Újszülött mellett ti tudtok főzni, mosni, takarítani?

Én úgy gondolom, hogy amíg a baba el nem éri a 3-4 hónapos kort, addig az élet 100%-ban csak róla szól és nem a házimunkáról Az ő igényeit kell kielégíteni maximálisan, utána a sajátomat (alvás!!), és ha valaki annyira szerencsés, akkor ezek után jöhet a házimunka. De nem véletlen szokott jönni segítség az első 6 hétben, mert kell is.

Visszagondolva én minden akkor csináltam, amikor aludt a fiam. Nem főztem, viszont 2-3 naponta felmostam, porszívóztam, minden este elmosogattam, betettem egy-egy mosást. Kb. ennyit tudtam megcsinálni, többet nem is igényelt senki. A férjem sokat segített, bevásárlásban, stb.

én az első 2 hónapban naponta 1-1 házimunkát csináltam csak. pl egyik nap mostam, másik nap vasaltam, néha főztem (általában kaptunk anyóstól, anyutól vagy rendeltünk 1 pizzát.)

Mióta nagyobb belefér a napba 2-3 dolog. Pl. teregetni, vasalni babci játékidejében szoktam (mellette csinálom, közben "beszélgetünk"), bevásárolni séta alkalmával, főzni alvás idejében. Takarításra nem marad energiám, de nincs lelkiismeretfurdalásom, ha szalad a lakás.

Hát, nekem a férjem volt a segítség! (Első vagyok)

Nagyon sokmindent megcsinált. Viszont főzni én sem főztem, rendeltük a kaját menükiszállító cégtől. Takarítás meg nagyon minimálba ment. Mosni ugye muszáj, de vasalni csak az életbevágókat. Bevásárolni apuka is tökéletes... hát így.

Amúgy ne legyen ciki, lehet, hogy neki másban van segítsége.

Nekem a férjemen kívül nem volt segítségem, ő is a ppírokat intézte, míg itthon volt pár napig szabin. Így én mindent egyedül csináltam, főztem, mostam, takarítottam. Ezt azért nem mondanám, hogy a baba megszületése után minden 100°-ban a babáról szól, mellette ott van egy férj és társ akit nem lehet elhanyagolni, főzni, mosni kell rá, hiszen mégiscsak dolgozik...

Én például csak úgy tudom a babám igényeit kielégíteni, ha tiszta, rendezett a környezete, nem áll hegyekben a mosni és vasalni való stb.

Egy újszülött rengeteget alszik, nekem akkor sokkal több időm volt mindenre, mint most, hogy már nagy (14 hónapos), de így is mindent meg tudok csinálni, kivárja amíg végzek, hiszen nem csak körülötte forog a világ (és ezt nem azért írom, mert nem szeretem, mielőtt még valaki letol!!!) Ő a legfontosabb dolog az életemben!)

Igen, én tudtam. Sőt, azt gondolom, hogy az volt még a legkönnyebb időszak. Egyetlen probléma volt, hogy kialvatlan voltam, mert 3 óránként éjjel is kellett etetni. Én születése óta egyedül nevelem a kislányomat, és nincs segítségem. Mégis mindent meg tudtam csinálni, amíg aludt. Főzni nem mindig főztem, gyakran rendeltem ételszállítótól, de arra is lett volna időm, de sokat bújtam a neten a babás oldalakat. Ezen felül napi háromszor mentünk kutyát sétáltatni, bevásárlást is vele intéztem.

Ahogy növekszik és egyre kevesebbet alszik, sokkal nehezebb. Már rendszeresen főzök a babának is (11 hónapos). Egyre többször érzem, hogy szalad a lakás. Az általános takarítás mindig készen van, de olyanokra, mint szekrények, ajtók lemosása, könyhaszekrény kitakarítása nem nagyon jut időm. Mindig van valami elintéznivaló, amit halogatok. Amikor ébren van a kislányom, akkor igyekszem vele foglalkozni, és nem házimunkázni. Szóval az első időkben sokkal egyszerűbb volt minden.