Mi az alábbi számsorozat szabálya?
1, 5, 15, 34, 65, 111
Előre is köszönöm a válaszokat!
Köszi szépen a választ, azonban a számsorozatot tudom folytatni, csak a szabályt nem tudom matematikai nyelven felírni.
1
2+3
4+5+6
7+8+9+10
stb...
Ha ki kell számolnom az 1000. tagját a számsorozatnak, ötletem sincs hogyan kezdenék hozzá, csak akkor menne, ha előttem lenne a szabály.
Tetszett ez a feladat!
Nem kevés fejtörés, rajzolgatás után a következő megoldásra jutottam.
Az eredeti sorozat
1| 2 3 | 4 5 6 | 7 8 9 10 | 11 12 13 14 15 | 16 17 18 19 20 21 |...
A eredeti sorozat egyes tagjai a természetes számsor számtani sorozatot alkotó részsorozatainak összegei, mely részsorozatok differenciája d = 1, a tagok száma pedig a részsorozat sorszámával egyenlő n=i ('i' az i-k részsorozat)
Az összegzéshez, először egy részsorozat első és utolsó elemének meghatározására koncentráltam. Ha ez megvan, a jól ismert számtani sor összegképlettel meg lehet határozni az adott részsorozat összegét, vagyis az eredeti számsorozat egy tagját.
A gondolati kacskaringók részletezése nélkül a végeredmény:
Legyen
Ai1 - az i-ik részsorozat első tagja
A1n - az i-ik részsorozat utolsó tagja
Si - az i-ik részsorozat összege
Ai = Si - az eredeti számsor i-ik tagja
Ai1 = [i(i - 1) + 2)]/2
Ain = [i(i + 1)]/2
Ezekkel
Si = [i(i² + 1)]/2
Vagyis az általános tag
Ai = [i(i² + 1)]/2
============
Az 1000. tag
A1000 = [1000(1000² + 1)]/2
A1000 = 500 000 500
Biztos van ennél jobb gondolatmenet is, nekem ennyire futotta. :-)
Szívesen látnék más módszerrel előállított megoldást is.
DeeDee
***********
Ehhez egy matematikos kevés, csak kamionsofőr képes megoldani. :)
Én nem számoltam annyit, csak gondolkodtam 5 percet.
Leirom a szabályt, Ti nagyon könnyen fogtok képletet csinálni belőle. Én is tudnék, de ellenkezik az elveimmel, hogy ilyesmit írkáljak.
1*1*1/2+1/2
2*2*2/2+2/2
3*3*3/2+3/2
4*4*4/2+4/2
5*5*5/2+5/2
.
.
.
1000*1000*1000/2+1000/2
És bocs, hogy nagyképű voltam, csak viccelek.
Az előző megoldás nélkül soha nem jöttem volna rá
na jó, ez annyira egyszerű, hogy leirom, csak nem tudom milyen betüt szoktak használni a matekban erre. Legyen n, ha nem jó, cseréljétek ki
n2*n/2+n/2
Üdv az Országutak Fékezhetetlen Agyvelejű Vándorának! :-)
Lassan frusztrálva érzem magam egy ilyen zseni árnyékában, akit tántoríthatatlan elvi meggyőződése sem gátolt abban, hogy valamiféle képletet barkácsoljon a megoldása általánosítása érdekében. Csak így tovább, a végén még matematikus lesz belőled. :-))))))
Mély frusztráltságom sem akadályozott meg abban, hogy a kis csökött agyamban ne szülessenek új kérdések a feladat kapcsán.
Mi van, ha nem a természetes számsor egymást követő tagjai szerint jelölöm ki a részhalmazok hosszát? Mi van, ha a páros, vagy a páratlan számok szerinti tagolást alkalmazok? Mekkorák lesznek az így előálló sor tagjai?.
Az első megoldás után ezek már sokkal könnyeben mentek.
Az előző megoldás jelöléseivel
Ni - az i-k részsorozat tagjainak száma
Páros számok szerinti felosztás esetén
1 2 | 3 4 5 6 | 7 8 9 10 11 12 | 13 14 15 16 17 18 19 20 | 21 ...
Ni = 2i
Ai1 = i(i - 1) + 1
Ain = i(i + 1)
Ai = i(2i² + 1)
==========
³
Páratlan számok szerinti felosztás esetén
1| 2 3 4 | 5 6 7 8 9 | 10 11 12 13 14 15 16 | 17 18 19 20 21 ...
Ni = 2i - 1
Ai1 = (i - 1)³ + 1
Ain = i²
Ai = i³ + (i - 1)³
============
De ha egy üzlet megindul. :-)
Mi lenne, ha a természetes számok négyzetei szerint - 1,4,9,16,... - képezném a részsorozatokat?
Az eredmény
Ni = i²
Ai1 = [i(i - 1)(2i - 1)]/6 + 1
Ain = [i(i + 1)(2i + 1)]/6
Ai = [i(2i² + 1) + 3]/6
===============
Aztán bevillant a sakktáblára rakott búzaszemek esete. Legyen a csopoprtok képzési szabálya: 1, 2, 4, 8, ...
Ebből meg ez jött ki:
Ni = 2^(i - 1)
Ai1 = 2^(i - 1)
Ain = 2^i - 1
Ai = [3*2^(i - 1) - 1][2^(i - 2)]
=====================
Volna még ötletem, de egyelőre ennyinél maradok. :-)
DeeDee
***************
Örülök, hogy sikerült a kérdéssel szórakozást nyújtanom neked. :D
Érdekes amit leírtál, mostmár tuti én is hasonlókon fogok filózni. :)
Tényleg nagyon élveztem a különböző változatok kidolgozását. Mindig is szerettem egy problémát a lehető legáltalánosabb formában megoldani, mert egy jó képletből sokkal több kiolvasható, mint egy eset megoldásából.
Néhány kérdés, amivel még lehetne foglalkozni.
- Lehet-e a részsorozatok hosszát leíró függvény ismeretében egy teljesen általános megoldást összehozni?
- Mire használhatók ezek az összefüggések?
- Nem egész számokra érvényes-e?
- Irracionális számok esetén működik-e
stb.
A leírt változatok ötletei tényleg menet közben jutottak eszembe, a megoldásuk igazi szellemi izgalmat jelentett. Ha van hajlamod az ilyen kérdezz-felelek játékra, sok izgalmas dolgot találhatsz a világban. Addig jó, amíg az ember kíváncsi és kérdez.
DeeDee
***********
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!