Írnátok nekem erről (lent) néhány dolgot?

De régen tanultam már... :) Annyi rémlik csak róla, hogy a lefestett fiú meg akarja csókolni a lányt, de sohasem éri el. Így örök vágykozásra van ítélve. Es Keats ezt jobbank tartja, mint a beteljesült vágyat, ami csak egy pár pillanatig ad örömet és jó érzést, de így a vágy megszűnik és ürességet hagy maga után. Már nincs mit elérni, nincs miért vágyakozni. Mert a vágy a cél, az hajtja az embert.

Vagy valami hasonló...

:S