Akik igény szerint szoptatnak: egyéves babád mennyit szopik? És mikor választja el magát a baba?

én hiába vártam,hogy magától válasssza el magát.két éves múlt mire sikerül elérnem nála.

1évesen még sokat szopizott.kb 4szer nappal.és éjjel is még 2szer.

Pedig 1 évesen már ideje abbahagyni lassan. Neked kell szabályozni, mert ha rajta múlik, még 5 évesen is szopizni fog. Ne aggódj nem fog sérülni a lelke, ellentétben a túl sokáig szoptatott gyerekkel többször jöttek már a szülők nevelési tanácsadásra különböző magatartási és kötődési problémák miatt.

Tudom, hogy nem ez a trendi, amit írok, de a trend nem veszi figyelembe a fejlődési szakaszokat és annak a feladatait. Fizikailag 1 éves kora után már nincsen szüksége az anyatejre, lelkileg is más szakasz a fontos, nem a szimbiózis gyakorlása.

Valamiért az anyák mondanak le nehezebben a szoptatásról. Ennek is megvan a háttere... (pl még sem olyan szupi az a házasság, pótolja az intimitást, megóv a szextől stb..)

Hát az előzővel nagyon nem értek egyet...

Kérdező, az enyém 1 évesen még napi 4-5x szopott, igaz, éjjel már nem (magától). 40 hósan választódott el, szintén magától.

Az, hogy ő mikor érik meg rá, számtalan dologtól függ. Az ő saját kis személyiségén túl te magad is tudsz érte vagy ellene tenni. Bele lehet szólni komolyabban is vagy épp csak egy kicsit; ezt te és a körülmények döntik majd el. Én a lányomra hagytam a döntést, de néha-néha magam is beleszóltam a folyamatba (persze az ő együttműködésével).

Tudom, hogy nem divatos, amit írtam, a mostani divat az, hogy mindent a gyerekre kell hagyni. Anyáink idejében az ellenkezője volt. Igazából egyik sem jó a gyereknek. A túl nagy szabadság esetén, ha mindig ő dönt mindenben, milyen biztonságérzetet ad neki? Ha már kicsiként is ő irányítja a családot, ki védi meg a világtól?

Mindegy, nem vitát szeretnék generálni, csak éppen a másik oldalról is érdemes nézni a történetet.:)

Én sem arról beszélek, hogy a gyerek mindig azt csináljon, amit akar - hanem arról, hogy engedjük neki, hogy a saját tempójában fejlődhessen, persze megóvva őt a veszélyektől. (És a hosszú távú szoptatásnak, úgy tudom, nincs semmilyen veszélye.)

De ez egy másik téma. :)

Én erre a cikkre meg az egész témakörre csak annyit tudok mondani, hogy az, aki hosszú távon szoptat, legyen tisztában azzal, hogy mit vállal fel ezzel!

Persze, nem lehet mindent előre kiszámítani, de én mindig elcsodálkozom azon, amikor az x éves gyerek anyukája kétségbeesve ír akár ide is, hogy az ő gyereke egy cicimumus (ami egyébként nem feltétlenül baj) és képtelen leszoktatni akár csak 1 szopásról is. Anyuka kiborult, ideges, stresszes, a gyerek meg persze egyre jobban hisztizik, mert érzi ezt a feszültséget és átragad rá is. Érzi, hogy ő is felelős ezért, de fél, hogy elveszti azt, ami számára annyira fontos. - Én ilyenkor mindig azon morfondírozok, hogy miért kell ezt megvárni??

Ha valaki úgy érzi, hogy egy bizonyos életkor felett nem tudna már szoptatni (ami jogos, mert nem vagyunk egyformák), akkor kezdje meg időben az elválasztást. És nem kell mindjárt határozottan, erőltetve, centinként, de óvatosan, másfelé terelve a dolgokat, hogy a gyerek szinte észre se vegye. Ha a gyerek nagyon mumus, akkor ne 1-2 hónapot szánjon erre az anyuka, hanem bizony akár fél-1 évet is, mert lehet, hogy csak nagyon lassan fog menni. Nagyon nem jó senkinek, ha az anyuka addig tűr és vár (magában egyre mérgesebben), amíg már robban a bomba.

A hosszú távú szoptatás, én is úgy látom, hogy nem való mindenkinek. De annak, aki ezt választja, akár saját akaratából, akár a gyereke igényét figyelve, hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy egy x éves gyerek már esetleg lassabban mond le róla. Sok türelemre van szükség mindehhez, de egyáltalán nem hiszem, hogy kibírhatatlan lenne. Csak folyamatában kell(het) tervezni, nem az utolsó utáni pillanatban kapkodni.

Egyébként pedig azt a tényszerű kijelentést(!), miszerint a hosszú szoptatás akadályozná a gyerek társas érintkezését, teljes mértékben cáfolom! Ez akkora marhaság, mint ide Lacháza! Aki ezt gondolja, az még sose beszélt "megfelelően" szoptató anyukával. (Mert, ha szabad ilyen hülyén fogalmaznom, szoptatni is többféleképpen lehet: rosszabbul és jobban is. És itt az elvekre és technikákra gondolok, szigorúan objektíve nézve.)