"Örülj, hogy fiú! "?

Mi a kérdésed???

Én is kislányt vártam, aztán fiú lett! Azonnal beleszerettem! Azóta nem tudom elképzelni, hogy kislányom legyen! Ha megszületik te is így fogod érezni!

Azt hiszem, én értem a kérdést. De, ha tévednék javíts ki. :) Én mindig kislányos anyukának képzeltem magamat, igazi lánykás dolgokkal. Rózsaszín szoba, babázás, gyöngyfűzést stb. Ehhez képest a 20. heti 4D-n kiderült, hogy 99%, hogy kisfiút várok. Egy kicsit besokkolt a dolog. Nem mondom, hogy szomorú vagyok, csak egy kicsit "csalódott". Igyekszem pozitívan nézni a dolgot, és örülök a babának, és persze a lényeg, hogy egészséges legyen... Most 29 hetes vagyok, és talán már kezdem elfogadni a tényt, hogy nem lányos anyukat leszek. Legalábbis egyelőre nem. :)

Apuka örül? Légy boldog hogy megajándékozod egy fiúval, a férfiak nagyon szoktak ennek örülni! Aztán jöhet majd a kislány is! :)

Nekem már van lányom is és fiam is. Elsőre nagyon lányt szerettem volna, lett is. A férjem viszont nagyon csalódott volt kb. fél napig. Komolyan lelkiismeret furdalásom volt miatta. Aztán közölte, hogy akkor szülök neki még egyet. Mondtam, hogy ok, de nem sok korkülönbséggel. 14 hónapra rá megszületett a fiam. A lányom már megszületése után két perccel tiszta apja volt, mint kinézetre, mint természetre. Imádom, nagyon büszke vagyok rá. Igazi nyugodt, csendes, megbízható gyerek. Tényleg mindenkinek ilyet kívánok. Ő viszont annyira apás, hogy ha apa hazaér, én labdába sem rúghatok. Néha nagyon rosszul esik. Kisfiam inkább az én családom genetikáját örökölte, kívül- belül egyaránt. Igazi durr bele csávós fajta. Van benne élet rendesen és ezt annak ellenére is imádom benne, hogy nagyon fárasztó. Viszont annak ellenére, hogy ő is apásnak mondható teljesen más a kapcsolatom vele. Ő igazi bújós, szeretgetős fajta, megadja az anyjának, azt, ami egy nő álma: szeretget, puszilgat, ölelget. Összegzésül minden gyerek más, az enyéim is, pedig ugyan úgy nevelem őket. Mindegyiknek vannak jó és rossz tulajdonságaik, teljesen mindegy, hogy fiúk vagy lányok. És még egy észrevétel: ahhoz képest, hogy mennyire fiút akart a férjem, mondanom sem kell, igazi szerelemben van a lányával, sosem gondolta volna. Lehet, hogy Te is így leszel a kisfiaddal, és abban is biztos vagyok, hogy még egy kis idő, míg lenyugszanak benned a hormonok és tiszta szívedből fogsz örülni a kisfiadnak is.

Én értem a kérdést, meg úgy látom még páran :) Nekünk két fiú után a 3.jön :) Annyit megnyugtatásképpen, hogy egy fiú szinte "szerelmes" tud lenni az anyukájába :) Nem a szó szoros értelmében nyilván, de nagyon nagy szeretetet tud adni. És nagy általánosságban (persze van hisztis fiú, meg kemény csaj is...) de a fiú gyerekek keményebbek, vagányabbak, nem hisztiznek annyit :) Sok barátoknál lányok vannak, és amikor velük vagyunk, pár nap után azt mondjuk... de jó, hogy fiúk :) Persze, jó lett volna kislány, de hidd el, hogy amikor megszületik teljesen mindegy hogy kisfiú vagy kislány... a te gyereked lesz, és hálát fogsz adni az égnek, hogy megismerted!!!