Szerintetek, hogyan lehet az érzést elfojtani egy időre?

22 éves vagyok,van egy 1,5 éves tündéri kisfiam.Mielőtt megszületett mindig mondtam,hogy majd csak 4-5 év múlva szeretnék 2. babát,kb 5 hónapos volt a kisfiam mikor rám tört a vágy egy újabb baba iránt.

Aztán váltakozott hol szerettem volna rögtön,hol vártam volna vele.Szülés utáni depresszióm volt a kórház és az első 3 hónap nem volt jó,a szoptatás sem ment fiam nem szerette,nekem fájt,mindent megpróbáltam a tejem is elapadt,tanultam is a fiam mellett,szóval észérvek voltak,hogy nem szabad még a 2. Aztán mikor barátnőmnek megszületett a kislánya újra és újra rám tört a vágy,kb 1 hónapja rendesen fizikailag is fája szívem összeszorul a torkom,és elsírom magam az örömtől a bánattól, ha kisbabát látok vagy egy családot két kisgyerekkel illetve várandós anyukát.Tudja az eszem,hogy az anyagiak miatt kb 1 évig még nem engedhetjük meg az újabb babát,de a szívem ezt nem képes felfogni, a párom is vágyik rá,de türelemre int,hogy lesz csak még kicsit várjunk.Júniusba fogok államvizsgázni,addig még néhány vizsga és nyelvizsga van hátra jelenleg a szakmai gyakorlatomat csinálom.

Napról napra rosszabb a helyzet,oda vagyok a kisfiamért egyre jobban,már tisztában vagyok a gyereknevelés nehézségeivel és szépségeivel is, hajlandó vagyok a havi 2-3 szórakozást a barátnőkkel és párommal való kikapcsolódást szüneteltetni még nagyon pici a baba,úgy érzem képes vagyok lemondani az úgy mond visszakapott kicsi szabadságomról(remélem értitek mire gondolok,kávézás,barátnőzés,egy-egy alkalommal kisebb bulizás,szórakozás,mozizás kicsit gyerek nélkül).

Voltatok ilyen helyzetben mi segített?

Válaszokat előre is köszönöm!Szeretném még kérni,hogy a koromra vagy az életemre nem kérek rosszindulatú megjegyzéseket,előre is köszönöm!