Ki az a 404?

Aki ezt a kommentet írta:

404 válasza:

Arra a napra nem szívesen gondolok vissza, mert gyomoridegem lesz tölle. De elmesélem. Megpróbálom úgy, hogy minnél kevésbé legyen ilyesztő. Dátumot nem írok, mert lényegtelen.

Vasárnap volt délután 4 óra körül. Felébredtem álmomból -mert tudjátok én nappal alszom-, majd elvégeztem a szokásos dolgokat tisztálkodás, evés, edzés a szobabiciklin, utána meditáltam, majd kommunikáltam velük telepátiával. Ezeket minden nap elvégzem, de nem minden nap beszélgetek velük. Az aznapi beszélgetésben csendesek voltak, alig válaszoltak és bizonytalanságot éreztem. A beszélgetésben megkérdeztem töllük, hogy mégis hogyan néznek ki külsőleg, de ne jött rá válasz. Utána mondtam hogy az embereknek van egy szép bolygólyuk tele élettel, hogy nekik is így van-e, de erre sem jött válasz. Megkérdeztem hogy miért nem válaszolnak, talán rosszat kérdeztem? Erre azt mondták itt vannak, ne féljek és legyek erős most. Ekkor csengettek, és mentem megnézni ki az. A szomszéd unokája volt, Szabolcs. Kinyitottam az ajtót neki. Kérdezte hogy nálam van-e áram, mert nálluk hol van hol nincs és nem tudják nézni a műsort a tv-ben. Már kihívták a szerelőt is, aki azt mondta áramingadozás van mert a rendszerben nem talált hibát, majd elmúlik. Megnéztük nállam van-e áram. Bementünk a konyhába, felkapcsoltam a lámpát és nállam is ingadozott az áram ugyan úgy. Hol volt áram, hol nem. Kikísértem az ajtóhoz vissza. A kutyám, Pluto ekkor ugatni kezdett a fürdőszobába. A fürdőszoba ajtaja nem volt bezárva és Pluto be tudott volna menni, de nem tette, csak ugatott a fürdőszobába és közbe vicsorított is a fogaival, morgott, de nem mert bemenni a fürdőszobába csak kintről ugatott befelé. Ez nekem gyanús volt, hirtelen úgy éreztem a gyomrom a torkomon van az ilyedtségtől. Rászoltam hogy Pluto halgass, gyere ide, de nem jött. Folytatta az őrült ugatását. Szabolcs is rászolt, de nem halgatott ránk. Pluto már egyre idegesebben ugatott, és bement a fürdőszobába. Amint bement, elhalgatott Pluto és síri csend lett. Ekkor Szabolcsal odamentünk megnézni mi van a fürdőszobában, és Pluto eltünt. Bement és eltünt a fürdőszobában. Eltűnt. Sehova nem tudott volna elbújni, mert nagy termetű kutya, ezért eltűnt. Szabolcs felkapcsolta a villanyt a fürdőszobában, ami csak pár mp-ig világított, mert a körte valamitől kiégett. Ekkor Szabolcs nagyon megilyedt, azt mondta nem tudja mi folyik itt de sürgősen menjünk el innen. Mondtam jó csak elviszek pár dolgot magammal. Elindultam a szobába összeszedni fontos iratokat. Ekkor Szabolcs kiabált eggyet és visszafordultam. Eltünt Szabolcs is. Az ilyedtségem átváltott idegességbe, bementem a fürdőszobába és azt kiabáltam idegesen itt vagyok én beszéltem veletek őket engedjétek el, nem tehetnek semmiről! Azt hittem barátok vagyunk és nem ellenségek, akkor miért bántotok minket?

---

Ez az 1.- része, de nekem meg van a 2.- is. A 2.-ban ír az igazi találkozásról, amikor ténylegesen velük van és látja is őket test közelből. Ezt közvetlen törölték amint megírta így ezt szerintem csak én olvashattam el.

Furcsa hangot hallottam ami semmilyen hanghoz nem volt hasonlatható. Mocorgást hallottam mint ha valami mocorogna, de nem láttam semmit. Beszaladtam a szobába, és reméltem hogy ez az egész elmúlik. Nem halál félelmem volt, attól sokkal rosszabb. Nem kívánom senkinek azt az érzést. Kapkodtam a levegőt a félelemtől, és megfogadtam ha ennek vége, soha többet nem beszélgetek velük, csak ennek legyen vége! Egy kis időre csend lett, azt hittem vége, de tévedtem. Csak most kezdődött igazán. Hirtelen megjelent egyszerre kettő idegen lény a szobámban. Az egyik kb. 2,5m a másik majdnem 3m lehetett. Térdeltek, gondolom hogy elférjenek. Nagyon hirtelen jelentek meg. Láttam egy nagy vakító fényt is ami megjelenítette őket, de az a fény amint megjelentek el is tűnt utána. Én amikor megláttam őket még jobban féltem, szégyellem is férfi létemre, de sírva fakadtam, sokkot kaptam. Látták hogy félek, és azt mondták (telepatikusan) ne féljek, nem akarnak bántani. Azért jöttek mert szeretnének engem elvinni magukhoz. Nagyon szeretnék ha velük mennék.

Mondtam nekik hogy nem akarok elmenni mert félek, és ők erre szomorúak lettek. Azt mondták ha nem akarom akkor nem visznek. Láttam rajtuk milyen szomorúak lettek és hogy erőszakkal nem visznek el, és kicsit bátrabb lettem. Gondoltam csak nem akarnak bántani ha akaratom ellenére nem visznek el s mégis inkább azt feleltem jó megyek. Vigyetek el de hozzatok vissza.

Amint mondtam már vittek is. Iszonyatos fájdalmat éreztem de csak 2-3 mp-ig tartott ez a fájdalom. Fehér vakító fény vett körül és nem láttam semmit csak fényt utána sötétséget, majd megint fényt, ismét iszonyatos fájdalmat így ebben a sorrendben, majd a hajójukon találtam magam. A hajójukon tiszta volt a levegő és hűvös és szellős. Olyan mint ha egy hegytetőn lettem volna. Fújt egy kis hűvös szellő, mint ha a friss tiszta oxigén dús levegőt valami fújta volna be a hajóba. A hajón volt még 1 társuk, tehát hárman voltak összesen. Be kellett mennem a hajóba egy kapszulába, azt mondták menjek be a kapszulába, ők is bementek egy kapszulába. Ez egy 3m magas vékony világos kék színű kapszula volt ahol álló pozícióban kellett lenni. Azt mondták menjek bele. Amikor belementem a kapszulába, bezárult utánam, és a testem felemelkedett a levegőbe. Súlytalanságot éreztem. Ők külön kapszulában utaztak nem láthattam őket. Elég sokáig benne kellett lennem, kb. 40 percig, és rosszul voltam, hánytam és a saját hányásom keringett a levegőbe és úgy kellett kerülgetnem. Iszonyatos volt. Ez idő alatt gondolom utaztunk. Hangot nem hallottam, síri csend volt az utazás alatt. Közben fogdostam azt a kabint vagy kapszulát amibe voltam, mert ide-oda repültem benne a súlytalanságtól, és hogy ne ütődjek meg a kezemmel lökdöstem magam el tőle. Nem tudom milyen anyagból lehetett, mert fém szerűnek tűnt mégis kék színe volt.

---

és van még egy amit emailban írt mert megkértem hogy mesélje végig mert a könyvben nem hagyhatom félbe és emailben befejezte nekem.

Megérkeztünk. Ezt onnan tudtam, hogy leestem a kapszula aljára, vége lett a súlytalanságnak. Kinyílt a kapszula és ők már ott álltak előttem amikor kinyílt és kérték hogy jöjjek ki és menjek oda hozzájuk. Kijöttem és odamentem. Majd ők még közelebb jöttek hozzám mert úgy gondolták nem mentem elég közel. Ekkor megint az az iszonyatos fájdalom jött -nem tudom ők hogy bírták ki- és vakító fény, sötétség, megint fény utána fájdalom majd egy homokos bolygón találtam magam. Ők is ott voltak, illetve csak kettő, szerintem egy fent maradt a hajón. Akkor láttam hogy 3 fényes gömböt ami olyan volt mint nekünk a nap és nagyon vakítottak. A szemem szinte kifolyt tőlük. Nagyon hőség volt, szerintem volt vagy 40-45 fok ha nem több, mert a karomon és az arcomon a bőr csípett, fájt és a karom piros lett. Rosszul lettem. Azt mondták menjek utánuk. Alig bírtam állva maradni de elindultam utánuk. Nagy léptekkel menetek és gyorsan. Szembe velünk jött egy nagy tömeg, kb.100 an lehettek é velünk szembe jöttek. Mikor egymáshoz értünk akkor láttam hogy gyerekeik is vannak. Apró gyerekek akik bújtak a felnőttek lábai közé mert ott érezték magukat biztonságban. Mind engem bámult én meg őket. Odajött hozzám egyikőjük és csak ő beszélt hozzám, a többi csak figyelt. Csak egyikőjükkel beszéltem. Az ujjával rajzolt a homokba jeleket, háromszögeket és szabályos köröket és közben el akarta magyarázni hol élek én és hol élnek ők. De én persze semmit nem értettem belőle és ezt észrevette hogy én nem értem, de ennek ellenére többször is elmondta ugyan azt. A mobiltelefonommal le akartam fényképezni de nem tudtam, mert a telefonom megőrült. Értelmetlen adatokat mutatott. Pl. beütöttem h kamera és az sms írás jött ki. Ha meg az sms írást nyomtam meg akkor meg megint más jött ki. De a zene működött rajta. Lejátszottam nekik a telefonnal négy zenét. Ezeket:

- Michael Jackson - You Are Not Alone

- Chris Brown Teach Me How To Dougie

- Fekete Pákó - add ide a didit

- Sean Kingston Justin Bieber - Eenie Meenie Aristic Piano Interpretation

Ezeket végig játszottam nekik és ők meghallgatták. Fejüket furcsán elfordították a zenére, mint ha zavarta volna a hallásukat. Tekergett a fejük egész idő alatt mialatt szólt a zene. Táncoltam is nekik pedig rosszul voltam, de elkezdtem nekik táncolni. Mondtam hogy táncoljanak ők is, de nem akartak, csak néztek. Majd amikor lejátszottam mind, odavittem egyikőjüknek és azt mondtam neked adom. Nem nyújtotta a kezét ezért beletettem a tenyerébe. 3 mp ig nézegette, majd eldobta maga mögé. Én odamentem és felvtettem a telefont, mondtam neki nem szabad dobálni és elmagyaráztam neki hogy nyomogatni kell a gombokat. Ő is elkezdte nyomogatni rajta a gombokat, és közben furcsa hangokat adott ki, amire a többiek válaszoltak szintén furcsa hangokkal. Akkor hallottam őket először hangok alapján kommunikálni. Nyomogatta a billentyűket és közben beszélgetett a többiekkel azok meg válaszoltak rá. Érdekes volt. Utána megint eldobta a telefont de én felvettem és elraktam a zsebembe. Elindultak egy hegy felé és kérték hogy menjek velük. Velük mentem de megint lemaradtam. Közben gyűjtöttem ottani homokmintát és kavicsokat a zsebembe, még egy növényt is sikerült kihúznom gyökerestől a laza homokból. Egy hegybe mentek be. De mivel én már nagyon rosszul voltam és elájultam, nem jutottam el a hegyig. A hajóban ébredtem fel, csuron vizes ruhában pedig nem is voltam vízbe igaz volt nagy álló víz a közelben. Annak a széléről húztam ki a növényt is.

Amikor hazajöttem kb. fél óráig nem láttam semmit, megvakultam és azt hittem már örökre vak leszek. De nem. Vissza jött a látásom szerencsére.

Meg ezt is:

Nyolcszázezer trilliárd fényévnyi távolságon belül, hozzávetőlegesen hatszázbilliárd intelligens életforma létezik különböző fejlődési stádiumban (persze ez csak töredék érték, hiszen az egész univerzumról nem lehetne pontos adatot kapni, mert az univerzum végtelen), ezért elképzelhető hogy léteznek. Nem végeztem kutatásokat róluk, de nem értem miért akarnák megmenteni az emberiséget, és akkor eddig miért nem tették meg, mire várnak, de ha Te tudod kérlek magyarázd el.

Az emberiségnek magát kell megvédeni a pusztulástól. A civilizációk csak nagyon ritka és kivételes esetekben menthetik meg egymást a haláltól, akkor ha nem önmaga hibájából ered a pusztulás, hanem egyéb kívül álló okokból. De az ember saját magát pusztítja el, ezért nem értem miért mentenék meg az embert.

Példa: Ha gyenge állatokat szaporítasz, azok utódai még gyengébbek lesznek, melyeket szintén megmented a haláltól, és azok utódaik még a szüleiktől is gyengébbek lesznek stb... Viszont ha életerős állatot szaporítasz, azok utódai erősek lesznek, és minél erősebbeket tenyésztesz annál erősebbek lesznek az utódok.

Ez a természet természetes körforgása, a gyenge lemarad és elpusztul, az erős tovább élhet.

Ez ugyan így működik az univerzumban is. Ha egy civilizáció a pusztulás felé halad, azt más civilizációk nem karolhatják fel (kivételt képez ha pusztulás nem a faj hibájából ered), mert ez az univerzum törvénye.

Az embernek magának kell kimászni abból a gödörből amit magának ásott. Az ember saját magának köszönheti a pusztulását, így sajnos nem segíthet rajta csak saját maga. Minden fajnak maga kell legyőznie a rossz oldalát.Az embernek saját magának kell megerősítenie testileg és szellemileg, mert más fajnak semmi köze nincs az ember fejlődési folyamataihoz. Az már beavatkozás lenne egy másik populáció fejlődésébe. Erősödjön meg az emberiség és legyen élet célja, ne úgy éljen mint egy élősködő a gazdatesten(Földön), hagyjon fel fényűző és önző magatartásával, ne rossz szándékra használja tudását(atom stb..), ne legyen gonosz, szeretet vezérelje és akkor méltó lesz az életre.

Más civilizációk is kiirtják önmagukat, mások is gyengék. Képzeld el mi lenne, ha az univerzum összes gyenge populációját megmentenék a kipusztulástól. Felborulna az egyensúly! Gyenge populációk tovább nemzenék még gyengébb utódaikat, és ennek súlyos következményei lennének!

Nem szabad beleavatkozni más életforma fejlődésébe, úgy az emberébe sem. Ha a Plejádok meg szeretnék menteni az embert, ismerniük kell az univerzum törvényét. Tudniuk kell, ha megmentik a hanyatló embert a kipusztulástól, azzal megszegik az univerzum törvényét is!

Remélem tudtam segíteni.

Szeretlek!A béke vezéreljen! "