Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Ahol 2 kicsi gyerek van, hogy...

Ahol 2 kicsi gyerek van, hogy bírjátok? Bővebben lent.

Figyelt kérdés
Van két kislányom, a nagy májusban lesz 3, a kicsi 7 hónapos, imádom őket, tök jó a kis korkülönbség, de nagyon teli van a hócipőm. Állandóan ideges vagyok, soha semminek nem érek a végére, a házimunkát csak a legfontosabbakat csinálom, mindig el vagyok úszva, egyik gyerekre sincs érdemben időm, a férjemről nem is beszélve, sokszor szinte csak a gyerekek "ellátását" intézem. A nagynál tombol a dackorszak, borzasztó, nem fogad szót, szemtelen is, a kicsi meg egy "matrica" még mindig szinte állandóan fogni kell, pedig mászik, ül, áll és mégis. Semmire nincs időm, esténként mikor végre van, általában 10 körül (a nagy most már kivételesen alszik, a kicsi még nem, de már mindjárt), már semmihez nincs erőm, kedvem. Elindulni utálok velük, mert mire hárman felöltözünk,az kb 1 óra, és a kicsi legtöbbször végig üvölti az indulást, amúgy is szinte egész nap kiabál. Már teljesen ki vagyok. A férjemre nem nagyon számíthatok a gyerekek ellátásában (főzni, vásárolni szokott, mást nem), ha kivételesen itthon van sokszor azt hallgatom, hogy ő ezt nem bírja, hogy soha nincs csend! Ki hogyan ossza be az idejét, hogy minden beleférjen és hogyan tudtok nyugodtak lenni, én szinte egész nap már kiabálok! Közben pedig hálát adok a sorsnak, hogy legalább az éjszakát mindkettő átalussza, nem is kelnek túl korán, 7-fél8 körül, de olyan jó lenne néha egy kicsit tovább aludni.
2015. jan. 30. 20:58
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
42%

Fura elhinni, hogy egy óra kell az induláshoz...Tanuld meg gyorsan felöltöztetni őket, felváltva egy-egy ruhadarabbal.


Már az is óriási segítség, hogy a férjed főz, bevásárol.


Miért nincs soha csend?

2015. jan. 30. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
88%

Nálunk csak egy van ugyan jelenleg, de ugyan ez a helyzet. Én elfogadtam és nyárra várom a másodikat. 18 hónap lesz köztük.

A házimunka nem érdekel, persze minden nap csinálok valamennyit meg belőle, de már nem érdekel, hogy nem érek a végére. Majd a végére érek, ha megöregedtem, addig csinálom, ahogy tudom. Gyerekeket akartam és ezzel jár. Én is ideges vagyok jópárszor, főleg most, hogy nem tudok aludni, mert ingázok a wc-re óránként, de ez meg az én bajom ugye.

Az apja meg fülessel nézi a tévét, nem egy ideges tipus szerencsére.

Szóval én így bírom, nagyon akartam és tuti nem marad úgy örökké egyik korszak sem.

2015. jan. 30. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:
44%

A gyerekekkel nem kell állandóan foglalkozni. A nagy hisztijét ne vedd figyelembe. Neki már kell tudni egyedül is játszani. A kisi is ellehet már két evés közben egyedül is.

Ne a gyerekek dirigáljanak neked, hanem az legyen, amit te akarsz.

2015. jan. 30. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:
91%

Ami ezt a gondot megoldja majd, az az idő. Nálunk 3 gyerek van, a legidősebb 4,5 a középső 3, legkisebb másfél éves. Nem sokkal ezelőttig én is "elhagytam a hajam" minden nap párszor. Most viszont a nagyok egyre önállóbbak, a középső is kifele tari a dackorszakból, már nem jelenik meg pucérra vetkőzve az indulás pillanatában. :)

a házimunkából minden nap megcsinálok pár dolgot, amire időm, és amihez kedvem van, de meggyőztem magam, hogy csak magamnak kell megfelelnem, így máris könnyebb. A gyerekek napirendjét összerendeztem, ahogy nő a pici ez nálatok is menni fog. Nemsokára itt a jó idő, nem kell majd 20 réteg ruhába szuszakolni őket induláskor, és a napsütéstől a te kedved is jobb lesz. Addig is aludj délután, amikor a gyerekek is alszanak, és találj rá módot, hogy te is ki tudj kicsit kapcsolni. A férjed pedig ha nem bírja a zsivajt, tegyen ellene, foglalja le a gyerekeket. Később lesz nagyon jó a kis korkülönbség, most még nagyon "munkás". Fel a fejjel!

2015. jan. 30. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
87%

Nem tudok jó tanácsot adni, mert ez az időszak nekünk is ilyen volt. Vagy valamelyik gyerek bőgött vagy én. Túl kell élni valahogy.

Később lesz nagyon jó, amikor a kicsi is partner lesz a játékban. Azóta szinte csak a jó oldalát látom a kis korkülönbségnek, csak az első 3 évet kell túlélni.

2015. jan. 30. 21:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:

Szia, nálunk 15 hónap a korkülönbség, és tény, hogy fárasztó, amíg kicsik a gyerkőcök. Próbálj meg priorizálni: nem kell mindennek csillogni a lakásban, a házimunka nagy része ráér vagy elhagyható:-). Apát be lehet vonni pl. hétvégén a mosásba, teregetésbe, ha ügyes vagy, még a főzésbe is (köztudott, hogy a húsféléket, főleg a pörkölteket a pasik jobban csinálják:-)). A nagyot el lehet vinni hetente többször ovistornára pl. (úszásra általában 4 éves kor felett lehet), elfárad és nyugi van. Vidd csak ki őket, ahányszor teheted, foglalkozz a naggyal, és ami a legfőbb: próbálj mindig higgadt maradni - ebben nekem a humorérzékem segített. Az üvöltözéssel ördögi körbe viszed magad és a férjedet is. Ha be tudod vonni a nagyikat, esetleg van lehetőséged heti egyszer-kétszer segítséget hívni a házimunkához, heti/kétheti egyszer bébiszittert szerezni, hogy kicsit kiszabadulj, az sokat segít.

Fel a fejjel: pár év múlva szuper lesz az, hogy szinte ikrekként nőnek fel a gyerekek:-)

2015. jan. 30. 21:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 A kérdező kommentje:

Hát igen, a férjem is és én is idegesebb típusuak vagyunk. Azért 1 óra elindulni, mert kikészítem az ajtóhoz (nem ott van a fogas) a kabátokat, táskámat, összeteszem a táskába, amit akarok (pénztárca, sapka, víz, recept, ilyenek), aztán felöltözök én, de közben a kicsit próbálom csítitgatni, aztán próbálom a nagyot öltöztetni, de persze nem akar, akkor a végén vagy elkapom és elkezdem öltöztetni, vagy ordibálok és végre szót fogad (mindeközben a kicsi üvölt az ágyában/járókában/hintában/földön), aztán felöltöztetem a kicsit, majd kezdem a naggyal, hogy gyere vegyük a csizmát, majd, ha nagy nehezen ez is meg van, a nagyot elindítom a lépcsőházba, veszem a csizmát, kabátot és megyünk. Lent még jön egy kör, hogy nem motorral/biciklivel megyünk és ne menj ki nélkülem, kabát nélkül (mármint a nagy), mindezt a kicsi szorgosan végig ordítja. Szóval lehet, hogy nem midig egy óra, de annak tűnik! :-)

Azért nincs soha csend (max este), mert a kicsi vagy sír vagy síkit vagy üvölt vagy nevet (mondjuk az szuper), a nagynak be nem áll a szája, vagy beszél (még, ha egyedül van a szobájában akkor is) vagy énekel, időnként hisztizik, én meg gyekorlatilag egész nap vagy kiabálok vagy olvasok vagy énekelek. A férjem meg reggel/de. fekszik az ágyban és ki van, hogy nem tud aludni (szakács, szóval neki egész más az életritmusa). Persze, amikor 10-11-kor ki van, hogy ő nem tud aludni, mert a gyerekek hangosak én meg még a Wc-n is igyekezni próbálok, hogy a kicsi nehogy elkezdjen üvölteni, a nagy meg ne törje össze magát, vagy a kicsit vagy bármi rosszat ne csináljon, akkor legszívesebben ráordítanék, hogy kelj fel, foglalkozz az egyikkel és mindjárt kisebb hangzavar lesz!

A házimunka végére, hogy soha nem érek, hát oké, de az, hogy amíg porszívózok a kicsi gyakorlatilag végig síkit a járókában az nagyon gyilkos!

2015. jan. 30. 21:30
 8/16 A kérdező kommentje:

Köszi a válaszokat! Hát igen ez a másik, hogy nagyik nincsenek (már meghaltak mindkettőnk részéről), a húgomra és egy barátnőmre tudunk néha számítani, de hát ők is dolgoznak. Meg főleg a húgom, jogosan, azzal jön, hogy a férjem vigyázzon rájuk, de ha egyszer nem vigyáz, ezzel nem vagyok kisegítve, hogy akkor ő se! Állandóan, ha valami dolgom van, vagy mennék valahova tiszta stressz, hogy hogyan oldjam meg. A főzés, bevásárlás kb. heti 1-2X van a férjem részéről, amúgy én szoktam, de persze ez is jobb, mint a semmi. Néhány hónapig a barátnőm takarított heti 1X nálunk, de már van melója és így már nincs kedve, meg annyira nincs rászorulva a pénzre sem.

Most meg itt ülök, ahelyett, hogy végre beágyaznék, zuhanyoznék és esetleg elkezdeném megcsinálni az adóbevallásom. :-)

2015. jan. 30. 21:39
 9/16 anonim ***** válasza:
Rossz volt még olvasni is. Itt a 18 hónaposom, és 3 hét múlva szülök. Pont ettől parázok, amiket leírtál. Kedves első, az 1 óra nem is olyan sok, mire hárman elindulnak. Mire kész az egyik bekakil a másik, stb... gondolom. Én egy gyerekkel , terhesen már nem indulok el sehová, csak ha nagyon muszáj. Azzal szoktam vigasztalni magam, hogy 20 év múlva jobb lesz :-) , és az idő megszépíti az emlékeket. Az én férjem a bevásárlást csinálja, mostanában besegít a takarításba mert hajolni már nemigen tudok, nagyon hálás vagyok neki ezért. Nekem magasvérnyomásom alakult ki így a terhesség végére, kaptam rá gyógyszert és kevésbé vagyok ingerült is, gondolom a vérnyomás rátett az idegeimre is rendesen. Szóval... szerintem az időt nehéz beosztani 2 pici mellett, meg kell tanulni lejjebb adni. Kevesebbet takarítani, stb....
2015. jan. 30. 21:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 anonim ***** válasza:
Uhh hát nem irigyellek, de próbálj meg valahogy egy kicsit nyugisabb lenni, vitamint szedsz? Közhely de anyuka feszültsége a gyerekekre is ragadós, generáljátok egymást. :) A kicsi miért sír mindig? Hasfájós? Valahogy az okát meg kellene találni. Van fix napirendetek? Talán az is segíthetne. Esetleg én kipróbálnám azt is, hogy megosztom a gyerekeket, pl kicsi apukával(gondolom azért neki is van szabadnapja), te addig kettesben sétálsz egyet a naggyal, aztán fordítva ugyanez, lehet mindkét gyerek élvezné, ha pici időre csak az övék lenne anya. :)
2015. jan. 30. 22:10
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!