Nem igazán jutok más megoldásra. Tényleg el kell tiltanom megint a fiamtól az anyósomat?
érdekes volt a kapcsolatunk mindig is. 3 éve ismerem, mit ne mondjak utál rendesen, ami nem érdekel, mert nekem sem a szívem csücske, ha találkozunk elvagyunk együtt,de tudom, h utál és én is őt. csakhogy értsétek a helyzetet: mikor megismert engem hibáztatott a párom akkori válása miatt, mert hát én vagyok az új. azzal nem foglalkozott, h a párom és a volt felesége akkor már hónapok óta nem éltek együtt. depressziós, pszichiáterhez jár, totál labilis. 1ik nap én voltam a hibás, másnap nekem zokogott, h a fia és a volt menye szétmentek... terhesen ezt hallgattam állandóan. mikor megtudta, h babát várok, közölte, h szétb@ssza a párom fejét - szó szerint idéztem.
azóta megszüetett a babánk, már majdnem 2 éves, persze már próbál jó mama lenni, amivel nincs is bajom, de túlzásba viszi. már odáig jutottunk, h ő akarja nevelni a fiamat, amit meg is mondott: szüljek még 1 babát, a fiamat meg reggel vigyem oda hozzá este meg hozzam haza, ha a fiam haza akar jönni...
a gyerekneveléssel kapcsolatban mindenbe beleszól, 6 hónaposan kötelezővé tette, h biliztessem a fiamat, és felháborodott, mikor nem tettem. 4 hónaposan mézet, 7 hónaposan nyers tojássárgáját porcukorral akart adni a fiamnak, tehát gondolom érthető, h nem fogadom meg a tanácsait.
anyagilag ők jól állnak, mi kevésbé, ezért azt gondolja, hha támogat minket, akkor irányíthatja az életünket - hozzáteszem nem élünk rosszul, csak nem tanították meg a páromat spórolni, ezért hónap végén néha kell tőlük pénzt kérnünk. tavaly eldurvult a helyzet, ezért akkor már eltiltottam a fiamtól, ami a hónapok múlásával lazult, mert láttam rajta, h bántjaa dolog. 1 évig működött is ez így, mindig kérdezett és egész jól megvoltunk.
hétfő óta megint kezelhetetlen: én nem adok édességet a fiamnak, mert így látom jónak. ők a megkérdezésem nélkül állandóan azzal etetnék. ezért kiegyeztem a túrórudiban, persze nem minden nap kaphat. hétfőn adott 1et a fiamnak, 2 perc múlva akart adni még 1et. rászóltam, h nem ehet 1 nap 2-t. közölte, h de, és nyújtotta a fiamnak. kikaptam a kezéből és rászóltam, h elmondtam érthetően, h nem... na akkor megértette. erre tegnap a tudtunk nélkül elment 1 ismerőséhez, és biztosítást kötött a fiamnak!!! én ezen teljesen felháborodtam, mert az én gyermekem dolgai fölött rajtam és a páromon kívül senki nem dönthet. egész éjjel gondolkodtam, de nem találok más megoldást, csak ha megint meghozom azt a döntést, h nem találkozhat a fiammal, mert eddig is tönkretett idegileg, tovább nem engedem neki. v létezik szerintetek vmi alternatív megoldás?
Szerintem ne tiltsd el, azzal a gyereket is megfosztod a mamától. A nagyszülők mindig ilyenek voltak, kényeztetni akarják az unokát, ez később sem fog változni. Mondd el neki, hogy ez a te gyereked, a te feladatod a nevelése, ezért legyen szíves elfogadni a szabályaidat, különben ritkítanod kell a lehetőségeit a szabályok átlépésére. Szerintem normális hangon meg tudod vele beszélni, egyszerűen szabd ki a határokat, és közöld, hogy ne lépheti át, mert akkor sajnos mentek. Amíg meg nem tanulja.
Nem valami jó fej az anyósod, ez tény, gáz amit a kapcsolatotok elején művelt, de picit úgy érzem, eleve ellenségesen állsz hozzá, mintha nem lenne jó semmi amit csinál:D Félre ne érts, nem bántani akarlak, csak az a véleményem, ha eltiltod a gyerektől, akkor saját magadnak csinálsz felesleges feszültséget, az meg megint neked nem lesz jó.
A biztosításnak meg inkább örülj, ha ezt szeretné fizetni, hát lelke rajta, amikor lejár, kapni fog a kicsid egy szép summát, el lehet neki tenni későbbre.
Szóval szerintem legyél picit engedékenyebb, az élet sokkal könnyebb, ha nem bünteted saját magad mások miatt.
Kitartás, és drukkolok, hogy simán le tudjátok rendezni a dolgot.
ҝ
a biztosítással annyi a bajom, h nem kérdezett meg. ezért azt fel is mondatom vele, azt már eldöntöttem. én úgy gondolom, h senkinek nincs joga ilyen döntésket hozni, kizárólag 1 szülőnek. érdekes módon a fiának nem kötött...igen, utálom, persze nem én kezdtem a feszültséget, de sajnos ez lett...
amit a 2. írt, igazad van, h magamnak is gondot csinálok vele. megpróbálom ezt az utat, h kő kemény ultimátumot kap, pontos szabályokkal és határokkal. persze egyszer ezt már eljátszottuk tavaly, de most megpróbálom keményebben lefektetni a szabályokat. a biztosítás pedig nem maradhat, abból nem engedek.
Ha valaki,akkor én tökéletesen meg t udlak érteni, mert anyósom dettó ilyen,csak szerencsére kicsit könnyebb kiadásban. Úgy értem feleilyen zűrös dolgai vannak.
Az a baj,hogy mindig is anyósom volt a fárfi a családban, mert ilyen a fárje, és mindig is ő tartotta össze a családot, meg ő koordinált mindent. Namármost ehez annyira hozzászokott, meg a családjuk többi tagja is,hogy gyakorlatilag senki nem mer neki ellent mondani, és mindig mindent ő dönt el, akár mások megkérdezése nélkül is.
Én persze mindig megmondom a magamét, de hát ezt így nem lehet sokáig csinálni.
Egyszerűen megmondtam a páromnak is,hoyg egyszer szóljon rá,de akkro nyomatékosan és határozottan,így,hogy igazán felfogja,hogy a gyerekkel kapcsolatban előbb kérdez utána cselekszik.
Úgy tűnik működik.
Apróbb dolgok azért persze vannak még amiktől felmegy a pumpa,de azokat inkább kibirom,hogy ha nagy gázt csinál akkor szóljak csak rá.
Nálatok érdekes a helyzet, mert a leírásodból nekem úgy tűnik,hoyg anyósod teljesen szarik rá (elnézést a kifejezésért),amit te mondasz, gondolsz, stb...
Viszont, és a szavaknél és beszédnél még soha nem találtam jobb megoldást semmire.
Tehaát,ha el is tiltod a gyeretől (amivel egyébként egyetértek), előtte/közben érthetően magyarázz el neki mindent amit itt nekünk leírtál, kérd hogy minden baromságát hallgasson végig amiket csinált és amikkel nem értesz egyet,és mondd el neki,hogy a gyerek nevelése rátok tartozik,és ha te valamit nem engedsz a kkor azt nem lehet.
Majd ha kifejtettél mindent, mond,hogy akkor innentől nem láthatja a gyereket a fent említett okok miatt,és majd szóljon,ha belátja,hogy ő már felnevelte a fiát,a tiédet ne akarja,neki már lejárt a mandátuma. Legyen inkább jó nagymama,ahelyett hoyg ilyen rosz a viszony köztetek MIATTA.
Abból a szempontból teljesn igazad van, hogy bunkó veled ezért neked sem kell szeretned viszont abban nem találok kivetnivalót, hogy biztosítást köt a kisfiadnak meg 2 túrórudit akar neki adni. Nem lesz semmi baja ha néha megeszik 2 is egy nap féleg, hogy már 2 éves! Az enyém 1 éves és mindennap megeszik min. 1-et (bár hozzátartozik, hogy 8 kiló sincs, rossz evő ezért bőven ráfér, örülök ha szívesen eszik valamit).
Én se szeretem különösebben se az apósékat se az anyósomat. Egyik kutya másik eb, ráadásul külön élnek ezért 2x kell átéljem a sok hülyeséget mikor hazamegyünk. Mindig kiakasztanak valamivel! Amíg kisebb volt a gyerek sokkal jobban idegesítettek de most, hogy már "nagy" annyira nem érdekel mert jelzi Ő is ha nem tetszik neki valami. A múltkor csirkeláb csontot adott rágcsálni az anyósom a kislányomnak. Mondtam, hogy nálunk városon :p az kutyakaja vagy szemét. Erre nem szólt semmit de a gyerektől nem vette el. Én simán beszólok neki.
Szerintem az a fő bajod, hogy tényleg utáljátok egymást ezért mindenben megtalálod a rosszat. Tudom, mert mondom nálam is ez van. Muszáj lenne túllépni ezen mert ez hosszú távon akár az egészséged rovására mehet + a párkapcsolatodba kerülhet ill. a gyerek lelkivilágának alakulásába is besegít negatívan.
igen, kezdek affelé hajlani, h nagyon pontos szabályok és határok mellett találkozhat a fiammal, persze csak a mi jelenlétünkben. a biztosítás nem maradhat, és ebből nem engedek.
köszönöm mindenkinek a válaszokat, hasznosak voltak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!