Miért nem értik meg azt a férfiak hogy pillanatnyilag nincs szükségem kapcsolatra?

Aki ezen megsértődik azért nem is kár, nem? Vagy akarnál még bandázni vele tudván, hogy így kezel egy ilyen helyzetet?

Én is megértettem mindig, sosem volt ebből probléma. Egyszer volt sértődés részemről, de akkor is azért mert a hölgyemény egy darabig húzta az agyam, aztán egyik nap bejelentette hogy ő márpedig egyedül akar lenni - sőt, akkor sem ebből volt a probléma, hanem hogy még úgy adta elő mintha szándékosan értettem volna félre őt, emiatt egy kicsit elpattant a cérna. Mondjuk azt nem mondtam, hogy bunkó rbanc(habár kétségtelenül gondoltam), de nem is kerestem a társaságát.

Mert nekik van, és a szerelem nagyrészt önzőség.

Én is hasonló helyzetben vagyok, mert a kiszemeltem nemet mond, de a szemében meg igent látok. És emiatt teljesen össze vagyok zavarodva.

Mi férfiak egyszerűek vagyunk. Nekünk meg kell mondanotok, hogy mit akartok. A hallgatásból semmit se tudunk megérteni.

Határozott nemet kell mondanod nekik, még ha úgy érzed, hogy ezzel meg is bántod. Aki leribiz, attól meg jobb is, hogy megszabadulsz.