Fiúk! Ti egy Borderlineossal, vagy egy Bipolárissal randiznátok?

Őszinte választ? Egyikkel sem.

Egyikkel sem. Borderline-os barátnőm már volt, és köszi, de soha többet... A másik is alapból kizárt.

Nem, mert kiegyensúlyozott nőre van szükségem. Nem bírnám lelkileg, ha egy beteg embert kéne elviselnem. Fizikai korlátozottság más, mentálisan legyen ép.

Megnézném magamnak, de nem tudom.

ha egyébként bejön, igen. Én sem vagyok komplett.

Ha megfogna benne valami, akkor talán, viszont hosszútávon csak akkor tudnám elviselni, ha valamennyire tudatában is van ezeknek a zavarainak és ha nem is tudja kezelni, de legalább tudja mit tesz.

Kiegyensúlyozott társra van szükségem, ezért ilyen labilis személyiségek aligha jöhetnek szóba nálam komoly kapcsolat céljából.

Az első barátnőm szenvedett igen komoly személyiségzavarban. Úgy gondoltam 19-20 éves fejjel, mivel előtte még nem volt senkim, hogy a nők ilyenek, és nekünk férfiaknak kutyakötelességünk elviselni ezeket a női rigolyákat, különben alkalmatlanok vagyunk a párkapcsolatra. Azóta már belátom, hogy a hiba nem az én gépezetemben volt, elmebeteg volt a párom.

A kérdésre a válaszom meg lemaradt. Szóval nem, nem kezdenék párkapcsolatot személyiségzavarban szenvedő nővel.

Ez azert szomoru. En borderes no vagyok, varatom nafyon jol kezeli, masfel eve tart a kapcsolatunk, azota szinte tunetmentes vagyok. A pszichiater mondta a kezeles kozben hogy most mar alkalmas vagyok parkapcsolatra, de semmikeppen ne egy masik labilis szemelyt valasszak. Es ne is olyat aki csak kihasznal. Es o is azt mondta, h nagyon sokat fog rajtam egy stabil kapcsolat segiteni, kellenek a biztos pontok az eletembe, mashogy nem megy.