Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Azt akarta, hogy eljegyezzem, oké, megkértem a kezét. Így meg már nem akar hozzám jönni, most ilyenkor mi van?
6 éve vagyunk együtt a barátnőmmel és az utóbbi 2 évben egyre gyakrabban rágta a fülemet az eljegyzéssel. Először csak célozgatott, meg utalgatott rá, hogy szeretné, ha megkérném, de idővel egyre türelmetlenebbé vált és ahogy telt az idő, egyre nyíltabban, konkrétabban emlegette a dolgot. Mindig mondtam neki, hogy vele tervezem az életemet, igen, el szeretném őt venni feleségül, de még nem most. Az elején neki ennyi is elég volt, de aztán egy idő után már konkrétan tudni akarta, hogy de mégis mikor, hány év múlva tervezem őt megkérni, elvenni, mikor szeretnék pontosan családot alapítani, és így tovább.
Végül múlt héten, talán péntek este leült mellém és közölte, hogy na jó, addig nem állok fel innen, amíg ezt meg nem beszéljük, hogy nekem pontosan mik a hosszú távú terveim vele, mert ez így nem fog menni. Mondtam neki, hogy el akarom venni, csak ne maceráljon már ezzel folyton, bízza rám, elvégre én vagyok a férfi, és ez az én dolgom lenne.
Erre megsértődött, azt mondta, ha nem adok neki konkrét választ, akkor nincs miről beszélnünk tovább, mert ő családot szeretne, és úgy érzi, hogy én csak az idejét húzom. Azt mondta, ha nem tervezek vele komolyan, akkor még most derüljön ki, mert nem akar még évekig várni valamire, ami talán sose jön el.
Megijedtem, hogy szakítani akar, mert az egészben az a vicc, hogy amúgy én tényleg szeretném őt feleségül venni, csak jobban örültem volna, ha nem piszkál vele folyamatosan, hanem rám bízza a dolgot. De mivel láttam rajta, hogy ezúttal nagyon komolyan beszél, hétfőn elmentem és vettem neki gyűrűt.
Tegnap megkértem a kezét, na, erre ő közölte, hogy ez így már nem az igazi, mert úgy érzi, csak azért vettem gyűrűt, mert ő akarja ezt az eljegyzést, és így meg neki nem kell! Mert hogy ő azt akarja, hogy magamtól kérjem meg.
De hát nem ezt magyaráztam eddig?! Hogy bízza ide, majd megkérem, ha megkérem? De nem! Addig macerált, addig nyaggatott, hogy mik a terveim, mikor kérem már meg, mikor lesz végre valami, hogy elmentem azért a nyamvadt gyűrűért, és most meg nem kell neki, mert hogy ez így már nem olyan, mert nem is magamtól vettem és így már inkább nem is kell neki...!
Na, erre írjatok valami okosat. Ilyenkor mi van?
De még nem most... és szerinted mégis meddig vàrjon? Ameddig megöregszik és màr màsik pàrt se tud talàlni mert ràd vàrt a semmiért?
6 év màr bőven sok idő. Szerintem ràjött , hogy csak ő szeretne igazàn elköteleződni melletted, te pedig nem. Mert akkor magadtól eszedbe jutott volna megkérni.
Az a csoda, hogy még nem hagyott ott, és bízik benne, hogy nem hülyíted.
Nem ertem mit nem ertesz ezen:D
ez tok normalis noi reakcio
ugy erzi azert kered meg mert o akarta es nem azert mert te akartad.
Igy nem az igazi persze hisz te lenyegeben kenyszerbol csinaltad mert feltel hogy elhagy.
Valoszinu el fog hagyni x időn belül ha ezt nem rendezitek,beszelitek meg.
Most már amugy tök mindegy hogy megkered vagy nem itt már nem ez a lényeg.
Egyáltalán nem jogos a felháborodásod. Együtt vagytok 6 éve, és azóta ő csak vár... Persze hogy nem fogadta el a gyűrűt amikor te csak azért kérted meg még ennyi idő után is, mert ő már régóta vágyik rá.
Sokkal hamarabb kellett volna észbe kapnod, hogy nem fog rád várni élete végéig.
Mégis mennyi idő után óhajtottad volna megkérni a kezét? 10-15-20 év? Szerinted meddig kellett volna türelmesen várakoznia szó nélkül? Szeretne férjhez menni, gyereket vállalni, és gondolom nem 40 évesen...
Ezek után persze hogy azt hiszi csak a nyomás miatt kérted meg (ami igaz is). És most már nem fogja elhinni azt sem ha tényleg el akarod majd venni. Már ha igaz.
Én ennyit soha nem vártam volna senkire, de még a felét sem. Bár nem is kellett.
Tipikus nő... Kitartást!
Szóval ez egy olyan hülye helyzet, amit a nő kavart és nyílván nincs ezzel a lendülettel belőle kiút se jobbra, se balra, mint láttuk. Na, ilyenkor egy dolgot tehetsz. Felé emelkedsz. A hisztinek, a szitunak, a nőnek, mindennek!
Látható, hgy a női módszer bármerr megy, az kudarc, és mag a nő sem fogadja el saját maga javaslatait. :) (Tipikus.) Tehát első körben Te magad tedd tisztába ezt az egészet. Gondold tényleg végig, hogy vele akarod-e leélni az életedet és az ehhez szükséges anyagi, fizikai, stb, kereteket tudod-e biztosítani. Utána hozz egy végleges döntést. Ez lehet az is, hogy egy konkrétan meghatározott jövőbeli eseményhez kötöd, ha úgy látod, még egy feltételnek telejsülnie kell a stabil házassághoz, de lehet az is, hogy most belevágsz vagy nem. De abban tényleg igazad van, hoyg ezt a döntést Neked kell meghoznod.
Hidd el: függetlenül attól, hogy felszínesen hogy látszik egy vita, mindig az irányít, aki belső önuralommal, szilárdsággal rendelkezik. A barátnőd láthatóan ezzel nem rendelkezik, ő csak be van rezelve, hogy mi lesz már az életével, és szeretne neki szilárd biztonságos kereteket adni. Ezt vakóban a férfiank kell megteremtenie. tehát ha belül szilárd vagy, akkor ezzel aszilárdsággal kell elé állnod. Hogy meghoztál egy végleges döntést. nem kell ezt hosszan ecsetelni, minél tömörebben, hatásosabban fejted ki, annál jobb. Ha tuvágg hisztizik, akkro se süllyedj le erre a szintre. Maradj szilárdnak. A nők összevissza fecegnek, de közben érzik az érzékeny lelki csápjaikkal azt, hogy ki mennyire szilárd érzelmileg. tehát ha még összevissza is dumál ezután is, de Te továbbrais szilárd maradsz és Te irányítod ezt a dolgot, akkor tudatalatt érezni fogja, hogy benned megbízhat, mert képes vagy komoly, végleges döntéseket hozni. Aztán ez szépen lassan feljut a tudatáig is. De a lánykérést ne ő hozza meg, ő csak válaszoljon egy konkrét kérdésre, amit a te szilárd döntésed előzőtt meg. Sok sikert!
Lehet, hogy soknak tűnik ez a 6 év, de higgyétek el, hogy nem az! Az egyetemen ismertük meg egymást, 19 évesen jöttünk össze, most 25 éves vagyok, tavaly végeztem és 1 éve dolgozom. Gyakorlatilag most kezdünk a magunk lábára állni, szinte nulla egzisztencia, nulla anyagi háttér, nincs se saját lakásunk, se semmink, albérletben lakunk 2 másik fiatallal együtt (egy másik párral), hova házasodjunk össze? :D Most őszintén! Jövőre terveztünk külön költözni, saját albiba, csak kettesben, utána szerettem volna megkérni a kezét. Addig minek? Nem vagyok a hosszú jegyesség híve, úgy gondoltam, amikor eljegyzem, utána el is veszem, amint lehet, ezért a magam részéről úgy szerettem volna időzíteni a lánykérést, hogy ne okozzon problémát anyagilag sem, ha mondjuk utána 1 éven belül az esküvőt is össze szeretném hozni.
Nem keresek rosszul, de még csak 1 éve dolgozom, egyelőre annyira futotta, hogy a saját albit összehozzuk januártól, de az én kis asszonykám csak nem hagyta békén ezt a gyűrű-témát és lám, most ezen is nyűglődni kell. Egyébként tényleg nem értem, hogy ő 24 évesen hová siet ennyire? Én is csak 25 éves vagyok még, nem 35 vagy ilyesmi, még nem vagyunk elkésve semmivel, sőt, egyelőre épp próbálnék valami kis egzisztenciát teremteni kettőnknek, hogy meg legyen alapozva a kis életünk, de csak nem bírja kivárni a szentem! :D
Mivel tényleg csak kényszerből vetted meg. A lányoknak ez fontos,emlékezetes pillanatra vágynak.
Milyen körülmények között kérted meg?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!