Mar nem birjuk sokaig. Mit tegyek?

Nálunk is hasonló szitu volt. Lányom úgy aludt el, hogy fürdés után babatej, játék a nagyágyon, majd játék közben bealudt, akkor átraktuk az ágyába. Igen ám, de többször ébredt éjjel, egy ideig elég volt, h visszaadtuk a cumit, megsimogattuk, de amikor már 50. alkalommal ébredt fel, közénk vettük. Először csak hajnali 5-kor, mondván mindjárt kel amúgy is...aztán mire kettőt pislogtunk, már ott tartottunk, h egy órát aludt a helyén, és már jött volna át. Plusz, borzasztó volt mindhármunknak, mert egész éjjel forgott, mozgolódott, volt hogy a térdünknél volt a feje, féltem, h ráfekszem, megrúgom, paplan alatt megfullad stb. Szóval már nagyon kényelmetlen volt, ezért elhatároztuk, h beszoktatjuk a kiságyába, h ott is aludjon el és éjszaka se jöjjön közénk. Én nagyon nem akartam az aludj jól gyermekemet használni, nem bírtam máskor se, h ő benn sír egyedül én meg kinn hallgatom, ezért kompromisszumos megoldás született. Fürdés után megitta a babatejét, kicsit játszott, amikor álmosodni kezdett, betettük a hálózsákba, irány az ágya. Betettem és elkezdtem énekelni - ő meg kétségbeesetten zokogni, nyújtózkodott kifelé, próbált volna kimászni, egyszóval szörnyű volt, én is majdnem végig bőgtem vele együtt. Végül elfáradt és sírás közben hüppögve úgy aludt el, hogy az arcát kidugta a rácson az enyémhez. 35 percig tartott a tortúra. Éjjel egyszer ébredt, férjem 20 percig volt nála - nem sírt végig, csak az elején. Teljesen kivoltam (ő persze nem emlékezett, másnap is bújt, vigyorgott). Következő éjjel: hálózsákba be, ágy, betettem, és most figyelj! 1-2 perc sírdogálás után hasra vágta magát, odahúzta a plüssét és a pólómat és bealudt. Én megint énekeltem, kicsit tovább is, h tuti aludjon, összesen 10 perc! volt, és egész éjjel nem ébredt fel, 11 és fél óra alvás után felébredt és még játszott, mielőtt szólt volna. Azt követő este már egy kicsi nyöszörgés sem volt, letettem, énekeltem, ő pakolt egy kicsit, helyezkedett és aludt. Éjjel többször kelt, de nem vettük ki, ott voltunk mellette, kis sírás után visszaaludt. Másnap pedig már be se mentünk amikor megébredt, először 3-4 percig sírt egy kicsit, másodjára pedig csak fél percet és aludt tovább. Kb egy hónapja kezdtük, azóta általában végigalussza az éjszakát, egy-két éjjel ébred csak fel, de vissza is alszik magától. Már csak azt bánjuk egy kicsit, hogy nem kezdtük korábban :))) Egyébként 14,5 hónapos most. Bocs, ha hosszú voltam, remélem segítettem valamennyire...

Hát jól elrontottad. Ott, hogy együtt aludtál vele. Az együtt alvás tönkreteszi a szülőket. Vagy fáradtak, vagy nincs nemi életük, de mindenképpen a kapcsolatuk sínyli meg. A másik rossz pedig az, hogy a gyerek nem piheni ki magát. A különféle ébredési szakaszokat érzékelik egymáson az együtt alvók, és sajnos hatással van egyik alvása a másikra. Az egésznek a csúcsa pedig az, amikor rájön a szülő, hogy elrontotta, de már késő. Ilyenkor kínok kínját éli át a gyerek is és a szülő is a kiságyba szoktatásnál. Egyszerűen át kell tenned a kiságyba. Talán egy hétig minden este torkaszakadtából fog üvölteni, lehet, hogy csak pár napig, de az is lehet, hogy éjszaka is hisztizni fog. Egy 15 hónapos gyerek már rendkívüli akaraterővel bír, és ezt elég kellemetlenül juttatja kifejezésre. Nagyon erősnek kell lennetek, nehéz lesz, főleg a kicsinek, de valahogy mégiscsak rá kéne szoktatni a saját ágyban alvásra. Nehéz megállni, hogy amikor üvölt ne vegye ki az ember, de ne tegyétek. Inkább valaki menjen oda ilyenkor, vígasztalja meg, simogassa, de ez ne tartson tovább 1-2 percnél. Ott kell hagyni, szokja meg hogy egyedül van. Hidd el, néhány nap, rosszabb esetben hét, és meg fogja szokni. És kitartás nektek!

Ha megoldható mindenképpen másik szobába legyen a kiságya.

A következő pár nap lehet hogy pokol lesz,de akkor se add fel,hadd őt a kiságyban!!Ha éjjel 50 szer kell odamenned hozzá,akkor 50szer menj,ezt a pár napot ki lehet birni azért cserébe hogy mindenki a saját ágyávan,nyugodtan aludjon!Vagy mást csináljon...:-) (mármint te meg a férjed)

Szerintem, ha még átpasszoljátok másik szobába, azzal csak nehezebb lesz. Mit érezhet szegény, hogy eddig mindig mindenki ott volt neki, aztán meg hirtelen minden ok nélkül magára akarják hagyni. A lánykám is ilyen volt. Mi matracon altattuk a mi ágyunk mellett. Amíg elaludt mellette voltam, aztán felmásztam a nagyágyra. A kisfiammal is most ugyanígy csináljuk. Van, hogy sokat ébred éjszaka, de mellé fekszem, és mindketten nyugodtan tudunk aludni. A férjem is a nagyágyban, a nővére is az ágy végében a saját ágyában. Inkább arra figyelj, hogy estére ne pörgessétek fel, a sok játékkal. Ne hagyd elaludni a játék közben, hanem inkább a fürdés utáni idő levezetés legyen. Készülés az alvásra. Könyvnézegetés az ágyában, ilyesmi. Hogy tudja mi következik, és hogy az jó.Az ágyában aludjon el, mert akkor ha fel is ébred nem rémül halálra, hogy hol is van, és mi is van? Hiszen az előbb még játszottunk, erre most itt a sötétben kéne aludni...?

Az előző vagyok. Ha lányom napközben nem pihen dettó így üvölt alvás közben. Túl van pörögve.