Szerintetek 18 évesen korai egy baba?

Hát ez nagyon sok mindentől függ...

Egy picit bővebben?Hol laksz/laktok?Párod akarja e?Van e anyagi háttér?Tanulsz e még?akarod folytatni?

Azért gondolom, hogy korai, mert legalább az érettségid és egy szakmád legyen meg. Ha van is pénze a párodnak és nem is akarsz dolgozni, de soha nem tudhatod mit hoz a jövő. Legalább egy szakmád legyen, amivel ha kell el tudsz helyezkedni.

Igen.

Szerintem igen. Kb. 14 éves korom óta álmodozom gyerekről, de csak 27 évesen szültem a körülmények miatt. Egy percig nem bánom, hogy így jött, kellett egy bizonyos élettapasztalat ahhoz, hogy most kiegyensúlyozott, boldog anyuka lehessek, akinek van olyan szilárd anyagi háttere, hogy mindent meg tudjon adni a gyermekének amire szüksége van. Nem vágyom már bulizni, szilárd munkahelyem van, lakás, megbízható társ/apuka. Szerintem 18 évesen még nagyon ritka, hogy valaki ugyanezeket tudja biztosítani a gyerekének, bár ismerek olyat, aki velem egy korosztály és 18 éves kora óta a férjével van, három gyerek és nagyon boldogok. De szerintem ez a kivétel, ami erősíti a szabályt! Nem hiszem, hogy véletlen, hogy huszonegynehány éves anyukák panaszkodnak itt, hogy nem bírják a gyűrődést, hiányzik nekik a kikapcsolódás, a "szabad" élet és azt sem tudják, hogy mikor és hogy passzolják le a gyereket a nagymamának, hogy kicsit lazuljanak. De persze mint írtam nem lehet kiszámítani a jövőt, simán előfordul olyan, aki 18 évesen anyuka és végig nagyon jól alakul az élete, boldog marad, ahogy az is, hogy valaki 30 évesen szül biztos anyagi és egyéb háttérrel és mégis kikészül 1-2 éven belül. Szerencsére nem vagyunk egyformák, de egy gyerek nagyon-nagy felelősség és nagyon sok lemondással jár, amit már nem lehet visszacsinálni! :)

Én középiskola utolsó évében, 4. ben lettem terhes. Engem is sokan le akartak beszélni róla. De én nem hagytam. 7 hónapos terhesen ballagtam, írásbeliztem, 8 hónaposan szóbeliztem. Apuka dolgoztt, ő 1 évvel idősebb volt, mint én. 1 év kihagyással elkezdtem a fősikolát levelezőn. (már rég lediplomáztam). A kis-nsgylány már 10 éves, gyönyörű, okos, imádnivaló. Jó, anyu nagyon sokat segített, de ez nem a korom miatt volt, amúgy is segített vona, meg most is segít, jön a kistesó. Egyébként az élet engem igazolt, az apukája 25 évesen egy balesetben meghalt. Mondja valaki, hogy nem áéletem legjobb döntése volt, hogy megszületett? Egyébként épp tegnap mondta, amikor a tévében ment az a reklám, amikor a kiscsajt betolják a műtőbe abortuszra, hogy: anya, én úgy örülök, hogy nem vettél be gyógyszert, amitől meghaljak!