyuk, mert nem ennyivel nehezednek a kötélre.)

A nehezékre ható erő K-G1, az okozott gyorsulás a1=(K-G1)/m1. Az edényre ható erő G2-K, az okozott gyorsulás a2=(G2-K)/m2. A kulcslépés az, hogy a1=a2, mert együtt mozognak.

Akkor (K-G1)/m1=(G2-K)/m2 -> (K-10)/1=(30-K)/3 -> 3K-30=30-K -> 4K=60 -> K=15 N. Tehát az edény gyorsulása 15/3 lefelé, a nehezéké 5/1 felfelé, 5 m/s². g=10 m/s². Vagyis az olaj súlya a nehézségi erő fele, 15 N. Innen már lásd fent.