Szerintetek egy keteves gyereket lehet buntetni es ha igen hogyan?

Szerintem igen. De csak akkor ha rögtön, mert később már nem nagyon fog emlékezni rá/nem fogja érteni, hogy miért kapja a büntetést.

Lényeg hogy ne erőszakkal büntess. Játék megvonás, pihire "kényszerítés" szerintem elfogadható.

Amiket leírtál, az sima kétéves hiszti, nem kell vele foglalkozni. Azaz ezekért nem kell büntetni.

Ha nem akar odamenni x.edik alkalommal sem, akkor tök nyugodtan megfogod, felöltözteted és kész. Úgyis te vagy az erősebb (én pl ezt szoktam is mondai a fiamnak, hogy jobban jár ha hagyja magát, úgyis én győznék). Rögtön utána, ha kész vagytok, vagy akár közben is mondasz/mutatsz valami tök mást, eltereled a figyelmét. Néha elég egy kukucskálás is, ahogy kibukkan a feje a pólóból, és már el is felejtette a hisztit.

Meg kell tanulni lazán venni a dolgot...

Én azt javaslom, hogy először, még ha idegessé is válsz és kedved lenne büntetni, próbáld meg elmagyarázni a gyereknek, hogy mi az oka annak, ha most nem kap fagyit, mi az a pénz, stb. és próbáld mással lefoglalni a figyelmét, valamint ígérj neki későbbi időpontra fagyit, de csak akkor, ha most nem sír és jó lesz. Ez nekem be szokott válni, de ha nem, akkor emeld meg kicsit a hangodat nyugodtan, mert ha túlzottan el van kényeztetve, az később gondot fog okozni.

Tudd, hogy a gyereked értelmes, megérti, ha elmagyarázod a dolgokat, de az más, hogy nagyon is kitartó. Mindenesetre a sok szeretettel nem tudod elrontani. Sok sikert!

Igen, lehet, sőt kell is, mert minden ellenkező elmélettel szemben a büntetés is a nevelés fontos része.

Kétéves korban még nem lehet az értelemre hatni. Éppúgy, mint az állatvilágban, az embernél is "fizikai eszközökkel" kell értésére adni a gyereknek (kölyöknek...), hogy ki a falkavezér. Alapvető dolgokra, mint pl. az öltözködés, nagyon határozottan, sőt, ha kell, kemény erőszakkal kell rávenni a gyereket, mert ebben a korban csak abból tanul. A hisztit pedig csírájában el kell fojtani, hangos szóval (mert arra érzékeny a gyerek), vagy popsira ütéssel, mert a szabadjára engedett hisztinek később beláthatatlan következményei lehetnek.

Bármennyire fáj is a szive a szülőnek (különösen az anyukának), ha keményen kell bánni a gyerekkel, meg kell tennie. Azzal ugyanis nem csak a saját helyzetét könnyíti meg, hanem a gyerek is gyorsabban tanulja meg a helyes viselkedési normákat.

Egy dologra figyelj szerintem mindenképp. Ebben az időszakbak nagyon fogékonyak. Tehát ha elmennél a boltba és nem akar menni (legyen érvényes bármire), te meg azt mondod neki hogy akkor kapsz egy "valamit" akkor később kezelhetetlenné, telhetetlenné válhat. És később nagyon sok kellemetlen pillanatot szerezhet neked. Így próbál hat befolyásolni hogy nyilvános-helyen üvölt, megáll és durci se előre se hátra, megüt ect. Te csal a legnagyobb lelki nyugalommal hagyd ott, ha látja hogy nem érdekel. Viszonylag rövid idő alatt felfogja adni. Te vagy az idősebb, minden ütőkártya nálad van. :)

(Barátom fia volt hasonló kaliber. Az anyja ígért neki fűt meg fát csak ne hisztizzen. Elmentek egy multiba. Játék osztálytól 2 sornyira összefutottunk egy régi ismerősével. Alex meg elment a játék osztályig nézegetni nem telt el 5 perc és egy halom cuccot tolt maga előtt legalább úgy ~100.000 ft értékbe de még a legfelső polcról való cuccot is megszerezte. Amíg egészet vissza pakoltuk elment 30 perc közbe akkora hiszit csapott hogy: először csak visított a földhöz vagdosta magát,hirtelen felpattant belerúgott a bevásárló kocsiba meg majdnem 1 vásárlót is megrúgott. Kapott egy pofont pár percig úgy tűnt. észre veszi magát, aztán folytatta. Azzal a vásárlás véget is ért. Fel lett ajánlva neki közbe egy kisebb műtyűr :"ha befejezed megkapod ezt." de semmi haszna nemvolt nem is kapott semmit. Végül az lett az eredmény hogy körbetelefonáltak hogy még véletlenül se vegyen neki senki semmit még karácsonyra se!) majdnem 3 éves.

A gyerekekhez tűrelem kell.

A 2 éves kor körűli dackorszak azért van, mert tudatára ébred, hogy ő egy önnáló lény. Túlzottan elnyomni nem érdemes, lehet a gyereknek is akarata.

Fizikailag bántalmazni, akár csak kicsit is, senkit sem javaslok.

Szánj rá időt, egy kis huzakodásra, meg amiket már írtak, vagy használd a fantáziádat. Ez a dackorszak szűkséges a gyereknek és megnyugtatlak, el fog múlni.

Nevelni azért lehet... Szeretettel...

Bosszankodtam én is anno (5 gyerekem van 4 unokám) de sokat meséltem a gyerekeknek. Eleinte könyvből, majd később magam is kitaláltam meséket, egészen jókat. Mesélj neki a makacs nyusziról, vagy amit el akarsz neki mondani, azt mondja el a Gombóc Artur, vagy történjék vele meg. Tudod: kis csokoládé, kerek csokoládé, meg mindenféle cs...

Többet ésszel,(és humorral) mint erővel...

Ime egy példa, amit akkor mondtam, mikor nem akart oviba menni:

"Az erdőben él a nyuszicsalád, a legkisebb nagyon makacs. Mindenre azt mondja, nem megyek, nem csinálom... toporzékol. Egyszer aztán a mamának dolgozni kell menni, hát a m.ny. oviba kell menjen". Hiszti. Erre a mamanyuszi ecseteli az ovoda szépségeit:" de hát tudod ott rengeteg játék van, meg társak, akikkekel játszani lehet, pici székek, asztalok, még a wc is direkt gyerekméretű. A m. ny. mindenre azt mondja : nem megyek." Ecseteld jó sokáig, ha kérdez a gyerek, az jó, válaszolj arra, amitől fél.

"Aztán másnap mégis elmennek az oviba. Ott a m. ny. mindjárt jól elvan," mondj olyat, amit a Te gyereked szeret, "Mama el, majd jövök." Mikor érte jön a m. ny. éppen kedvenc játékát játsza, mondjuk várat épít. Mondja az anyukája, gyere megyűnk haza, mire a válasz: Nem megyek." Erre ugye győzködni kell," de hát otthon várnak a testvéreid, itt senki sem maradhat, mindenkinek haza kell menni, holnap megint eljöhetűnk."

Oszlasd el a félelmeit, fél a kicsi elszakadni a családtól, meg tart az idegenektől. A végén a konkluzió:

"Aztán később a m.ny. se volt már olyan makacs, mert rájött, hogy a felnőttek jót akarnak neki és egészen rendes nyuszi lett belőle."

Persze bőbeszédűen, folyékonyan és találékonyan. Nap közben is bátran mesélhetsz neki. Tapasztalatom szerint mindenre rá lehet őket venni. Persze tovább tart, mintha bottal idomítanád. De nem is biztos, hogy tovább tart. Itt uis. nincs ellenreakció.

Tanítds mindenre.

Csaba fiamnak volt egy fürdőszobai vizikereke. Nem tudom mit mondhattam neki róla, mert egyszer, mikor egy autókiállításon látott egy turbófeltöltő modellt, kértem az ott álló személyzetet, mondjon pár szót a srácnak. Lenézően kérdezte: 5 éves gyereknek? majd megkérdezte a srácot: Na tudod Mi ez? - Persze, egy turbina. majd röviden, velősen elmondta a turbina főbb jellemzőit. Még az én szám is tátva maradt. Igaz Ő 3 évesen jobban ismerte a kocsimárkákat mint én.