Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért menekülnek a nők a lelki problémás, zűrös múlttal rendelkező férfiak elől, mikor még meg sem ismerték? Hogyan lehet olyat találni, aki nem ilyen?
Nekem elég sok problémám van + elég szomorú gyerekkorom. Ettől függetlenül teljesen alkalmasnak érzem magam egy párkapcsolatra, nem akarom, hogy a barátnőm a lelki szemeteskukám legyen, nem vagyok energiavámpír, nem akaszkodom rá senkire, nem vagyok kiszámíthatatlan, szélsőségesen sértődős sem, nem fojtogatok másokat a szeretetemmel, semmi ilyesmi. Totál normális tudok lenni egy párkapcsolatban, mint bármelyik másik ember. Talán annyi, hogy nagyon érzékeny, érzelmes vagyok, és szeretem is ezt kimutatni.
Ellenben, ha a nőket megkérdezik, hogy járnának-e ilyen férfival, és felsorolják az én problémám szintjének kb. egytizedét, rögtön az a válasza szinte az összesnek, hogy isten ments. Ha az indokokat kérdezik, akkor magas lóról megmondja, hogy ő is egészséges, kiegyensúlyozott, ezért ilyen férfit érdemel, nem egy beteg kisfiút, akit pátyolgatni kell.
Engem ez rohadtul zavar. Kb. azt a nőt kapom meg, amelyiket akarom, főleg szexre, de párkapcsolatra is kellenék nekik, HA nem mondom el a dolgaim, nem nyílok meg. Nekem viszont olyan párkapcsolat nem kell, amiben nem nyílhatok meg, nem mondhatom el a problémáim, nem beszélhetek a múltamról, mert akkor elijesztem..
Olyanból sem kérek, aki csak akkor nem menekül el, ha már eléggé belém habarodott, amikor elmondom, de ha előbb mondom, akkor lelépne. Én olyan nőt szeretnék, aki elfogad alapból olyannak, amilyen vagyok, minden "sötét" dolgommal együtt. Persze nem azt jelenti, hogy rá szeretném zúdítani a nőkre a dolgaim már az első pár randin, de tény, hogy szeretnék minél hamarabb megnyílni.
Hogyan keressek olyan nőt, aki el tud engem fogadni, és nem könyvel el instabil, alkalmatlan kisfiúnak? Nem szeretném megélni azt, hogy megkedvelek valakit, aztán simán kukáz, amikor jobban megismer, és azt is visszautasítom, hogy kiszolgáltassam magam a nőknek, és megengedjem, hogy empátiátlan döntőbíró szerepben legyenek előttem. Én sem viselkedek így velük, tehát mindenképp olyan párt szeretnék, akin szintén képes erre. Csak hogy majdhogynem teljesen reménytelennek érzem ezt.
Igaz, inkább halnék meg egyedül, minthogy titkolózós kapcsolatban éljek, vagy pincsikutya módjára bizonygatnom kelljen, hogy alkalmas vagyok egészséges párkapcsolatra, de mégiscsak jó lenne egy normális kapcsolat, amiben szeretjük egymást.
válasza:Többször ismerkedtem ilyen srácokkal, rengeteget hallgattam a panaszkodásait, megoldásokat is javasoltam rájuk, együtt megoldottuk, majd amikor én meséltem a saját ügyeimről, nehézségeimről, szó szerint megjátszották, hogy nem hallják, nem létezik, sőt akkor kezdtek már más nők után koslatni. Jó párszor megjártam már így.
Minden mai dörzsöltebb srác tudja, hogy a legkönnyebb a panaszkodással felszedni egy nőt, sajnos ezt kihasználják nagyon sokszor.28N
válasza:Ez attól függ, hogyan meséled el. Ha úgy, hogy az jön le belőle, hogy ez megtörtént, de már a múlt, feldolgoztatd és túltetted magad rajta, akkor nem gond. De ha mindennap nyavajogsz valami miatt és állandóan a múltadat okolod a jelened miatt, akkor ne csodálkozz, ha menekülnek tőled.
Amúgy mi az a zűrős múlt? Mert pl. ha valami erőszakos dologért börtönben ülés, akkor szintén ne csodálkozz.
válasza: válasza: válasza:Asszem ugyanabból indulunk ki, problémák + szar gyerekkor.
Viszont közted és köztem az a különbség, hogy én nem szeretek erről beszélni, nagyon ritkán is szoktam és általában engem nyaggatnak, hogy nyögjem már ki.
Le kell zárni a múltadat és úgy élni, így a csajokat se zavarja.
válasza:Ebből az írásból nekem nem tűnik ki, hogy hatalmas lelki bajaid lennének, ami miatt visszautasítanak. Ha mégis, akkor orvosolni kell, azzal nem jó párkapcsolatba menni, mert gond lesz belőle később.
Nehézségei mindenkinek vannak, kb kinek nincsenek problémái vagy nem volt szomorú gyerekkora? Nekem mindkettő, ha kérdezik, elmesélem, de egyébként nem érdekel, annak én nem teremtője, hanem elszenvedője voltam, amit most teremtek, az szép és jó, úgy gondolom, érdemesebb erre koncentrálni. Neked is.
válasza:Írok pár konkrétumot. Pánikbeteg vagyok, és súlyos trauma ért pár éve, és az utóbbi években több problémával kellett megküzdenem (haláleset, beteg szülő), volt öngyilkossági kísérletem is régebben, érzelmileg még mindig "instabil" vagyok ezek miatt (értsd: könnyen sírok, nagyon beleélem magam dolgokba, de szuicid gondolatok már nincsenek). Emellett bántalmaztak itthon végig a gyerekkorom folyamán.
Egészségügyileg se vagyok teljesen rendben.
Viszont úgy gondolom, hogy nincs relevanciája ezeknek egy párkapcsolat szempontjából. Nem kesergek, nem akarok akaszkodni érzelmileg senkire, férfi tudnék lenni egy kapcsolatban. Minden gondom ellenére haladok az életben, ahogy tudok, mindent megoldok eddig. Egyáltalán nem érzem magam elveszve. Csak tudom, hogy nagyon érzékeny vagyok.
De mindez a legtöbbeket nem érdekli, mert már az alapján leírnak, hogy pánikbeteg vagyok. Azt mondják, gyógyuljak meg, mert így nem vagyok alkalmas párkapcsolatra.
Vagy ha esetleg az öngyilkos téma említésre kerül, akkor is sokan mondják, hogy nem kéne nekik ilyen ember, mert az ilyen hajlamos arra, hogy ezzel zsarolja szakításnál. Nekem viszont soha nem jutna ilyesmi eszembe, undorodom ettől. Nem zsarolok senkit.
válasza:Unokahúgom hozzáment egy ilyen fazonhoz, két hasonló családi körülmények közül érkezett ember egymásra talált. Iszonyat hogy néz ki a hapsi keze a vágásokkal. De tök jól megvannak, mindkettő stabil lett a másik mellett.
Nem látok benned nagy gondot. Pánikbetegsége sok embernek van, de ez kezelhető. Rossz élményei és betegségei is sokaknak vannak, ha összeszámolnám, hogy a volt barátomnak és nekem közösen hányféle defektünk volt, szerintem tízig nem állnék meg. Semmilyen szinten nem volt téma a mindennapokban. :)
válasza:"Viszont úgy gondolom, hogy nincs relevanciája ezeknek egy párkapcsolat szempontjából."
És ha így gondolod, akkor semmi gond nem is lesz! Fejben van a lényeg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!