Mit tegyek, ha úgy érzem nem tudok megbocsájtani a lányomnak?
Figyelt kérdés
A lányom 16 éves, és sajnos kiderült, hogy terhes...15 éves koráig semmi baj nem volt vele, jó tanuló volt, annyira jó volt a kapcsolatunk, szép nyugodt családi életünk volt. Bekerült abba az iskolába, amibe akart, jól is tejesített, rendes barátai voltak. Aztán udvarolni kezdett neki egy olyan fiú, aki nem tipikusan a lányos anyukák kedvence. Tiltani nem tiltottuk, mert én is voltam kamasz, azzal féltem, hogy még jobban a karjaiba löktem volna. Nem is gondoltam, hogy túl komoly lenne köztük a dolog, nem maradt ki soha estére, nem aludtak egymásnál, de hát mint látszik a dolgot megoldották máshol. A lányom direkt későn szólt, mikor már nem is gondolhattunk más megoldásra, mint hogy meg kell tartani a gyereket. Azóta teljesen depressziós vagyok, hogy nem vettem észre, mi folyik köztük, hogy valami nincs rendben vele. Bánt, hogy hazudott nekem, hogy nem bízott meg bennem, hogy felelőtlen volt, hogy felborul az egész eddigi életünk, hogy én fogom ezt a gyereket felnevelni, hogy nagyon nehéz élete lesz a felelőtlensége miatt mindenkinek. Hibás vagyok én is biztos, mert csak meg történt ez, de nem bírok ránézni, mély és őszinte harag van bennem, pláne mikor látom, hogy ő meg örül...Meg kell bocsájtanom, de nem tudom hogyan :(2015. máj. 1. 10:57
1/18 anonim 
válasza:
válasza:Huha. Sajnalom. Nem tudom ki mit rontott el vagy sem. Meg kicsik a lanyaim otletet sem tudok adni. A megbocsajtas a Te dontesed lesz. Egy szakember segithet meghozni ezt a dontest. En megprobalnam kiadni a duhomet es utana leulnek beszelgetni a lanyommal ugy gondolom. En ha nagy a problema csak uvoltessel tudom kiadni a gozt. Van erre egy box zsakunk a garazsban. Utom-verem uvoltok es elmonom minden olyan erzesemet amit ki akarok adni. Altalaban nagy boges (megkonnyebbules) a vege. Utana tiszta/tisztabb fejjel beszelgetni a jovokeprol. Megprobalni mindenkeppen a leheto legkozelebb hozni egymashoz az o/ok es az en/mi elkepzelesunket. Mindenkepp nagy aldozattal jar mindket reszrol. Sok erot Nektek!
2/18 anonim válasza:
válasza:Lehet előbb magadnak bocsáss meg a történtekért, hogy okolod magad, és a lányod iránt érzett érzésekért. Nem vagyok hívő, de egyszer ezt hallottam: ha Isten adott báránykát, ad hozzá legelőt is. Itt ne csak anyagiakra gondolj, hanem lehetőségekre az életben. Ha tényleg nehezen megy a megbocsátás tudom ajánlani a Ho'oponopono- t. Nem voltam és vagyok ilyen helyzetben, csupán hasonlóban. Túl kell lépned, el kell engedned a negatív érzéseidet, mert ez nagyban megkönnyíti a helyzeteteket. Vegyél részt a lányod életében mialatt a szíve alatt hordja azt a pici életet. A lányod ajándék és áldás, mondj érte köszönetet, hogy van. És a kicsiért is. Kívánom, hogy nyílj feléjük szeretettel! Fordulj magad és ő feléjük is megértéssel. Tapasztaltabb vagy, mint ő, járj elől jó példával.
3/18 anonim válasza:
válasza:"hogy felborul az egész eddigi életünk, hogy én fogom ezt a gyereket felnevelni,"
Muszáj ezt?
Persze értem én, hogy még ha a gyereked 100 %-osan is felkészül a feladatra (már amennyire egy tini tud), akkor is a teher nagy része a tiétek lesz,
de én azon lennék (persze lehet, te is azon vagy), hogy megértessem vele, hogy NEM nekünk szüli, ha már ilyen okos fejjel így döntött, hanem magának!
Hogy nem az lesz, hogy ő bulizik, tanul és a nagyi majd csed-re, gyes-re megy... hanem neki kell áldozatokat vállalni.
Talán, ha nem "örülne annyira, hogy átvert titeket (értsd: nem tudtátok abortuszra bátorítani - egyébként 18 év alatt 18 hét a határ)", ha jobban átérezné a döntésének a súlyát, akkor te se haragudnál rá ennyire.
4/18 anonim 
válasza:
válasza:Ezt en sem tudnám megbocsajtani. Nekem is lányom van, bár ő meg fiatalabb. Pont a múltkor beszéltünk a férjemmel, mi lenne , ha egyszer kozolne, hogy terhes. Én azt mondtam, z ő döntése kell hogy legyen én se ra beszélni, se lebeszelni nem fogom a babarol. Viszont ha sumakol, vége. Tehát ha eltitkolna a terhesseget, a minimális segitsegnel -értsd, itthon lakhat, eltartom, a gyerekkel egyutt - többet nem kapna és amint nagykoru, mehet amerre lát. Ha egy szülő annyit nem érdemel, hogy a gyereke őszinte Legyen hozzá, pláne ha olyan köztük a viszony, akkor a gyerek sem érdemel többet a minimumnal.
5/18 A kérdező kommentje:
Sajnos biztos, hogy ezt a gyereket én fogom nevelni, látom, ismerem a lányom, jó pát évig nem fog ő még pénzt keresni, és igazából nagyon szeretném ha tovább tanulna. Az dühít a legjobban, hogy látom nyugodt, mert tudja, hogy mi majd anyagilag meg lakhatásilag itt vagyunk és leszünk is nekik, így nagy baj nem lehet. Legalább is most, de ki tudja ez a fiú hol lesz egy két év múlva...Ő rá nem lehet számítani, a szüleire se igazán, ez ami terhünk lesz. Egy barátnőm szerint egy kamasznak az a legnagyobb büntetés, hogy igenis anyává kell vállnia, mert akkor jön csak rá, mi is az élet valóság. Úgy érzem, ez a neheztelés örökre bennem marad, és őt még csaknem is érdekli...Képtelen vagyok az érzéseiről még csak érdeklődni is, mert nem érdekel, engem most csak az érdekel, mikor tudok végre aludni este, az állandó szorongás helyett, hogy mi, hogy lesz, és hogy ne kelljen a férjemet hallgatni, amint erős jellem ellenére, a fürdőben zokog, a csalódástól, és az anyagiaktól valóaggódástól....
2015. máj. 1. 11:59
6/18 anonim válasza:
válasza:Miért kellene nektek nevelni? Ha a kislányod ilyen ügyes volt nevelje csak, magántanulóként rá fog érni. Már most tudatosítanám benne nincs se pasizás, se szórakozás, lehet a gyereket nevelni ha ennyire akarta. Te maximum anyagilag vagy támogatni őket de 18 után ez sem kötelességed. Apukát neg pereljétek be gyerektartás miatt.
7/18 A kérdező kommentje:
Persze, ezek lettek neki mondva szinte szorul szóra, most magáénak érzi a világot, hogy neki igenis minden sikerülni fog, és ha majd a kicsi párja már pénzt fog keresni akkor....Blab-bala...Tartani akarom magam, ahhoz, hogy nem segítek neki mindenben, ám akkor is félek a jövőtől, mert innentől kezdve már mindent bizonytalannak érzek. Anyagilag se feltétlen lesz könnyű, most még együtt élni se könny vele.
2015. máj. 1. 12:07
8/18 anonim válasza:
válasza:Amikor elkezdett a fiúval járni, felvilágosítottad, és ennek ellenére esett teherbe vagy sosem került szóba?
9/18 anonim válasza:
válasza:Miután így átvert megértem.
Amit én tennék: "Kicsim, természetesen megértem, hogy most már külön családod lesz. Szóval menj és alapíts családot. Szóval indulj. Menj beszéld meg anyósjelölteddel, hogy hol fogtok lakni. Szívesen segítek. Fent van a padláson a régi babaágyad, a ruhák, elviheted. Persze, a lányom vagy, a hasadban pedig az unokám. Úgy gondoltam havonta egy X összeggel tamogatlak titeket. Aztán tartunk vasárnapi családi ebédet."
10/18 anonim válasza:
válasza:teljesen egyetértek a többiek, de azért nekem fura, hogy nem vetted észre, hogy terhes. azt írod akkor szólt amikor már nem lehetett elvetetni. 15 éves, tehát a 21. hétig csinálták volna meg neki. el nem hiszem, hogy félidős lányodon nem látszott :O
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!