Első nap a beszoktatásból a bölcsibe, miért csinálhatta ezt?
2 éves fiammal ma kezdtük a bölcsis beszoktatást! Már egyszer voltunk egy délelőtt, akkor nagyon szerette, minden gond nélkül eljátszott egyedül. A múlt héten voltunk ebédet befizetni, akkor is ott akart maradni és alig várta hogy újra menjünk a kispajtásokhoz! :) Nyugodt is voltam hogy ma még nem lehet nagy gond, hiszen szeret ott, sok játék, meg minden, egyenlőre én is ott vagyok mellette, úgyhogy gond egy szál se. Erre fel úgy fél óra nyugodt játék után egyszer csak elszakadt a cérna. Ki akarta nyitni a bölcsis néni fiókját, akkor szóltam hogy nem szabad és onnantól kezdve tisztára kikattant. Folyton sikongatott, ütötte a saját fejét. Hiába próbáltam vele beszélgetni hogy nyugodjon meg, mesélje el mi a baj vagy menjünk játszani, semmi nem jött be. Átrohant a terem másik végébe és teli torokból sikított... Gondolhatjátok tök kellemetlen volt, egyszerűen csődöt mondtam, nem tudtam kezelni a helyzetet. Persze volt hogy odajött hozzám, odabújt, de utána mindent ment tovább. Aztán egy játék végül elterelte a figyelmét, de még volt hogy aközben is csak úgy minden előjel nélkül sikítani kezdett.
Egyszerűen nem értem mi miatt kattant ki ennyire? Eddig is volt már hogy valamit nem volt szabad, persze néha otthon is sikít (sajnos), de ilyen kifakadást még nem láttam tőle. Szabályosan látszott rajta hogy dühös! Mint aki azért csalódott mert azt hitte hogy a bölcsiben minden az övé és mindent szabad!?! Vagy egyszerűen csak érzi a változást? Eléggé kétségbe vagyok esve mi lesz akkor még ezután....
válasza:Szerintem az elsö.
Eddig szuper volt, de rájött itt is vannak határok, amiket ö nem léphet át, így inkább menjetek haza ahol minden az övé.
Ez mindegy hogy bölcsi vagy ovi ez minden gyereket nehezen érint.
türelem, csak ne add fel.
válasza:Egyet értek az első válaszolóval. Az én fiam pl. elkezdte ütögetni a gyerekeket a bölcsis beszoktatás első napján. Nem mondom, hogy soha ilyet nem tett, de szép szóval, magyarázattal mindig le tudtam állítani. A bölcsiben nem. Másnap újra kezdte.
Szerencsére beteg lett, így itthon voltunk a következő hétfőig. Minden nap elmondtuk neki apával, hogy nem szabad ilyet tenni, mert az fáj a gyerekeknek, s ha továbbra is csinálja, itthon elpakoljuk a kedvenc játékát. A következő héten már nem volt gond.
Nálunk is a közös tulajdonú játék volt az alapprobléma, ami miatt ütögetni kezdte a gyerekeket, mert elkezdte kiabálva hajtani itthon, hogy "Elvesszük játékot babától!". Mi erre annyit mondtunk, hogy "Nem, elkérjük. S ha nem adja, megvárjuk, míg leteszi."
Most a második hetet kezdte, múlt hét szerda óta nem vagyok bent vele. Állítólag nincs verekedés és szépen eljátszik. Minden reggel öltözésnél elkiabálja a teljes "szabályt". "Elvesszük játékot babától", erre én annyit mondok, hogy "Hogy? Rosszul hallom.", ő folytatja "Elkérjük játékot babától.", én megkérdezem "És ha nem adja?", ő "Megvárjuk babát.". Nem hiszem, hogy teljes mértékben megértette a közös tulajdon fogalmát, de a verekedés a gondozónők elmondása alapján megszűnt. Az osztozkodást meg szép lassan majd ő is megtanulja.
A másik, amire nekem anno felhívták a figyelmemet a gondozónők, hogy a beszoktatás alatt ne foglalkozzam a többi gyerekkel. Mármint ne játsszak, beszélgessek velük, mert féltékeny lehet a saját gyermekem.
Ne aggódj, ő is hozzá fog szokni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!