Önző lennék? Nem tudom mi a helyes

Azért én is igazat adok abban, hogy ennyi idősen elég gyerekes a felfogása, mivel -főleg neki- már nem ebből kellene, hogy álljon az élete.

Elég baj, hogy te 27 évesen normálisan tudod szemlélni az életet, vele ellentétben.

A kompromisszumod teljesen jó.

Ha ezt nem tudja így elfogadni, akkor többet érne, ha békén hagynátok egymást.

Nem, nem vagy önző, inkább ő a bunkó. Rendben van, ha az ember elmegy és kikapcsolódik a barátaival, de mindennek van határa, főleg hogy ő sem már 20 éves.

Nem 37 éves, csak annyi idővel ezelőtt született, valahol megrekedt.

De azért vannak tiszta pillanatai: "nem eleg jo hozzam, o igyekszik de mindig elrontja. "

nem elrontja, képtelen rá... gyerek egy ilyennel? Ne viccelj! Én négynek vagyok az apja, tudom mivel jár...az egyik nyomós ok volt, hogy totál elhagyjam a piát. Hogy lehet úgy pelenkázni, vagy szülői értekezletre menni, vagy bármit.

Ilyen marad, gyereket, családot meg MAJD mindig fog akarni, hát hogyne!

Nem önző vagy, csak hisztis. És akaratos.

Nyilván kell abban is kompromisszum, hogy nem minden hétvégén jár haverozni, helyette kettesben töltenétek időt. Ez az, amiben neki kell engednie.

De neked is kell engedned. Többek között abban, hogy nem vered ki a hisztit minden héten a buli miatt. Ha nem akarsz vele menni, ne menj vele, ennyire egyszerű. Ha meg vele akarsz menni, akkor tanuld meg jól érezni magad, és ne erőltesd rá az akaratod. Nagylány vagy már, nem hiszem, hogy ne tudnál egyedül hazamenni. Vagy legalább hiszti nélkül jelezni, hogy drágám, elfáradtam - és megbeszélni vele, hogy jó, akkor csak egy kicsit maradunk még, nem órákig, ami az eredeti terv volt, hogy mindkettőtöknek jó legyen.

Kompromisszum nélkül nem fog működni a dolog, és ez bizony azt jelenti, hogy neked is engedned kell. Jó dolog az is, hogy legyen egyszer így, egyszer úgy, de a kőbe vésett tervek nagyon ritkán működnek sajnos, főleg úgy, hogyha nem _megbeszéltétek_, hanem csak _elmondtad_, hogy így legyen.

#15, ezt hogy érted:

"ez bizony azt jelenti, hogy neked is engedned kell." - eddig csak ő enged, nem tűnt fel?

"Minden jo, kiveve azt, hogy o minden hetvegen haverokkal akar lenni, bulizni." - nem hisztis a kérdező, és nem önző, az az óriásbébi az önző, meg alkalmatlan felnőtt életre.

Kicsit eltévedés van a kor és a bulizás miatt.

Szerintem ez nem önzőség. Inkább a másik fél tűnik önzőnek.

Itt szerintem nem a bulizással és a korral van a baj, hanem azzal, hogy nem érdekli az amit a párja meg akar vele beszélni. Te szeretnél egy közös megoldást. Ő viszont úgy tűnik nem hajlandó kompromisszumot kötni. Felvetődik, hogy másban is ilyen-e, vagy csak a haverjai vannak ilyen hatással rá.

30 éves kor felett az emberek nem igazán változnak meg, így valószínűleg ő sem fog. Így valszeg feleslegesen töröd magad, hogy megbeszéld vele. Ezért szerintem nem árt mérlegelned, hogy többet nyersz-e ezzel a kapcsolattal, mint amennyit veszítenél a nem lenne.

27F

#16 Nem enged, mert csak a saját szempontját veszi figyelembe. Egy pillanatig sem mondtam, hogy normális, amit a párja csinál, mert felnőtt fejjel igenis kell alkalmazkodnia, de ezt már nem egy ember kifejtette előttem, nem játszom papagájt. A hozzászólást egyébként eleve azzal kezdtem, hogy a pasinak is engednie kell, olvasd újra. :)

A kérdező viszont nem próbál alkalmazkodni kicsit sem, azt várja, hogy rá legyenek tekintettel. Akkor menjen bulizni a srác, ha neki jó, olyan sűrűn, ahogy ő akarja, addig maradjon, amíg neki jó, akkor jöjjön haza, ha neki jó. Sehol nem volt arról szó, amit a példámban én is írtam, hogy mondjuk találnak egy köztes időpontot (=maradnak, de nem végig), vagy hogy megbeszélték volna a dolgot. A kérdező elmondta, hogy ő próbál megoldást találni SAJÁT MAGA, azzal, hogy elmondta a pasinak, hogy menjen ritkábban bulizni. De ez normális esetben úgy működik, hogy mindketten elmondják a szempontjaikat, megpróbálják átérezni a másik helyzetét, és megpróbálnak a kettő között egy olyan megoldást találni, ami mindkettejüknek elfogadható, és nem csak egy vagy két hét erejéig.

Ez itt nem történt meg, tehát nincs kompromisszum.