Kerültél már konfliktusba játszótéren?

Hát ez a dolog ilyen. Itt írta egy anyuka nemrég: alap, hogy amit sajnálsz, ne vidd le a játszótérre, mert ott minden közös. Nemsokára a te gyereked is szó nélkül felkapja majd más lapátját. Ami ott hever gazdátlanul mondjuk, és nincs kitől elkérni. Akkor majd kikapod a kezéből?

Én mindig ezt csinálom: hazamenetel előtt összeszedem a saját dolgaim, meg azokat, amiket a lányom szétdobált, és nem a miénk.

Próbáld meg megszokni, mert a te gyerekednek is előbb-utóbb a másik gyerek játéka kell majd. Mondjuk az nem túl jófej dolog a másik anyukák részéről, hogy nem figyelnek a saját gyerekükre. Azt például soha nem engedem a gyerekemnek, hogy a homokozóból elvigye a másik gyerek játékát. Ott játszhat vele, de nem viheti ki. De tényleg ne legyél irigy, mert akkor tuti nem fogadnak be.

Mondjuk én is eléggé kilógok a többi anyuka közül mert a környékünkön én vagyok az egyetlen elvetemült szülő, aki beül a homokozóba játszani a gyerekkel. Itt az a divat, hog lehozzák a gyereket a bekerített játszótérre aztán csináljon amit akar, az anyukák meg egy csapatba verődve beszélgetnek.

Ebben igazad van, azt soha nem engedem a gyerekemnek, hogy kivegye a másik gyerek kezéből a játékot még akkor se, ha az történetesen az övé. Ezt meg kell szoknia.

Amúgy egyszer volt egy konfliktusom a játszótéren, de az nem ilyesmiből adódott. Egy rottweilert hozott be a kedves szülő póráz nélkül és szájkosár nélkül a bekerített játszótérre. Hát ott kő kövön nem maradt, ahogy rátámadtak az anyukák.

Pár hónap, és akárhogy is magyarázod máris a gyerkőcnek, mindig a más játéka a szebb, a jobb.

Olyannyira, hogy hiába viszem a kislányom kismotorját, legutóbb egy UGYANOLYANNAL voltak ott mások, és mégis inkább arra szállt fel.

Írd rá a gyerek nevét a homokozós cuccokra, aztán egyszerűen összeszeded a játék végén a sajátjaidat, sőt, nálunk előfordult, hogy valamink ott maradt, és az egyik anyuka elrakta nekem, legközelebb odaadta.

A játszótér egy ilyen hely.

Tőlünk is mindenki mindent elvisz, ugyanakkor a kislányom is végigpróbál minden mások által kihozott játékot, ebből nem csinál senki problémát, hisz gyerekek.

Ja, és egy-két alkalommal még - mint szülő - elkéred a más játékát, de mikor millió gyerek és szülő van, képtelenség gazdát találni a játékokhoz.

Persze így illene, de az íratlan szabályt mindenki tudja a játszón: minden közös, amíg ott vagy.

Pár irigykedős korszakát élő gyerkőcön kívül senkit nem zavarnak ezek a kis "szarkagyerekek".

Nálunk minden közös a játszótéren. Ha elveszik a mi lapátunkat, találunk magunkat másikat.

Mindenkinek mindenbe bele van írva a neve, így amikor megyünk haza, tudjuk, hogy melyik kié.

Jönnek az anyukák, mindenki szórja bele a játékait a homokozóba, kb 10 perc múlva minden össze van keveredve.

Mindenki játszik mindenkiével.

Amire odafigyelünk, ha épp az én lányom kezében van valami, akkor azt nem veheti el más. De ha csak előtte van, akkor vihetik.

A játszótéren farkastörvények vannak, jobb ha megszokod :) A babád is meg fogja szokni, hidd el.

Ilyen korban még hiába mondod, hogy enyém, tied, övé, teljesen felesleges.

Csak lazulj, játssz a babáddal, azzal amit épp találsz :)

Én teljesen megértelek és a fő probléma , hogy az anyukák nagy része nem szól rá a gyerekre. Én viszek az én gyerekemnek elég játékot és figyelek is rá! Ha látom, hogy elveszi a másét odamegyek és megmagyarázom , hogy az nem az övé (mellesleg neki is ugyanolyan van ,csak mindig a másé kell neki)

Én is unom, hogy anyukák ülnek a padon elvannak megy a "tracsparti" a gyerek meg épp lapáttal üti az enyémet!

Ha nem tudják , hogyan viselkedjenek akkor inkább ők nem oda valók és nem te!

Egy 3 és fél éves kislány anyukája!