Depressziós anyukák, mi a megoldás?

Szerintem vissza kéne menned dolgozni, vagy 4-6, vagy 8 órában. Nem mindenki szeret kiesni a munkából ennyi időre, és nem is mindenki alkalmas rá. Lehet, hogy te az a típus vagy, akinek kell a pörgés, és ezt egy baba mellett nem éled át. De ettől te még nem vagy rossz anya. Vagy ha nem akarsz ilyen drasztikus lépést tenni, akkor csak heti néhány órára kérj meg valakit, hogy vigyázzon a babádra, és addig csinálj mást, valamit ami kikapcsol és feltölt.

(Egyébként csak összehasonlításképp, egy amerikai kolleganőm októberben szült, neki (hacsak nem akarja elveszíteni az állását), január első munkanapjától ismét dolgoznia kell. Ha innen nézed, akkor lehet, hogy te is átértékeled magadban, hogy milyen jó nekünk, akárhogy is, de nem vagyunk rákényszerítve, hogy néhány hét után váljunk el a babánktól.)

7eve depreszios voltam en is,gyogyszerek,terapia.Szinte mindenki lemondott rolam csak a parom bizott benne hogy helyrejovok.

Megszuletett a lanyom es ujra elojott szules utan egy honappal(szamitottam ra,hisz a dokinom mondta hogy nagy ra az eselyem)nagyon rosz volt,a lanyomra idegenkent neztem,nem szerettem hogy velem van.A kornyezetem eszrevette hogy baj van,es probaltak segiteni.

nekem az valt be hogy mikor besokkaltam magamra hagytak egykicsit,kimentem setaltam egyet(10-15 perc)a babat anyu segitett ellatni ebben az idoben,nekem csak szoptatni kellet,meg furdetni.lassan elmut ez az erzes,mostmar mondhatni jol vagyok,bar neha most is kel a pici magany,nekem ez a segitseg.

Meg kell talanod magadnak mi az ami rajtad segit,es ugy alakitani az eleted azt a valamit megkapd.

ne legyen lelkiismeret furdalasod ha masra bizod a babad,neked is kell egy kis kikapcsolodas,feltoltodes,es ha jol vagy az a gyerekednek is jo.