Belemenjek a válásba, vagy már csak azért se?

Ha a férjed el akar válni, akkor elválasztanal töle a beleeegyezeésed nélkül is, még akkor is, ha el sem mégy a tárgyalásokra: az elsönél megkérdezik a férjedet, hogy tényleg akar-e válni, a másodiknál meg kimondják a válást. A vagyonmegosztás külön perben zajlik, és ott se tudsz sokat csinálni, legfeljebb az idöt húzod és a végén neked kell nagyobb perköltséget fizetni.

Ha nem akarod magadat lealacsonyitani, akkor igyekezz minél kevesebb mocskolódással elválni, a gyerekeket is úgy viseli meg kevésbé.

Nem értek egyet az előttem szólóval.

Teljesen felesleges és önmagad lejáratása akadályt görditeni a válás útjába, még ebben is csak a ribinek lesz igaza.

Én tuti, hogy vennék fel annyi méltóságot, hogy beadom a válást és mielőbb elválok, kifizetem és viszont látásra.

A ribire meg ne reagálj semmit, legalább te maradj meg úrinőnek.

Én igy tudnék továbbra is emelt fővel a tükörbe nézni. Nem kell mások szintjére alacsonyodni.

Ha tovább húzod, a férjed azt látja, hogy a ribinek igaza van, te egy szemét vagy és rohan még jobban hozzá.

Ha úrinő vagy, akkor azt látja, hogy mit veszitett el. Azért nem mindegy...

Ha meg a nő le akarja nyúlni, akkor le is fogja, hiába húzod, csak még jobban belehabarodik, amig húzod az időt.

A férjed is szánalmas, meg a k.urvája is. Én is huszonéves vagyok, de nincs annál undorítóbb, amikor valaki ennyi idősen negyvenes, családos, házas férfiakkal hetyeg. Szerintem szerencsés vagy, hogy viszonylag fiatalon megszabadulsz az alkesz, félrek.úró férjedtől. Azért is szerencsés vagy, mert a gyerekeid már nagyok, nem kisgyerekekkel maradsz magadra. Figyelj, előtted a világ! Manapság az egyedülálló negyvenes nők virágkorukat élik, van két ilyen korú barátnőm, és komolyan, öröm rájuk nézni meg velük lenni, annyira felszabadultak és vidámak. Te is lehetsz ilyen. Nem kell, hogy egy frusztrált görcs légy évekig a selejt férjed miatt. Válj el, fizesd ki a szánalmas kis pénzét, hadd szedje el tőle az ócska kis qrvája, aztán éld a saját életedet. Hidd el, fogsz te még százszor különb társat találni, még ha most nem is hiszed. Sokan 40, 50 fölött találnak igazi társat maguknak, ma már nem számít idősnek egy negyvenes nő se, ugyanannyi lehetősége van, mint egy fiatalnak. Szerintem röhögd ki a férjedet és a nőjét is, mert kívülről nézve mindig nevetségesek az ilyen emberek. A gyerekeid is melléd állnak majd, ha azt látják, te korrekt vagy, az apjuk meg inkorrekt. Mutass nekik példát, ne menj bele az alakoskodásba, főleg, ha jól értem, nem is vagy rászorulva anyagilag. A férjed pedig szerintem már nem is szereted, csak a megszokás köt hozzá, esetleg a birtoklásvágy vagy az egyedülléttől való félelem. De ezek elmúlnak előbb-utóbb úgyis. Akárhogy is döntesz, sok szerencsét, és ne feledd: te vagy az egyetlen Ember ebben a történetben, a másik kettő csak szánalmas ösztönlények.

29/n