Fiatalok! Miért utáljátok legtöbben a fizikát?

Mert nem értik, és nem érdekli őket. Különben is ki kíváncsi képletekre? Meg a bemagolandó szabályokra?

Ezektől függetlenül én általánosban nagyon szerettem, mert minden órán kísérleteztünk, de középiskolában már tök szar volt, mert csak nyomta a sódert, de soha semmit nem kísérleteztünk. Pedig az egyik legcsóróbb általános iskolába jártam, érdekes ott tudtunk, a puccos válogatott kölköket tömörítő középiskolában meg semmit, csak annyit egyetlen egy alkalommal, hogy azt a rudat megdörzsölte, és felszedte vele a papírokat. De krva érdekes.

Tanárfüggő...

Ált iskolában szerettem, mert a tanár érdekesen és jól magyarázott, sokat kísérleteztünk, vagyis a gyakorlati részét is átvettük a fizikának.

Jött a középsuli, ahol kaptunk egy kretén tanárt, aki unalmas idegesítő, ráadásul utált mindenkit, és még magyarázni sem tudott...

Azért, mert lassan kikopnak azok a tanárok, akik még tényleg fizikát akartak tanítani. Mivel a tanári pálya presztízse alacsony és a fizetés is kevés, ezért aki érti és szereti a fizikát, már évtizedek óta inkább mérnöknek vagy fizikusnak megy. A tanári pályán tehát az "alja" marad: azok, akik konyítanak ugyan hozzá, de annyira azért nem voltak jók, hogy fizikus legyen belőlük.

Az ilyen emberek pedig nem biztos, hogy a legjobb tanárok lesznek. Ráadásul a fizika tanítása nehéz is: ahhoz, hogy a gyerek megértse, muszáj kísérletezni. A kísérletet meg elő kell készíteni, fel kell készülni az esetleges hibákra... Sok a gond vele. Ha ezt egy lelkes pedagógusnak kell megtennie, nincs gond, de aki azért lett fizikatanár, mert épp úgy sikerült neki, az hamar elveszíti a lelkesedését.

Azon kívül a kísérletezésben a kísérleti eszközök hiánya is gátolja a pedagógust: a természettudományos kísérleti eszközök jó része 40 éves is elmúlt. Éppen ezért hol működnek, hol nem. No de mindig megvolt az indok, miért nem cserélik le őket: az orosz nyelvet felváltotta az angol, kellett rengeteg angol szótár. Utána fejlődött a számítástechnika, kellettek a számítógépek. A fizika meg ugyanaz, az nem változik...

A tankönyvek sem a legjobbak: kevés az olyan kiadvány, ami kellő gyakorlati ismeretet ad a gyereknek. Ha leül egy könyv elé, az tele van képletekkel, grafikonokkal, amiket ő nem ért. Csak hát egyszerűbb egy képlettárból bemásolni a képleteket, mint hosszú, szemléletes magyarázatot írni...

Egyáltalán nem könnyű tehát tanítani a fizikát, de sajnos a diákok sem vevők rá. A matematikai tudásuk egyre alacsonyabb, így a számítási feladatokban az egyenletrendezésre csak néznek, de nem értik. A gyakorlati ismeretük is egyre kevesebb: jó részük csak ül a számítógép vagy a TV előtt és hiányoznak azok az emlékek, amelyekhez lehet kapcsolni egy-egy jelenség magyarázatát: libikókázás (kétkarú emelő), lefagyott járda felszórása homokkal (súrlódás), melegben nehezen járó ajtózárak (hőtágulás), edényfogó híján a fazék fülével megsütött kéz (hővezetés). A fizika ugyanis arról szólna, hogy a mindennapokban előforduló elsőre megmagyarázhatatlan jelenségeket szedjük rendszerbe. Csak mivel a gyerek mindennapjait egyre inkább a bambulás tölti ki (akár MP3-lejátszóval a fülben, a buszon, hazafelé tartva, akár a számítógép előtt ülve, akár a TV-t nézve), ezért nincs semmi, amit fel lehetne neki hozni példaként egy-egy jelenségre. Azt meg hiába mondom el neki, a súrlódás magyarázatakor, hogy ha beolajoz egy csapágyat, könnyebben forog, ha soha az életben nem szerelt otthon biciklit az apjával, mert inkább a számítógépen játszott... Meghallgatja, elhiszi, de nem úgy fog eszébe jutni, mint egy saját élmény és nem is tud rá építeni a későbbiekben.

Én sem szerettem a fizikát, s nem tudtam akkor, hogy miért. Órákat görnyedtem a könyv fölött, hogy a szabályokat megtanuljam, s mindig elkalandoztam. Talán azért, mert egyik fizika tanárom sem vitte túlzásba a kísérleteket. Szerintem azzal érdekesebbé lehet tenni az órát és jobban érthetővé is.

(Csak akkor szerettem a fizikát, ha számolási feladat volt, mert matekból jó voltam)

Én emelt szintű fizika szakon tanulok középiskolában, és azt veszem észre, hogy egyre több a humán beállítottságú ember az iskolámban, és nem értem miért jönnek reálos suliba.

A 17:39-es érdekeseket mondott, engem nagyon érdekel a fizika, fizika laborba tanulunk és mindig van kísérlet, tanárnak mennék is meg nem is (mennék mert érdekel a fizika, de ugyebár a tanári állás manapság.. Pfff) inkább valami mérnöki dolog érdekel.

nekem nincs vele bajom, sőt:)

bár én vegyész vagyok és a vegyészethez köthető részeket szeretem jobban. Csak az idegesít hogy sokszor olyan példákat adnak, ami eléggé távol áll a valóságtól

persze ez a kritika a szakmám miatt van:))