Szerintetek, ha a kedvenc énekesem zenéjét hallgatom ( aki már meghalt) akkor lélekben velem van?

Miért venne fel csak ugy egy lélek kapcsolatot random akárkivel mert a zenéjét hallgatja?

És akkor mi van az írókkal, varrónőkkel, kőművesekkel például? Kiadtak egy hosszú évekre szóló munkát a kezeik közül száz embernek, fogja őket érdekelni haláluk után, hogy kispista épp a kezük művét simogatja? Szerintem ez így nem működik.

Képzeld magad a helyébe. Meghalsz, éppen tapasztalod, hogy meghaltál. Mit teszel? Általában az emberek megnézik hogy reagálnak a szeretteik, megnézik hogy élnek, miket éreznek, miket gondolnak.

Nos ha téged több millióan hallatnak, akkor oda mész 1 valakihez, miközben 20 millió ember gyászól téged kisebb nagyobb mértékben? Nem. Észre se veszed őket, el vagy foglalva azzal, hogy a hitrendszered kvázi ketté lett vágva, és a családod, és szeretteid, hogy és mit csinálnak halálod után.

Amúgy ha mentálisan rá figyelsz és megszólítod, hall. Legalább is én még nem láttam olyan szellemet, aki ne érzékelt volna egyből, és kristály tisztán az első megszólításra. Lehet mások is ezt csinálják, szóval így sincs nagy esélyed, meg ugye nem fog nagyon mit csinálni, hisz te nem érzed őt, csak ő hall téged. Nem a zenéjét kell hallgatni, ha lélekben vele akarsz lenni, vagy azt akarod, hogy ő legyen veled, hanem rá figyelni, mint mikor egy élővel beszélsz, és a figyelmed a másik elméjét, tudatosságát, személyiségét célozza. Persze lehet nem veled akar majd lenni lélekben, főleg, hogy a kapcsolat egyoldalú, hanem a szeretteit, de ettől még megpróbálhatod. Ha meg már soká halt meg, akkor nincs is ebben a dimenzióban, szóval nem is érezne senkit se, aki innen szól neki.