"Véletlen" nemet mondtam. Vajon van visszaút?

20-as még mindig.

"Fél évvel ezelőtt azonnal igent mondtam volna, most viszont valóban át kellene gondolnom. Ezért is esett rosszul a hirtelen kérdés, hogy nem megbeszéljük, hanem egyből adjak választ. Sarokba szoritott."

Na ne. Ezt ki nem állhatom. Nem hiszem el, hogy nem birod eldönteni hogy lebírnál e vele élni egy életet vagy nem? Ha egyszer már eldöntötted, hogy hozzá mennél, akkor mi változott? Jött egy két probléma, amit meg kéne oldani te pedig egyből elbizonytalanodsz. Csak szólok, problémák minden kapcsolatban vannak és lesznek is, de ennek semmi más oka nincs, csak hogy egyszerűen nem vagyunk egyformák. Ha döntesz valaki mellett, akkor állj is ki mellette. 3 év nagyon sok idő. Szerintem egyáltalán nem szorított sarokba. Ha szeretsz valakit akkor teljesen mindegy, mikor és milyen körülmények között kér meg, ha egy vita közepén, akkor egy vita közepén fogsz igent mondani, mert egyszerűen nem tudod elképzelni az életed nélküle. Én így látom. Most vagy szeretsz valakit és eldöntöd hogy vele maradsz vagy

Persze azt is csinálhatod, hogy minden egyes problémánál partnert váltasz, az is egy megoldás. Igaz a te esetedben már irreleváns.

A lány mért ne mondhatna nemet? Még a pasinak kell dönteni abban, hogy most lesz lánykérés vagy sem? Egy rakás olyan kérdés van itt, hogy a lány már szeretné a lánykérést de a pasi még nem és akkor mindig azt a választ kapja, hogy várja meg míg a másik is szeretné. De fordított esetben ez mért nem működik? Szerintem ez a döntés két emberen múlik és beszélni kell róla. Nem úgy kéne beállítani, hogy a nőnek bármikor megkérik a kezét ki kell ugrania a bőréből.

Kérdező ha ezt a dolgot nem sikerül megbeszélni akkor nem érdemes komolyan ebben a kapcsolatban gondolkoznod, mert ennél sokkal komolyabb problémák is felvetődhetnek amit nem fogtok tudni megoldani. Szerintem Ő azért időzítette erre az időre a lánykérést, hogy ne akarj külföldre menni. Ha ismert volna téged, akkor nem most kérte volna meg a kezed.

22-vel értek egyet.

A leánykérésnél mindig arra kell várni, hogy a férfi végre elhatározza magát, a nő pedig csak várjon türelmesen...

Külföldre utazás kérdésénél bizony át kell gondolni, hogy mennyire időszerű most egy házasságkötés! Főleg, ha ezzel akar itthon tartani (érzelmi zsarolás).

Nagyon szép dolog a szerelem, meg a holtodiglan-holtomiglan, de azért lássuk be a gyakorlatban nagyon csúnyán érhetnek véget szerelmek/házasságok. Úgyhogy jobb akkor belemenni, ha mindkét fél teljesen biztos a dolgában. A kétségek pedig természetesek.

A leánykérés a férfi feladata, ezen nincs mit vitatkozni. A Nőnek nem kell elfogadnia ahogy az udvarlást sem, mondhat nemet, de akkor megy a levesbe és várhatja a következő jelöltet. Ha nem kérik meg a kezét és ez Őt zavarja, akkor bármikor kiléphet egy kapcsolatból....a dörzsöltebbek ilyenkor szoktak balhézni és ultimátumot adni.

Fel kell vállalnunk a döntésünket még akkor is, ha pillanatnyilag nem ez az érdekünk, nem kell belemenni olyan egyességbe ami számunkra nem előnyös, határozottan vissza kell utasítani és tovább kell lépni. Nem szabad visszanézni, ha a döntésünk nem volt helyes akkor sem szabad visszatáncolni, viselni kell a következményeket és új kihívás után kell nézni.

Igazából amiatt esett kétségbe a kérdező, mert egy rossz pillanatában lehúzta a klotyón az elmúlt 3 évet az életéből, és most megijedt hogyan lesz tovább. Ha külföldre akar menni, akkor minél hamarabb összecsomagolni és mérettesse meg magát idegen környezetben, hiszen erre vágyott, ez motiválta.

38F

26 évesen azért ideje lenne már megtanulnod kézben tartani az életed, én úgy gondolom.

VÉLETLENÜL nemet mondani? Ez legfeljebb freudi elszólás lehet és igazából nem is akartál volna igent mondani. Én bármikor igent mondanék a páromnak és ezt tudja is. Éppen ezért nem fog meglepetést okozni, ha egyszer így adódik...

Ha ennyire szr minden - mert momentán az nálatok - én a nemmel együtt egy komoly beszélgetést megejtettem volna vele, és a reakciója függvényében folytatnám vele vagy nem.

Az meg, hogy azért kér meg, nehogy elmenjek, egyenesen nevetséges.

Egyébként egy eljegyzést pedig szokás megbeszélni, épp ezért.

Ne legyen lekiismeret furdalásod, egy pillanatig sem, hisz nektek most nem eljegyzés kell, hanem párterápia, vagy akármi, amivel javítotok a mostani posványon - vagy egyszerűen elengeditek egymást.

Mi 3 év együttélés után hasonló okból mentünk szét. Ő folyton dolgozott, én álló nap egyedül voltam, hétvégén aludt, semmi közös program, és fél év után elegem lett. Ha ő abban az időszakban megkéri a kezem, habozás nélkül mondok nemet.