Miért hevesebb a kálium reakciója vízzel, mint a nátriumé?

Amikor az alkálifémek reagálnak vízzel, akkor 0 oxidációs állapotból +1-esbe kerülnek, hiszen ők így érik el a nemesgáz-szerkezetet. Tehát magyarán leadnak egy elektront, amit a víz hidrogénje vesz fel, aki ettől elemi állapotba kerül és gázként távozik, a vízből meg marad egy OH- ion, ami a fémionnal együtt alkot például egy NaOH molekulát. Látható tehát hogy a fém egy elektron leadására törekszik. Ez a folyamat energiafelszabadulással jár, mert az elemek mindig a nemesgáz-szerkezet elérésére törekszenek, mert az a legkisebb energiájú állapot. A Na és K az első főcsoport eleme, így 1 vegyérték elektronjuk van, ezt kell leadniuk. Ez az a folyamat ami energiafelszabadulással jár, hiszen a legkisebb energiájú állapotba tudnak kerülni miatta. Végsősoron tehát a kérdés: mekkora az egyes fémek ionizációs energiája? Azaz melyikük ad le több energiát amikor 0-ról +1-re oxidálódnak.

Mitől függ az ionizációs energia? Hát attól, hogy az az egy szem elektron milyen távol van az atommagtól. A kálium esetében eggyel több a betöltött héjak száma mint a nátriumnál, ezért a K elektronja messzebb van a magtól. És mivel az elektron negatív, a mag meg pozitív a sok proton miatt, ezért ezek vonzzák egymást. Mikor könnyű tehát leszakítani az elektront? Ha kicsi a vonzás, azaz ha távol van az elektron a magtól. Ekkor a reakció sokkal könnyebben megy, mert kisebb vonzó energiát kell legyőzni, azaz a reakció gyorsabban tud lejátszódni. A nátriumnál ez az elektron-lehasítás nehézkesebb, lassabb folyamat, mert az ő elektronja egy héjjal közelebb van a maghoz, ezért az jobban vonzza őt. Még lassabb a reakció a lítium esetében, ahol a pici távolság miatt még erősebb a vonzás, még nehezebb leszedni az elektront. Remélem sikerült megértetni, de ha nem lenne világos kérdezz bátran! :)