Vannak mások is, nők, akik nem akarnak gyereket még harminc év felett sem?

Szia!

Én 35 vagyok, és sokáig dilemmáztam (más okokból) a gyerekvállaláson. Aztán arra jutottam, hogy megbánnám, ha nem szülnék- akkor, amikor már nem lehet.

Kérdésedről az jutott eszembe, hogy a gyerekvárásnak egy része csak az adminisztráció- de a lényeg nem erről szól. Sokaknak nőgyógyász-iszonyuk van. megint másoknak a saját testükhöz való viszonyuk áll fejre a nagy pocak miatt. Vannak, akik napi két doboz cigi nem elszívásával viaskodnak nap mint nap, mert terhesek.

Megint mások a szüléstől rettegnek az átlagnál sokkal-sokkal jobban 9 hónapon át.

Amitől Te félsz, irtózol, az egy-két évig tart. De utána lesz egy gyereked!!!

Senki nem fog elítélni emiatt, sőt, ha nem vállalsz babát, azért példás az eseted, mert nem szülsz úgy, hogy hadilábon állsz a gyerek akarásával... és ezt vállalod is.

Azt kívánom, bárhogy is döntesz ne bánd meg soha-soha! :)

Szia!

A védőnői tanácsadást egy formanyomtatvánnyal elintézheted, csak alá kell írnod, hogy nem tartassz igényt rá, és akkor nem fog látogatni. Terhestanácsadásra is csak az anyasági támogatás miatt kell járni (nem emlékszem pontosan kb. 6 alkalom kell hozzá, de lehet, hogy kevesebb).

A terhességgel járó kellemetlenségek meg nem mindenkinél jelentkeznek (jó mondjuk a pocakod megnő :), nekem pl. nagyon könnyű terhességem volt, se hányinger, se rosszullét, semmi nem jelentkezett, szülni pedig epiduráls érzéstelenítéssel szültem - így az sem viselt meg.

Nem akarlak támadni, mindenkinek a saját dolga, hogy hogy dönt, de jól gondold meg, nehogy később megbánd, mert ez az élmény, hogy anya lehetsz a legcsodálatosabb dolog egy nő életében.

Mérlegelj, hogy mi szól mellette, ellene!

4 hós kislány anyukája

Amikor én hasonló gondolatokkal viaskodtam, akkor azt mondta egy pszichológus, hogy nem kötelező mindenkinek gyereket szülni a társadalmi elvárások miatt, ha valaki nem érzi hogy szeretné. Ettől én annyira megkönnyebbültem. Nem kell mindenkinek szülni! Én féltettem a szabadságomat, hogy majd nem én osztom be az időmet, hogy fogok utána kinézni, ráadásul az alakom a munkám kelléke, hogy nem akkor és oda megyek ahová akarok stb. De mindenki azzal nyaggatott a környezetemben, hogy mikor lesz már gyerekem és hogy kicsúszok az időből. Ez annál inkább ellenállást váltott ki belőlem. Aztán közöltem, hogy ne is mondják, mert nem akarok gyereket. Anyukám sem örült ennek, láttam rajta, de neki volt a legtöbb esze, mert ő volt az egyetlen aki nem b...szogatott. Aztán a pszichológus megnyugtatott és kész. Én azt nem értettem, hogy mikor érzem a vágyat, vagy az nincsen, csak elhatározás kérdése, szóval nem értettem hogy is működik ez a gyereket akarok érzés. Na ehhez képest eltelt egy csomó idő. Most 38 éves vagyok és egyszer csak nem tudni mitől és mikor elmúltak ezek a kételyek és most 35 hetes terhes vagyok és nagyon boldog. Ne erőltesd! Vagy eljön az ideje és érzed majd, vagy nem és akkor sincs baj. Ne gondolkozz ezen mert csak ellenérveket fogsz gyártani. Én még főiskolára is elmentem munka mellett nappalira, hogy legyen mire hivatkozni, hogy most éppen miért nem lehet szülni. De a végén már alig vártam az államvizsgát hogy jöhessen a baba. Az pedig hogy azonnal sikerült roppant meglepett. Aztán a 11. héten meghalt a magzat és akkor éreztem hogy én tényleg akarom a babát. Az életben semmi sem véletlen ennek így kellett lennie. Júniusban újra terhes lettem és már nem meglepetést éreztem, hanem igazi boldogságot.

Sok szerencsét és van még időd hidd el.

Bocsánat, ha hosszúra sikerült!

szerintem mielött döntenél keress meg egy pszihológust és ez nem rossz indulat ki fogod beszélni magadbol ezeket a dolgokat amitől félsz és utána lehet hogy teljesen másként látod majd a világot átalakul az értékrended , a fontos dolgok és minden hidd el segít , nekem is segített csak azzal a különbséggel hogy én azóta szeretném csak nem sikerül , és azóta még jobban szeretném ...

De szívből kívánom hogy úgy legyen ahogyan szeretnéd és akárhogyan is döntesz mindig boldog maradsz egész életeden át , mert egy rossz elhamarkodott döntés mindent tönkretehet.

ui:

Szerintem a párod szíve vágyát is figyelembe kéne venned mert egy párkapcsolat nem egy emberről szól , közös döntések , és beszélj vele ha nem is szeretnél semmiképpen szülni és segítséget sem szeretnél kérni abban hogy változzon a véleményed még mindig ott van az a lehetőség hogy fogadjatok magatok mellé egy árva pici gyermeket az is nagyon boldoggá tud tenni két embert.

Első vagyok. Örülök, ha hasznosnak találtad a válaszomat. Utolsónak: nagyon szép a történeted, és az is, hogy őszintén írtál magadról.

Kérdező és válaszolók is tündérek, látom! :) De a legjobban az dobott fel, hogy 38 évesen vállaltad a bébit teljes természetességgel!

Gratulálok a babócádhoz, és sok örömöt Mindannyiotoknak!