Miért akarom mindig mindentől megvédeni a páromat?

Valamiért folyton úgy kezelem a páromat mintha a gyerekem lenne nem tudom hogy mi az oka miért hiszem azt hogy ő mindenre képtelen. Bár tény hogy sokkal önállótlanabb mint én . De nyilván mindketten felnőttek vagyunk és képes kellene képes kell hogy legyen venni a felnőtt élet akadályait . Oké hogy nemrég költözött külön a szüleitől én pedig 18 évesen kitoltam az ajtón a kis bőröndöt mert nem volt választás mivel árva lettem. Nyilván 3 hónap nem elég mindent megtanulni . De én is fiatal vagyok. Neki is kell tudni fizetni a számlákat , magától eszébe kell hogy jusson a házimunka , kell tudnia figyelni a függőségekre, nem lehetek mindig én az aki beosztja a pénzt szervezi a programot irányít . Ettől úgy érzem magam mintha egy stresszes szülő szerepébe lennék és ez nagyon nehéz . Ti hogyan leptetek túl ezen a szakaszon?