Miért látják áltAlában a kicsi gyerekek A szellemeket?

nyilván nem látnak szellemeket és még csak nem is általános, hogy gyerekek ezt mondanák.

de nézd, itt megmagyarázza egy gyermekpszichológus, hogy miért látnak alakokat a gyerekek és hogy ez milyen folyamatok következménye: [link]

Minden létezik, ki mikor mit érzékel adott időszakban. Idézek a valaki által fent linkelt cikkből -bár, mint a cikkből is kiderült, akadnak felnőttek, akik vmilyen szinten képesek érzékelni többet annál, mint amit a felnőttek túlnyomó része; tehát a cikkből idézek most:

"három-négy, de legkésőbb hat-hét éves korra az ember el is veszti ezt a képességet. Ekkorra érzékszerveink és a tudatunk is annyira kifinomult, hogy az agy egyszerűen nem tudná befogadni, képtelen lenne kezelni a "kétféle világból" érkező ingereket."

Tehát van olyan, amikor a kisgyermek fantáziavilága, képzelete dominál. De ezen felül nekik még azon érzékszerveik fejlettebbek, melyek által többet látnak a világból, mint a tinik, felnőttek többsége.

Ahogy fejlődik a logikai érzék, valamint az anyagi érzékszervek, a világ beszűkül az érzékelés szempontjából, de kifinomultabbá válik ezen kereteken belül, tehát specializáltabb, fókuszáltabb lesz az anyagi világra idővel.

Eleve nézőpont kérdése, mit hívunk anyagi résznek és mit nem. Fokozatos átmenetek vannak, nincs éles határ, hogy "innetől anyag, onnantól meg nem az"... A folyékony hígabb, mint a szilárd halmazállapot. A gáz a folyadékoknál is "hígabb".

Következő pl az éteri szint, régen misztikumnak hitték volna a rádióhullámokat, ha tudtak volna létezésükről, amikor azok még nem voltak ismertek. Persze ma már az akadémikus, materialista kutatók anyaginak hiszik az étert, a rádióhullámokat, mert feltaláltak műszert a mérésére, meg ugye azóta pl rádiókészülékek, tévé, mobiltelefon stb is létezik, melyek éteri hullámokat adnak-vesznek.

Jelenleg ott tart a helyzet, h a nem anyagi entitásokat még nem érzékelik a műszereikkel, ergo alaptalanul hülyének, és/vagy infantilisnek tartják a kutatók azokat, akik érzékelik. Aztán ha feltalálnak majd műszert a "szellemek" (nem anyagi entitások) érzékelésére is, máris létezőnek fogjéák tartani a materialista tudósok ezeket is... De addig elmebetegségnek tartják, ha valaki érzékeli ezeket, vagy kisgyermeki képzelgésnek...

A tudomány gyerekcipőben jár, főleg a butuska gondolkodásmódját, következtetés-rendszerét tekintve... Nem látják a fától az erdőt, elvesznek egy szűk dimenzión belül a részletekben.

Valójában a felnőttek többsége által aktuálisan anyaginak tartott világ épp úgy illúzió, mint minden érzékelés - AZONOS SZINTEN VAN MINDEN SZFÉRA. (Ha a kézzelfogható dolog illúzió, pont ilyen szinten illúzió a "szellem" is. Ha abszolutnak tekinti egy személy a kézzel fogható dolgot, akkor a szellemet is abszolutnak kell tekintenie - de amondó vagyok, ez mind egy szinten illúzió, bár a jelen téma szerint ez most részletkérdés, zárójeles gondolatom.)

Mint tudjuk, a materialista kutatók ennél is tágabb tartományokat kezdtek tudni mérni idővel: röntgen, gamma-sugárzás, stb. Nincs ezekre tetsi érzékelése a legtöbb felnőttnek, hanem csak műszeres. Érdekes, basszuskulcs... mégis valósnak állítják be, de csak amióta van rá mérőműszer. :D

Persze amit aktuálisan nem fedeztek fel, azt misztikumnak állították be, aki viszont saját maga érzékelte, hülyének állítoták be. Majd idővel rájöttek a materialsita kutatók, h mégis valós az a további hullámhossz-tartomány is, és onnantól már persze nem nyilvánították bolondnak, aki a létezését állította előtte is az adott, a legtöbb felnőtt szervei által nem érzékelhető dolgonak.

De az újabb, a kutatók által AKTUÁLISAN meghúzott határon túl érzékelőket mindig lenézték, kuruzslónak, csalónak stb állították be, napjainkban is ezt teszik a kutatók közül a materialisták, tehát a kutatók többsége.

Csaló lgalább annyi van a materialista kutatók között (mennyi sok csaló kapott pl Nobel -díjat, ezek köztudomású tények...), de léteznek csalók más téren is. Mindenhol vannak csalók, és reálisan látók, működő szermélyek is.

Magyarán infantilis, nonszensz a kutatók többségének gondolkodásmódja. Folyton felülírják a meglátásukat, valósnak állítják be, amit korábban nem létezőnek tartottak, amelynek érzékelőit elmebetegnek, vagy infantilisnak állítottak be, tévesen. De amint feltaláltak műszereket, melyek a "kuruzslókat" igazolta, máris nem tartották onnantól kuruzslónak, hülyének őket stb, csak azokat , akik érzékelésére még mindig nem találtak fel anyagi műszert...

A kutatók többsége tehát pszichológiaialg projektál , kivetít: a kutatók többségének a gondolkodása az, ami infantilis, korlátolt, beteges, merev, és pökhendi, beképzelt.

Amire még nem találtak fel műszert, azt valótlanságnak hiszik. Amint feltalálnak műszert a valóság még teljesebb hullámhossz-tartományára, érdekes módon a materialista kutatók hamarosan azt is anyaginak nevezik, előtte meg hülyének nézték, meg kuruzslónak, aki anyaginak, egyáltalán létezőnek tartotta azt a hullámhossz-tartományt...

Ergo minden létezik, ki mikor és mit érzékel, adott időszakban. A kőkemény materialista kutató is sokkal több fajta doglot érzékelt még baba korában, és óvodás korában is.

De ettől még a képzelet , a fantázia világa is létezik. A kisgyermekeknek kettős tudata van, ezt a pszichológia tudománya is elismeri. Ez arra utal, hogy a kisgyermekek tálnyomó része tudatában van, mi a képzelet/játék/fantázia, és mi az, ami nem képzelet.

A kisgyermek azt is tudja, hogy ami nem képzelet, nem fantázia, azok tárgyai lehetnek olyan lények is, melyeket a "nagy gyerekek" és a felnőttek nem képesek érzékelni, hiszen látják a "nagyokon" a reakciót, hogy "jé, anya, apa, nagytesó nem látja -példának okáért- a szellemet".