Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nektek mi volt a leghosszabb kapcsolat, amiből kiléptetek?
Mi okból lett vége?
Csakhogy a kérdésre is válaszoljak, nekem 4 éves kapcsolat volt a leghosszabb, aminek vége lett. Talán azért volt könnyebb, mert barátságban sikerült elválni, és jelenleg is barátok vagyunk.
10 év.
Nehéz volt túllépni, de inkább csak a megszokás miatt.
12 év.
Ebből 6 házasság, van két gyerek.
Fura, de kb. egy hét alatt összeszedtem magam. Egy darabig élveztem is, hogy újra szingli vagyok, lehet pasizni meg bulizni. :)
Aztán mire észbe kaptam, komoly kapcsolatban éltem.
Nem szabad összeomlani, az élet megy tovább.
Lehet nekem azért volt könnyű, mert a gyerekek végig itt voltak. Van kihez hazajönni, érzem, hogy szeretnek, számítanak rám, kimozdulok velük.
Egyedül nehezebb.
9 év. Én szakítottam, teljesen jogos okok miatt. Így sem volt könnyű túllépni a dolgon a megszokás, a közös emlékek stb. miatt, de szerencsére szinte egyáltalán nem szenvedtem.
Tudatosan csináld te is: kerüld, ami rá emlékeztet. Különböző tőle kapott vagy együtt vásárolt tárgyak a padlásra/pincébe/kukába, hogy ne legyenek szem előtt. Ne hallgass olyan zenéket, amik hozzá kapcsolódnak, és szenvedős-depizős-szerelmeseket sem. Ne nézz olyan filmeket, amiket együtt néztetek.
Írj egy listát a negatív tulajdonságairól, ill. a felmerült és megoldatlan problémákról, amik miatt nem működött, és nincs jövője a kapcsolatnak. Írd össze az előnyöket, amiket most szingliként élvezhetsz, később pedig egy újabb kapcsolatban, ami remélhetőleg sokkal jobb lesz, mint ez volt. Ezeket a listákat tartsd kéznél, és csak nézz rájuk, ha épp megint elkezdenél szomorkodni; vagy rakd ki jól látható helyre, ahol időnként véletlenül is ráesik a tekinteted. (Ez segít a tudatosításban, és megerősít.)
Ne rágódj a sérelmeiden, még ha jogosak is. (Ha mégis szükségét érzed ennek, akkor társaságban tedd, ahol támogatnak lelkileg.)
Ne ábrándozz a "régi szép időkről", sem az újrakezdésről. Nincs "mi lett volna, ha...", és nincs "mi lenne, ha..."
Ha bármilyen formában is tartjátok még a kapcsolatot, és ez téged felkavar érzelmileg, fájdalmat okoz, akkor szakítsd meg a kontaktot legalább egy időre. (Vannak, akik szerint véglegesen a legjobb.)
Csak az első két-három hét nehéz, aztán már sokkal könnyebb.
Tudom, ez nagyon radikális "módszer", de eredményes is. :)
Meg persze az ilyenkor szokásos tanácsok: keress új hobbit, új barátokat, járj el sokat otthonról, sportolj, merülj bele a munkádba/tanulásba.
6 év se veled-se nélküled, amiből a végén 2évet voltunk folyamatosan párkapcsolatban. úgy éltem túl, hogy borzasztó volt már a végére, minden egyes nap veszekedtünk, boldogtalanok voltunk, lelkileg nem lehetett már ép ésszel elviselni. a fájdalom mellett éreztem valahol belül, hogy megkönnyebbültem, és a sok rossztól is megszabadultam ezáltal, amit el kellett tűrnöm (pl. piálás, közeli lánybarátok, érzelmek alig kimutatása...)
aztán elég hamar nyitottam, elkezdtem ismerkedni, 1 hónap után lett új párom.
23n
Köszönöm a válaszokat, sokat segítettetek!! :)
Dióhéjban, hogy miért lett vége: rá kellett jönnöm, hogy mindig is én akartam jobban az egészet. Neki marha kényelmes volt mindig fent lenni a libikókán. Volt megcsalás is (az ő részéről), veszekedések... Az a baj, hogy én még mindig szeretem, sajnos nem tudom kikapcsolni az érzéseim On-ról hirtelen Off-ra. De tudom, hogy magamat is szeretnem kéne. Akárhányszor felmerült, hogy vége, ő rögtön rajta volt a költözésen, elhordott mindennek a barátainak és tulajdonképpen le se tojta, hogy együtt maradunk -e. Én voltam a naiv hülye, aki mindig reménykedtem, és úgy tűnik többet láttam bele ebbe, mint ami volt...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!