Honnan tudom hogy végbe megy- egy adott kémiai egyenlet vagy nem?Hogyan kell ezeket az egyenleteket megcsinálni és megérteni?

Hát erre nincs egyetemes szabály, több különböző fajta reakció van, és mindegyiknek megvannak a maga szabályai és kivételei. A kémia tananyag nagy része ezeknek a megértéséről szól, nem igazán lehet összefoglalni pár bekezdésbe.

De az említett példákat felhasználva leírhatom az érintett szabályokat, de a valóságban ezek nem fednek le mindent. Mindig vannak kivételek és semmi sem fekete-fehér.

Fémek oxidációja:

A legtöbb fém esetén végbemegy az oxidáció, ez alól pár kivétel van, az olyan nemesfémek mint például: arany, platinum, irídium. Meg pár ami csak magas hőmérsékleten reagál oxigénnel, ebből sok van de pár példa: réz, ozmium, higany. Talán ennél a reakciófajtánál van a legtöbb kivétel és extra szabály, itt nagyrészt be kell magolni a kivételeket.

Fémek oldódása savakban. Ez viszonylag egyszerű, azt kell megjegyezni hogy ha a fém standard elektród potenciálja negatív, akkor valószínűleg oldódik mindenféle savban. De ha pozitív akkor csak oxidálósavakban oldódik. Erre a leggyakoribb kivétel/trükkös kérdés a réz oldódása kénsavban. A réz st. elektród potenciálja pozitív, a kénsav normál körülmények között egy redukáló sas, így nem oldja a rezet. De a tömény forró kénsav képes oxidálósavként viselkedni, így a forró cc. kénsavban már oldódik.

Fémek oldódása vízbe. Hát erre is vannak szabályszerűségek, de egyszerűbb csak simán megjegyezni hogy az alkálifémek erősen reagálnak vízzel, alkáli földemék közül a berillium nem reagál, magnézium csak forró vízzel, a többi pedig hevesen reagál vízzel. Van pár kivétel alumínium technikailag hevesen reagál vízzel, de a védő oxidréteke megvédi.

Fém-fémsó cserereakció. Itt is a st. elektród potenciált kell figyelni. Úgy ahogy az erősebb sav a gyengébbet kiszorítja a sójából, a negatívabb fém felszabadítja a pozitívabbat a sójából.