Ti mit gondoltok?

Én már régen beláttam, hogy nem logikus hogy létezzen a világ. Bár jobb ilyenkor azt mondani, hogy nem vagyok még elég okos hozzá, hogy megértsem. (természetesen más sem).

Attól még, hogy nincs eléggé megmagyarázva a világ kialakulása, nem jelenti azt, hogy kellett hozzá bármilyen istenség. Főleg nem jelenti azt, hogy a biblia istenség.

Egy régebbi elmélkedésem beollózom neked:

1.

A semmiből a semmiben nem jön létre valami csak úgy a semmiből. Ezt te is leírtad. Isten sem jön létre természetesen.

Ha ilyen mégis lehetséges volna, akkor pedig bármikor bármi történhetne a világban, akár még Isten is létrejöhetne vagy felrobbanhatna. Az összes fizikai törvény semmisé lehetne bármikor/bármeddig. (persze lehet magyarázkodni, hogy a semmiből csak apró/jelentéktelen/egyszerű dolgok jöhetnek létre és abból lesz az egész világ)

Ezen nincs mit tovább magyarázni, mert ha valaki más dimenziókról, energiákról prédikál, azoknak is kellett legyen kezdete. (ez az állítás ideiglenesen úgy támadható, hogy azt mondjuk, hogy idő csak nálunk van és például kezdet is csak nálunk. De akkor folytassuk azzal, hogy mi van, ha nincs kezdet?)

Előtte viszont megjegyezném, hogy:

Sajnos sokan lerendezik ezt a témát azzal, hogy nem kell azzal foglalkozni, hogy mi volt idő előtt, mert nem volt semmi. De akkor megint az a kérdés, hogy a semmiből, hogyan lesz (tér)idő/energia/tömeg stb.?

2.

Tegyük fel, hogy a mi világunknak, esetleg egy másik világnak nincsen kezdete!

Ez azt jelenti, hogy nem fog létrejönni, hanem van/volt/valószínűleg lesz is. Mielőtt kifejteném bővebben, ennyi erővel miért ne lehetne azt állítani, hogy az ember mindig csak úgy volt és slussz? Remélem érzékelhető, hogy mit szeretnék mondani.

Szeretném itt ismertetni veled az idő fogalmamat is:

"Az idő kizárólag a fejedben létezik. A világban változások vannak és ezeknek a mértékének és gyakoriságának viszonyításával lesz idő érzékelésed."

Miért volt szükség megvilágítani, hogy mi az idő?

Mert akkor feltehetünk egy hasznos kérdést! Mitől lesz változás és mozgás a világban?

És már mindjárt nem is az idő előttivel foglalkozunk.

Tehát a világról két dolgot lehet állítani:

A.)

Mindig is statikus volt. Nem volt benne soha változás vagy mozgás.

Ebben az esetben az a kérdés, hogy mitől gondolt egyet és lett dinamikus csak úgy a semmitől? (sőt milyen az, ha minden részecske áll?)

B.)

A világ dinamikus volt (mitől is?). Volt benne változás és mozgás (mitől?). Akkor ezeknek nincs kezdete? Vagy volt is kezdete meg nem is? A világ fejlődésével sem kell foglalkozni?

Csak úgy voltak energiák, részecskék az "örökkévalóságban?" És ezek a szerkezetükből adódóan változtak és változást generáltak volna? Milyen szerkezetük volt és mitől?

Azt láthatjuk, hogy nagy mennyiségű energiának kellett létezni, mert egy protonból soha nem változna ilyenre a világ, vagy igen?

Szerintem elgondolkodni érdemes ezen a témán.

És azon is, hogy mitől lesz valami egyszerű vagy komplex és hogyan lesz egyikből a másik.

A kulcs kérdésnek viszont a változást kellene vizsgálnia.

Ezt a kérdést is fel lehet tenni: Ha mindig létezett a világ, akkor komplex vagy egyszerű formában?

Ha a világ létezik, akkor minden részének léteznie kellett. Mert a semmiből nem lesz valami.

Isten miből teremtette a világot?

Milyen kölcsönhatás van Isten és a világ között?

Isten nagyobb, vagy a világ?

Sok mindent lehetne kérdezni. Istennel azért könnyű jönni, mert semmit nem tudunk róla. (max azt, hogy melyik vallás híve, mit erőszakol rád).

"Én nem hiszek az emberek vallásaiban."

Te is ember vagy, és a te vallásod is az "emberek vallása".

"A "tudomány" embere vagyok, gondolok itt az Evolúcióra, mindenre ami a Galaxisunkban történik és azon kívül a távoli világűrben!"

Miért tetted idézőjelbe a tudomány szót?

"Sőt az ember is tudományosan cselekszik, még ami a vallást is illeti, hiszen azt is egy bizonyos cél érdekében írták!"

Neeem, neem :) Az emberek idióták. Csupán néhány száz évvel ezelőtt kezdték szisztematikusan megállapítani, hogy melyek a megismerés megbízható és melyek a megbízhatatlan módszerei. A vallásokat álmokból, mesékből, hallucinációkból, önigazolásokból, hazugságokból, tévedésekből, nyakatekert analógiákból állt össze, és formálódott, csiszolódott, torzult a mai formájára. Ezek a megismerés megbízhatatlan módszerei, és nem egy, de sok-sok cél. Modern tudománynak mostanában azt nevezzük, ami kiállja a szkepticizmus próbáját a megismerés megbízható módszerei alapján.

"De mégis ki hozta létre az egész világot?"

Talán senki. Mert a világban történnek dolgok maguktól.

"Mindent, a Végtelent? az Időt?"

Mindent: talán nem egyetlen személy az összes mindent, hanem bizonyos dolgok maguktól jöttek létre, másokat meg mások, de több személy alkotott. Például a számítógépem, mint a Minden egy darabja, több ember munkájának a gyümölcse. Nem erre voltál kíváncsi?

A végtelent: minden kisgyerek, amikor számolni tanul. Ekkor ugyanis szembesül vele, hogy bármekkora számhoz tud még egyet adni. Eleinte csak 10-ig számol, aztán 20-ig, 100-ig, millióig. És mindig van tovább. Akkor az agya megalkotja a végtelen fogalmát, hogy tudniillik nem mindennek van vége. Erről a vallásosak azt szokták hazudni, hogy a végtelen felfoghatatlan a véges ember számára, pedig dehogy az. Még egy gyerek is felfogja, sőt, feltalálja.

Az egész világot: Ha létezik Isten, akkor ő is az egész világ része, mert az egész világ lefed mindent, ami létezik. Feltételezhetjük, hogy az egész világ valamilyen formában mindig is létezett.

Az időt: az idő relatív, különböző sebességű vonatkoztatási rendszerekben máshogy telik. Csak az Ősrobbanáson innen tudjuk ezt értelmezni, azon túl (illetve Planck-időn belüli időtartamon belül) nem. Senki nem fog tudni neked a szingularitáson túli dolgokról beszélni, aki megteszi, zavard el, mert kamuzik, vagy azt sem tudja, mit beszél.

"A semmiből nem lehet csak úgy valami, ha még is akkor mi volt, milyen anyag?"

Egyrészt: nincs olyan, hogy semmi. Illetve hipotetikusan meg lehet fogalmazni a semmit, mint valaminek vagy mindennek a hiányát, de fizikailag ilyen nem létezik. Az üres tér is valami, mégpedig nem is akármilyen valami: tulajdonságokkal, geometriával rendelkezik (lásd általános relativitás elmélet), és vannak "semmiből" kipattanó részecskék, amelyek tömegükkel fordított arányos idő alatt újra semmivé válnak. Semmiből előtűnő, és semmibe visszatérő fotonokra kísérleti bizonyíték a Casimir-hatás.

[link]

Az anyag jó kérdés, azt tudjuk vizsgálni, amink van. Az ősrobbanás utáni első Planck-időig lehet eljutni ezzel a módszerrel, tovább nem. A téridőt sem értelmezzük azon túl. A

"milyen lény? Sokat agyalok a teremtőn"

Miért lény? Talán lény nélkül is elmennek a dolgok. A teremtőket ki teremti? Ha ők lehetnek maguktól, öröktől, akkor más is. A világunk túlnyomó része nem is lény, eddig még csak a saját bolygónkon találtunk "lényeket". Rossz analógia azt feltételezni, hogy mindenhol lények az okai mindennek, univerzális szinten.

"Robbanni sem maguktól szoktak a dolgok!?"

Hát de nem is azért, mert lények felrobbantják. A vulkánok kitörnek, bizonyos csillagok felrobbannak az életük végén. "Maguktól". Egyébként pont az ősrobbanás nem robbanás, hanem a tér tágulása.

"Biztos hogy valami létrehozott mindent!"

Nem biztos. Minden talán mindig volt, és körforgásban ismétlik magukat a kozmikus események. A legkisebb a valószínűsége annak, hogy egy tudatos lény babrált valamit, valamivel...

"A tudomány is elakadt, a Vallás pedig a határokat feszegeti!"

A tudomány nem akadt el, halad a kutatás, várunk az újabb eredményekre. A kvantumfizika és az általános relativitás-elmélet között ellentmondás feszül, ezt fel kell oldani, dolgoznak a nagy egyesített elméleten, és a mindenség elméletén, közben újabb modellek is kidolgozás alatt vannak (húrelmélet és társai). A vallás akadt el évezredek óta, de tévesnek, megbízhatatlannak, túlhaladottnak bizonyult. Ha van egy csöpp eszed, nem hallgatsz a vallások ötletbörzéjére, egyszerűen nem tényező, nem lehet komolyan venni.

"Elképzelhető az is, hogy olyan apró láthatatlan dolgok anyagok tartják egyben a világot, melyeket mi nem látunk"

Láttál már molekulákat, atomokat, elektronokat, protonokat, neutronokat, kvarkokat, mindenféle bozonokat, fermionokat?

Lucifer: a végső kérdés az, hogy miért van valami, és miért nem inkább semmi.