A nátrium hidrogéngáz képződése közben oldódik vízben. 0,9 g nátrium 100 cm3 20°C-os vízben való oldódásakor és standard állapotú hidrogéngáz képződésekor hány fokra melegíti fel a keletkező oldatot?
(Tekintsük az oldat térfogatváltozását elhanyagolhatónak, sűrűségét és hőkapacitását közelítőleg a vízével egyezőnek: 1, 00 g/cm3-nek illetve c=4184J/ (kgK) -nek). A képződéshők: H2O (l) : -286kJ/mol, NaOH (aq) : -471,3kJ/mol)
Nem is kell konkrét számot írni válaszban, nem kell szenvednetek a számolással, csak az elvet akarnám megérteni ami után magamtól is ki tudnám számolni. Előre is köszönöm szépen ha valaki veszi a fáradtságot!
válasza:Először is a reakcióhőt kell kiszámolnod, hiszen ez az az energia ami képes lesz felmelegíteni az oldatot. Ehhez Hess törvényét kell alkalmazni: a termékkomponensek képződéshőjének és sztöchiometriai együtthatóinak szorzatainak összegéből kivonod a reagensek képződéshőjének és sztöchiometriai együtthatóinak szorzatait, ezzel kapod meg a reakcióhőt.
Mivel ez moláris mennyiség (ahogy az adott adatokból is látszik) aránypárral átszámolod, mekkora hőmennyiség keletkezik 0,9 g Na reagálása során.
Az így kapott hőmennyiséget pedig fel lehet használni a hőmérsékletemelkedés kiszámítására a fizikából ismerős képlettel:
Q=m*c*dT.
Rendben köszönöm, igazából jól csináltam végig, csak azt hogy miképp kell kiszámolni a hőemelkedést azt nem tudom/tudtam.
Meg kell hogy mondjam, ennek a Q=m*c*dt képletnek a használata kicsit idegen számomra
válasza:A különböző anyagoknak eltérő hőbevitel szükséges ahhoz, hogy egységnyi hőmérsékletemelkedést érjünk el náluk. Minden bizonnyal te is tapasztaltad, hogy egy darab vassal sokkal kevesebb hőt kell közölni a felmelegítéséhez, mint a víznek. Ez azért van (az eltérő hővezetést leszámítva), mert a különféle anyagoknak eltérő az ún. fajhőjük.
A fajhő definíció szerint az a hőmennyiség, amely egységnyi mennyiségű (mol, vagy kg) anyagok 1 K-nel fel tudjunk melegíteni. Jele általában "c", mértékegysége kJ/(kg*K), vagy kJ/(mol*K).
Minél több hőt adunk át, annál nagyobb lesz a hőmérséklet változása, ez értelemszerű. Erre az átadott hőre alkották meg a következő egyenletet:
Q=m*c*dT, ahol:
Q - az átadott hőmennyiség (kJ)
m - a melegítendő anyag tömege (kg)
c - a melegítendő anyag fajhője (kJ/[kg*K])
dT - a közeg hőmérsékletváltozása (K)
A "d" a "delta" rövidítése.
A bevitt hőmennyiség (Q) értékét megkapod Hess módszerével. A víz tömege és fajhője adott. Átrendezed "dT"-re, és megkapod a hőmérsékletváltozás eredményét.
Valamiért mégsem jön ki.
A bevitt hőmennyiség értéke, ami a hess tétel alkalmazásával jött ki, 7,25kJ. eddig szinte biztosan jó. a melegíteni kívánt anyag tömege ugyebár 100g->0,1kg
a fajhő pedig 4184kJ/[kg*K].
dT-re átrendezve az egyenletet, nekem 0.017 jön ki, szóval a kérdésre elvileg a válasz 20.017 lenne. de mégsem jó. mit nem vettem figyelembe? vagy min csúsztam el? mert most már ha tizedjére nem néztem végig és nem gondoltam át akkor egyszer sem.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!